Kategória:Geraniales

Geraniales
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Malvids
Rend	Geraniales

Geraniineae
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Geraniales
Rendszertani besorolás
Faj	Geraniineae

• A rend elnevezése a típusnemzetség, a Geranium nevéből származik. A kifejezés a görög geranos (γέρανος) szóból ered, amelynek jelentése „daru”. Az elnevezés a növény termésének alakjára utal, amely a daru csőrére emlékeztet a hosszú, csőrszerűen megnyúlt bibeszál miatt. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) és botanikai etimológiai művek (Stearn: Botanical Latin, Genaust: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) egybehangzóan megerősítik ezt a képi eredetet. A rend leírói közül kiemelkedik Antoine Laurent de Jussieu munkássága, majd Friedrich Berchtold és Jan Svatopluk Presl, végül Johann Heinrich Friedrich Link, aki 1829-ben a jelenleg elfogadott taxonómiai keretbe foglalta a csoportot.

• Geranium Linnaeus; Világszerte elterjedt nemzetség.
• Első leírása: Oekonomisch-technische Flora Böhmens 2(2): 190. (1839) – Jussieu munkássága nyomán Friedrich Berchtold és Jan Svatopluk Presl által.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Link Johann Heinrich Friedrich, 1829

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Geraniineae
• Hypseocharitaceae
• Ledocarpaceae
• Melianthaceae
• Vivianiaceae

A rend tagjai többnyire lágyszárú növények, de előfordulnak köztük cserjék és ritkábban fák is (például a Melianthaceae családban). A levelek gyakran tagoltak, karéjosak vagy szeldeltek, pálhalevelekkel rendelkeznek. Jellemző a mirigyszőrök jelenléte a hajtás és a levél felületén, amelyek gyakran aromás illóolajokat termelnek. A levélállás többnyire szórt vagy átellenes. A szár egyes taxonoknál fásodó vagy szukkulens módon megvastagodott lehet.

A virágzat változatos felépítésű. A virág általában hímnős, sugaras (aktinomorf) vagy kétoldali (zigomorf) szimmetriájú. A csésze és a párta is rendszerint 5 tagú. A porzók száma gyakran a sziromlevelek számának kétszerese, két körben állnak, de néha redukálódnak. A magház felső állású, többnyire 5 termőlevélből forrt össze. A nektáriumok gyakran a porzók tövénél vagy a csészeleveleken találhatók.

• Takarólevelek: A csésze 5 szabad vagy tövénél összeforrt csészelevélből áll. A párta általában 5 szabad sziromlevél alkotja. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzók köreit gyakran porzószálak alkotják, a portokok hosszirányban nyílnak. A termő 5 karéjú, a bibeszál gyakran összeforrott, a bibe pedig sugaras. Egy sorban maradjon!

A legjellemzőbb terméstípus a résztermésekre széteső toktermés (schizocarpium). A Geraniaceae családban a termés érésekor a résztermések rugalmasan elválnak a központi oszloptól (columella), gyakran segítve a magok elszórását.

• Magja: Az endospermium kevés vagy hiányzik, az embrió gyakran görbült.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagság a mérsékelt és szubtrópusi övezetben található, különösen Dél-Afrikában, a Földközi-tenger vidékén és Dél-Amerikában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, a száraz pusztáktól és félsivatagoktól a mérsékelt övi erdőkig és magashegységi gyepekig.

A rend számos tagja népszerű dísznövény. A Pelargonium (muskátli) fajok világszerte a legelterjedtebb balkonnövények közé tartoznak, míg a Geranium (gólyaorr) fajok kedvelt kerti évelők. Igényeik a faj eredeti élőhelyétől függenek: a muskátlik többnyire napfényigényesek és mérsékelt öntözést kívánnak, míg az erdei gólyaorr fajok a félárnyékot kedvelik.

A Geraniales rend tagjai legkönnyebben a jellegzetes, „darufejre” emlékeztető, központi oszloppal rendelkező termésükről és az aromás illatú, mirigyszőrös leveleikről ismerhetők fel.

A renden belül a szukkulencia leginkább a Geraniaceae családban, különösen a Pelargonium, Sarcocaulon és Monsonia nemzetségekben jelenik meg. Ezek a növények gyakran pozsgás szárral (kaudex) vagy megvastagodott, víztároló gyökérzettel rendelkeznek, alkalmazkodva a száraz, arid körülményekhez. A Sarcocaulon fajok szára gyakran viaszos réteggel borított, ami véd a párologtatás ellen.

Az APG 4 rendszerben a Geraniales a Rosid kládba, azon belül a Malvid (Eurosid II) csoportba tartozik. A rend jelenleg két fő családot foglal magában:

• Geraniaceae (például Geranium, Pelargonium)
• Francoaceae (ideértve a korábbi Greyiaceae, Vivianiaceae, Ledocarpaceae és Melianthaceae családokat is szinonimaként vagy alcsaládként).

A molekuláris adatok alapján a Geraniales a Myrtales rend testvércsoportja lehet.

• Plants of the World Online (POWO)
• International Plant Names Index (IPNI)
• World Flora Online (WFO)
• Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
• Wikipedia (EN): Geraniales
• Wikipedia (HU): Gólyaorrvirágúak