Neolloydia matehualensis
| Cochemiea conoidea | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
| Nemzetség | Cochemiea |
| Faj | Cochemiea conoidea |
| Neolloydia matehualensis | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Cochemiea conoidea | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Neolloydia matehualensis |
Tudományos név
- Cochemiea conoidea (DC.) P.B.Breslin & Majure in Taxon 70(2): 319. 2021 sec. Breslin & al. 2021
elfogadott, érvényes név - Neolloydia matehualensis Backeb. in Spine 1: 108, 112. 1948
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a latin „neo” (új) szó és a Lloydia nemzetségnév összevonásából származik. A Lloydia nevet Francis Ernest Lloyd (1868–1947) angol származású amerikai botanikusról és sejtbiológusról kapta. A „neo” előtag használatára azért volt szükség, mert a Lloydia név már foglalt volt egy másik, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó növénynemzetség számára. Lloyd Britton és Rose munkatársa volt, és jelentős szerepet játszott a kaktuszok kutatásában.
- A fajnév a mexikói Matehuala város nevéből származik, és a faj természetes élőhelyére utal, mivel a növény e településtől délre fordul elő.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, San Luis Potosí állam, Matehuala környéke
- Első leírása: Curt. Spine 1: 108, 112, 1948
- Leírta: Curt Backeberg, 1948

A(z) Cochemiea conoidea szinonimái
- (A(z) Neolloydia matehualensis a(z) Cochemiea conoidea szinonimája)*
- ≡ Mammillaria conoidea, ≡ Echinocactus conoideus, ≡ Cactus conoideus, ≡ Coryphantha conoidea, ≡ Neolloydia conoidea, ≡ Pediocactus conoideus, ≡ Neolloydia conoidea var. conoidea
- = Mammillaria crebrispina, ≡ Cactus crebrispinus
- = Mammillaria grandiflora, ≡ Cactus grandiflorus, ≡ Coryphantha grandiflora, ≡ Neolloydia grandiflora, ≡ Neolloydia conoidea var. grandiflora
- = Mammillaria diaphanacantha
- = Mammillaria inconspicua
- = Mammillaria coronata, ≡ Cactus coronatus
- = Mammillaria echinocactoides, ≡ Cactus echinocactoides
- = Mammillaria ceratites, ≡ Neolloydia ceratites, ≡ Coryphantha ceratites, ≡ Neolloydia conoidea var. ceratites
- = Neolloydia texensis, ≡ Neolloydia conoidea var. texensis
- = Neolloydia stuetzleri
- = Neolloydia matehualensis, ≡ Neolloydia conoidea var. matehualensis
- = Neolloydia grandiflora var. robusta
- − Neolloydia conoidea var. depressa

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kezdetben magános növekedésű, később csoportképző, sokhajtású növény. Az egyes hajtások 10–15 cm magasak és kb. 5 cm átmérőjűek. Színük halványzöld, kékeszöld vagy szürkészöld árnyalatú. Epidermisze fényes, csillogó, apró bemélyedésekkel tarkított.

Szemölcsök
A bordák hiányoznak, a hajtást széles, kúpos alakú, kb. 2 cm nagyságú szemölcsök tagolják. A szemölcsök felső részén keskeny, fehéren gyapjas barázda fut, amely a szemölcs tövénél elhelyezkedő axilláris areolába vezet.

Axillák
Az axillák fehéren gyapjasak. Ezekből a gyapjas részekből fejlődnek a virágok.
Areolák

Az areolák kéttagúak, hasonlóan a Mammillaria, Coryphantha és Escobaria nemzetségek fajaihoz. A szemölcs csúcsán található steril areolarészből fejlődnek a tövisek, míg a bazális, axilláris rész a virágképzés helye.
Tövisek
- Középtövis: 2–3 (ritkán 4) db, 10–25 mm hosszú, kb. 1 mm vastag, erősebb a peremtöviseknél, egyenes vagy enyhén hajlott, általában kettő felfelé, egy lefelé irányul, színe fehér, szürke, fekete vagy barnás árnyalatú
- Peremtövis: 8–13 db, 5–10 mm hosszú, fehér, áttetsző, tűszerű, sugárirányban szétálló
Generatív test
Virág
A virág a csúcsi gyapjas részen fejlődik, szélesre nyíló, kb. 3 cm hosszú és 4–5 cm átmérőjű.
- Lepellevelek: a külsők halványzöldek, hegyesek; a belsők halványlilák, mély rózsaszínűek vagy bíborvörösek; a torok vöröses árnyalatú
- Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok mélysárgák, narancsos árnyalatúak, bibeszál fehér, bibe fehér, 5–6 karéjú, a portokok fölé emelkedik
A faj nem öntermékenyülő.
Termés
A termés tojásdad alakú, a csúcsi részen fejlődik. Éretten halvány rózsaszín, fakó hússzínű vagy enyhén sárgás árnyalatú. Felreped vagy beszárad. Az elszáradt virágmaradvány leválik, és a termés csúcsán jellegzetes, enyhén bemélyedő heg marad.
- Magja: fekete színű, gömbölyded, kucsma alakú, közepes méretű bazális köldökkel, mérete kb. 1,24 × 1 mm
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam északi-középső része, Matehuala városától délre, Guadalcázar térségében, Huizache környékén és Pozas de Santa Ana vidékén
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mészkőtörmelékes talajú fennsíki domboldalakon, alacsony dombtetőkön, kőrepedésekben, fűcsomók között és más növények védelmében, 1400–1800 m tengerszint feletti magasságban. Gyakran kisebb csoportokban fordul elő, az egyes telepek akár fél méter átmérőjűvé is fejlődhetnek. A populációkban magoncok és fiatal egyedek is megtalálhatók.
Kultúrában tartás
Kultúrában kissé kényesebb, mint a Neolloydia conoidea. Jó vízáteresztő, döntően ásványi összetételű talajt igényel, amely mészkőtörmeléket és kis mennyiségű humuszt tartalmazhat. A teljes napsütés elősegíti a kompakt növekedést, a megfelelő színeződést és a virágzást.
Rothadásra viszonylag érzékeny, ezért az öntözést mérsékelten kell végezni. Télen teljesen szárazon, világos helyen, 2–10 °C hőmérsékleten teleltethető.
Saját gyökerén lassan fejlődik. Oltással növekedése gyorsítható és ellenállóbbá válik, bár ez nem feltétlenül szükséges. Magról szaporítható, bár magja ritkán érhető el. A magoncok érzékenyek és lassan fejlődnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Legközelebbi rokona a Neolloydia conoidea, amelytől csoportképző növekedésében, nagyobb hajtásaiban, hosszabb és erősebb középtöviseiben, valamint virágainak méretében és színében különbözik.
Taxonómia és filogenetika
A fajt Curt Backeberg írta le 1948-ban. Később egyes szerzők a Neolloydia conoidea változataként kezelték (var. matehualensis), azonban morfológiai bélyegei alapján jól elkülöníthető önálló fajként.
Egyéb
A faj természetes élőhelyén gyakran többhajtású csoportokat alkot. Gyűjteményekben viszonylag ritkán fordul elő, részben lassú növekedése és érzékenyebb kultúrigénye miatt.
Szerzők
- Szöveg és kép: Varga Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 803–804. kártya