Kategória:Raphionacme
| Raphionacme Harvey | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Periplocoideae |
| Nemzetség- csoport |
Periploceae |
| Nemzetség | Raphionacme |
| Apoxyanthera Hochstetter | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Raphionacme Harvey | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Apoxyanthera Hochstetter |
Tudományos név
- Raphionacme Harvey (1842)
elfogadott, érvényes név - Apoxyanthera Hochstetter (1843)
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög rhaphis (tű) és akme (pont, csúcs, él) szavak összetételéből származik. William Henry Harvey a névvel a portokok függelékeinek tűszerű, kihegyezett formájára utalt, amely az ivarszervek (gynostegium) jellegzetes felépítése. A nemzetséget 1842-ben írták le a London Journal of Botany hasábjain. A klasszikus görög etimológiai források (Liddell–Scott–Jones) igazolják a szavak jelentését, a botanikai szakirodalom (Genaust: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) pedig megerősíti a morfológiai alapú névválasztást. A név tehát leíró jellegű, a virágszerkezet apró, de diagnosztikai fontosságú részletére utal.
Típus
- Raphionacme hirsuta (E. Meyer) R. A. Dyer ex Phillips; Dél-Afrika.
- Első leírása: London Journal of Botany 1: 22. (1842)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Harvey William Henry, 1842
Raphionacme képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Apoxyanthera
- Chlorocyathus
- Mafekingia
- Pentagonanthus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség tagjai klasszikus kaudiciform geofiton növények. Legfeltűnőbb részük a hatalmas, húsos, vízraktározó gyökérzet vagy gumó (caudex), amely többnyire a föld alatt rejtőzik, de a kultúrában gyakran a felszín fölé emelik. A gumóból szezonálisan fejlődnek ki a lágyszárú, felálló vagy kúszó hajtások, amelyek a száraz évszakban visszaszáradnak. A levelek átellenesek, formájuk a lineáristól a széles tojásdadig változhat, felületük gyakran szőrös vagy érdes. A szár és a levelek fehér tejnedvet (latex) tartalmaznak.
Generatív test
Virág
A virágzat végálló vagy levélhónalji bogernyő. A virág kicsi vagy közepes méretű, öttagú, színe a zöldestől a bíborig terjed.
- Takarólevelek: A csésze öttagú, rövid. A párta forrt, rövid csövű, a sziromlevél cimpái szétterülők, gyakran belül szőrösek. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak szabadok, a portokok a bibe fejére hajlanak. A pollen tetrádokban, kanál alakú szállítószerven helyezkedik el. Egy sorban maradjon!
Termés
Iker-tüszőtermés, amely általában vékony és sima felületű.
- Magja: Lapított, barna, csúcsán selymes fehér szőrüstökkel ellátott.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség súlypontja a szubszaharai Afrika, különösen a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia és Angola területei, de előfordulnak az Arab-félszigeten is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz szavannák, füves puszták és sziklás felföldek lakói, ahol a mélyen fekvő gumó védelmet nyújt a tűz és a legelő állatok ellen.
Kultúrában tartás
A Raphionacme fajok kedveltek a szukkulensgyűjtők körében a látványos gumójuk miatt. Ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajt és napos környezetet igényelnek. A növekedési időszakban rendszeres öntözést, a nyugalmi időszakban (amikor a hajtások elszáradnak) teljes szárazságot igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Raphionacme elkülöníthető a többi kaudiciform Periplocoideae taxontól (pl. Petopentia) a virág mellékpártájának (corona) szerkezete és a portokok tűszerű függelékei alapján.
Szukkulens taxonok
Minden faj szukkulensnek tekinthető a vízraktározó gumó miatt. Ismertebb fajok: Raphionacme procumbens, Raphionacme flanaganii, Raphionacme madiensis.
Taxonómia és filogenetika
A Periplocoideae alcsalád Periploceae tribuszába tartozik. A 2010 utáni molekuláris kutatások (Venter et al.) megerősítették a nemzetség monofiletikusságát, és rávilágítottak a szomszédos nemzetségekkel való szoros kapcsolatra a dél-afrikai kládon belül.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Venter, H. J. T. (2009): A revision of Raphionacme.
- LLIFLE - Encyclopedia of Succulents: Raphionacme
- Wikipedia (EN): Raphionacme
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.