Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Cinchonoideae

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Cinchonoideae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Rubiaceae
Alcsalád Cinchonoideae

Tudományos név

  • Cinchonoideae Rafinesque (1820)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Cinchona nevéből származik. A nemzetséget Linné nevezte el Chinchón grófnője (Ana de Osorio) tiszteletére, aki a legenda szerint a növény kérgéből (kinin) gyógyult meg a maláriából Peruban. A névben szereplő elírás (Chinchón helyett Cinchona) Linné hibájából maradt meg a nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források megerősítik, hogy a név tiszteleti név (eponíma). Az alcsaládi szintű kategóriát Constantine Samuel Rafinesque állította fel 1820-ban.

Típus

  • Cinchona Linnaeus (1753); Dél-Amerika (Andok).
  • Első leírása: Annales Générales des Sciences Physiques 6: 80. (1820)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rafinesque Constantine Samuel, 1820
Cinchona képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Cinchonoideae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. A hajtás és a szár fásodó, gyakran tartalmaznak speciális alkaloidokat (pl. kinin). A levelek átellenesek vagy örvösek, épszélűek, és jellemző rájuk a pálhalevelek jelenléte, amelyek a nóduszi részeken összeforrhatnak. A gyökérzet mélyre hatoló fás rendszer. Bár a csoport nem elsősorban pozsgás, bizonyos nemzetségeknél előfordulhat a szövetek mérsékelt víztároló képessége.

Generatív test

Virág

A virágzat változatos, gyakran végálló vagy hónalji buga, fürt vagy fejecske. A virág sugaras vagy ritkábban kétoldali szimmetriájú, általában öttagú.

  • Takarólevelek: A csésze forrt, gyakran fogazott. A párta összeforrt, tölcsér vagy cső alakú, a pártacimpák bimbóban való elrendeződése (esztiváció) fontos határozóbélyeg (gyakran valvatim vagy contorta). Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak a párta csövéhez nőttek, a számmal megegyező számban. A termő alsó állású, két termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!

Termés

Többnyire toktermés, amely éréskor szárazon reped fel, de előfordulhat bogyó- vagy csonthéjas termés is.

  • Magja: Gyakran szárnyas, ami segíti a széllel való terjedést (pl. a névadó nemzetségnél).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Elsősorban trópusi és szubtrópusi elterjedésűek, központjuk Dél-Amerika, de megtalálhatóak Afrika, Ázsia és Ausztrália trópusi vidékein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdőkben, hegyi köderdőkben (pl. az Andok vonulatain) és szavannákon fordulnak elő.

Kultúrában tartás

A Cinchonoideae tagjai közül a Cinchona fajok gazdasági jelentősége kiemelkedő a kinintermelés miatt. Dísznövényként a Nauclea vagy a Cephalanthus nemzetségek fordulnak elő. Trópusi igényűek, magas páratartalmat és fagymentes környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alcsalád elkülöníthető a rokon Rubioideae alcsaládtól a magvakban található endospermium hiánya vagy redukált volta, illetve a biokémiai markerek (alkaloidok típusa) alapján.

Szukkulens taxonok

Bár a Rubiaceae család nem a klasszikus pozsgásokról ismert, a Cinchonoideae alcsaládba tartozó egyes epifiton nemzetségek (pl. a hangyásnövényként ismert Myrmecodia és Hydnophytum – bár ezek rendszertani helye az alcsaládok között vitatott és gyakran a Rubioideae-hez sorolják őket) mutatnak extrém törzsszukkulenciát (caudex).

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszerben az Asterids klád Gentianales rendjébe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik fő alcsaládja. A 2010 utáni molekuláris kutatások megerősítették a monofiletikusságát, és több tribuszt (pl. Cinchoneae, Naucleeae, Rondeletieae) különítenek el benne.

Forrás

  • Plants of the World Online (POWO)
  • International Plant Names Index (IPNI)
  • World Flora Online (WFO)
  • Manns, U. & Bremer, B. (2010): Towards a better understanding of Cinchonoideae.
  • Andersson, L. & Antonelli, A. (2005): Phylogeny of the tribe Cinchoneae.
  • Wikipedia (EN): Cinchonoideae

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.