Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Wrightieae

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Wrightieae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Apocynoideae
Nemzetség-
csoport
Wrightieae

Tudományos név

  • Wrightieae (G. Don) Sargent, 1841

A név eredete, etimológia

A taxon neve a Wrightia nemzetségen alapul, amelyet Robert Brown nevesített William Wright (1735–1819) skót orvos és botanikus tiszteletére, aki jelentős flórakutatásokat végzett Jamaicában. A név a latin Wrightia nemzetségnévből és a növénytani nemzetségcsoportok (tribuszok) képzésére szolgáló -eae végződésből tevődik össze.

Típus

  • Wrightia Robert Brown; Gyűjtő: William Wright, Jamaica, Herbarium of the Natural History Museum (BM).
  • Első leírása: George Don írta le először Wrightieae néven a A General History of the Dichlamydeous Plants 4. kötetében, 1837-es (publikálva 1838) munkájában, mint alcsoportot.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Sprague Sargent, 1841.
Wrightia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Nerieae Baillon

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribuszba tartozó fajok többnyire fás szárú növények, cserjék vagy fák. Szöveteikben bőségesen található fehéres, tejnedvű latex. Leveleik tagolatlanok, épszélűek, általában keresztben átellenes állásúak (folia opposita). A levélnyelek tövénél gyakran apró mirigyek (glandulae) figyelhetők meg.

Generatív test

Virág

A virágzat általában álernyő (cyme), amely végálló vagy honalji helyzetű. A virágok hímnősek, aktinomorf szimmetriájúak. A párta (corolla) forrt, tölcsér vagy tányér alakú, a torkában gyakran találhatók mellékpárta-függelékek (corona). A porzók (stamina) a párta csövére nőttek, a portokok (antherae) gyakran nyíl alakúak és szorosan a bibére tapadnak, de nem nőnek hozzá teljesen.

Termés

A termés általában két hosszúkás, szétnyíló tüszőtermés (folliculus).

  • Magja: A magvak számosak, gyakran hosszúkásak, és az egyik végükön selymes szőrüstök (coma) található, amely a széllel való terjedést (anemochoria) segíti.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A tribusz képviselői főként az óvilági trópusokon és szubtrópusokon terjedtek el. Megtalálhatók Afrika trópusi területein, Ázsia déli és délkeleti részein (különösen India, Indonézia, Fülöp-szigetek), valamint Ausztrália északi területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb cserjésekben fordulnak elő. Kedvelik a meleg, fagymentes éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajokat.

Szukkulens taxonok

A Wrightieae tribuszon belül a szukkulencia nem jellemző alapvető tulajdonság, szemben az Apocynaceae család más alcsaládjaival (pl. Asclepiadoideae). A növények elsősorban mezofita vagy xerofita fás szárúak, a víztároló szövetek fejlődése minimális, inkább a szárazságtűrő lombhullató jelleg dominál egyes fajoknál.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer szerint a Wrightieae a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Apocynoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot az alcsaládon belül. A csoportba tartozó legfontosabb nemzetségek: Wrightia, Pleiocereas, Stephanostema.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.