Turbinicarpus flaviflorus XY
| Turbinicarpus flaviflorus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Cactinae |
| Nemzetség | Turbinicarpus |
| Faj | Turbinicarpus flaviflorus |
 
| |
Tudományos név
- Turbinicarpus flaviflorus G.Frank & A.B.Lau
- A tudományos név státusza: érvényes névként elismert, de ma általában Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. flaviflorus (G.Frank & A.B.Lau) Glass néven kezelik.
A név eredete, etimológia
A faj neve a latin flavus szóból ered, ami „sárga” jelentésű, utalva a növény sárgás-zöld virágaira.
Típuspéldány
- Első leírása: G.Frank & A.B.Lau, publikálva a Kakteen & Sukkulenten 30(1): 6 (1979).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Glass, aki az alfaji besorolást adta (1998).
Szinonimák
- Turbinicarpus schmiedickeanus subs. flaviflorus (G.Frank & A.B.Lau) Glass
- Neolloydia schmiedickeana var. flaviflora (G.Frank & A.B.Lau) E.F.Anderson
- Pediocactus schmiedickeanus var. flaviflorus (G.Frank & A.B.Lau) Halda
- Turbinicarpus macrochele subs. flaviflorus (G.Frank & A.B.Lau) Doweld
- Turbinicarpus schmiedickeanus var. flaviflorus (G.Frank & A.B.Lau) Glass & R.A.Foster
- Érvényes név és szinonimák a Turbinicarpus flaviflorus taxonnál (Llifle)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény kisméretű, hengeralakú vagy félgömb alakú törzzsel rendelkezik, szürkészöld testtel, amelyet világosabb, viasz-szerű bevonat fedhet.
Szemölcsök
A szemölcsök konikusak, bázisuknál romboid formájúak.
Axillák
Az axillák kis fehér gyapjas filcet mutatnak.
Areolák
Az areolák kicsik, fehér gyapjas „gyapotot” tartalmaznak fiatal korban.
Tövisek
- Középtövis: 4–6 db, fiatalon sötét barna, később szürkés, rugalmas és enyhén felfelé ívelt, akár 30 mm hosszúak is.
- Peremtövis: Nincs külön peremtövis-csoport megkülönböztetve az elérhető leírásokban.
Generatív test
Virág
Virágai tölcsér alakúak (infundibuliform), színük világos sárgás-zöld, körülbelül 20 mm átmérőjűek, és a növény csúcsán nyílnak.
- Takarólevelek: perianthium világos sárgás-zöld szegmensekkel.
- Ivarlevelek: porzószálak rózsaszín vagy világos tónusúak; portokok sárgák; bibeszál rózsaszín, és bibe világos színű, gyakran fehér stigma-karéjakkal.
Termés
A termés hosszúkás-ovális, kb. 10 mm hosszú, alsó része sötétzöld, csúcsa sötétbarna.
- Magja: sötétbarna, kb. 1 mm hosszú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, elsősorban San Luis Potosí tartomány, Santa Rita del Rucio környékén.
- Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: száraz, sivatagi környezetben, jól vízelvezető talajon él; lassan növő xerofita faj.
Kultúrában tartás
A faj lassan növő, de viszonylag robosztus kaktusz, amely jó vízelvezetésű talajt és erős napfényt igényel. Rendszeres, de ritka öntözést kíván, hogy a növény ne elnyúltá növekedjen; télen vagy ha az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá süllyed, tartósan szárazon kell tartani.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Turbinicarpus flaviflorus könnyen megkülönböztethető sárgás-zöld virágairól, és 4–6 rugalmas töviséről, amelyek különböznek más T. schmiedickeanus alfajoktól.
Szerzők
- Szöveg:
- Kép: —
- Lektorálta: —