Arrojadoa bahiensis
| Arrojadoa bahiensis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Cereinae |
| Nemzetség | Arrojadoa |
| Faj | Arrojadoa bahiensis |
 
| |
Tudományos név
- Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli, Kew Bull. 49(1): 98 (1994).
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- Az Arrojadoa nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút egykori igazgatója, Miguel Arrojado Lisboa tiszteletére hozták létre.
- A specifikus jelző, a bahiensis földrajzi eredetre utal, jelentése bahiai, amely a növény származási helyére, a brazíliai Bahia államra utal.
Típus
- Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli
- Első leírása: Basionym: Pierrebraunia bahiensis P.J.Braun & Esteves, Pabstia 4: 11-16 (1993).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nigel Paul Taylor és Urs Eggli 1994-ben.
Arrojadoa bahiensis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Pierrebraunia bahiensis P.J.Braun & Esteves
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény kisméretű, cserjés habitusú szukkulens. A gyökérzet rostos szerkezetű. A szár jellemzően már a tőnél elágazó, ami alapvető habitusbeli különbség a nemzetség rokon fajaihoz képest. A felemelkedő vagy felálló hajtás hengeres felépítésű, rajta hosszanti bordák húzódnak végig. A hajtások felszínén sűrűn helyezkednek el az areolák. A tövisrendszert sugárirányban álló peremtövis csoportok és kevés, merevebb középtövis alkotja. Valódi levél vagy fotoszintetizáló levelek nincsenek jelen. A virágzási zóna a rokon fajokkal ellentétben nem alkot erősen differenciált, elkülönült terminális cefáliumot, a virágok a hajtás csúcsközeli részein fejlődnek ki.
Generatív test
Virág
A hajtások terminális részén megjelenő virágzat kevés virágból áll. A kinyílt virág külső lepellevelei jellegzetes rózsaszín vagy magenta árnyalatúak, a belső részek világosabbak. A virág teljes mérete viszonylag nagy, megközelítőleg 2,9–3,9 cm hosszú és 0,8–1,1 cm átmérőjű.
- Takarólevelek: A külső részeken elhelyezkedő húsosabb lepellevél körök élénk rózsaszínűek, míg a belső párta szirmait alkotó belső lepellevél és sziromlevél szegmensek finomabb szerkezetűek, halványabb rózsaszín vagy fehéres árnyalatúak. A cső alakú virágalapnál a csésze külső pikkelyei a sziromlevelekhez hasonló színezetűek.
- Ivarlevelek: A virág belsejében a sűrűn álló porzószálak vékonyak, a rajtuk ülő portokok sárgás színűek. A hosszú, megnyúlt bibeszál kiemelkedik a porzók közül, hossza eléri a 25–28 mm-t, és a csúcsán sugárirányban szétnyíló bibe karéjokban végződik, miközben az alsó állású termő a virágcső alapjába ágyazódik.
Termés
A kifejlett termés húsos, nedves bogyótermés, amely érett állapotban jellegzetes rózsaszín színezetet kap. A száraz virágmaradványok a termés csúcsán perzisztensek maradnak.
- Magja: A magok fekete színűek, a nemzetségre jellemzően kanál vagy csigaház alakúak (cochleariform).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj kizárólag Brazília keleti részén, Bahia állam területén őshonos, endemikus növény.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A faj magashegységi sziklás környezetben, sziklakibúvásokon él. Területi elterjedése nem mutat átfedést a rokon Arrojadoa flava fajjal, azaz a két taxon nem él szimpátriában egymással.
Kultúrában tartás
A kultúrában jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag talajkeveréket igényel. A téli időszakban teljes szárazságot és fagymentes, világos elhelyezést igényel. A tenyészidőszakban a sok napsütés elengedhetetlen a kompakt növekedéshez és a virágzáshoz.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Az Arrojadoa bahiensis könnyen megkülönböztethető a hasonló Arrojadoa flava fajtól: a szár a tőnél elágazó (szemben az A. flava magányos, el nem ágazó szárával), a virágzási zónája nem differenciálódott cefáliummá, virágai nagyobbak (2,9–3,9 × 0,8–1,1 cm vs. 1,9–2,5 × 0,5–0,8 cm), bibeszál hossza jóval nagyobb (25–28 mm vs. 10–12 mm), valamint érett termése rózsaszín (szemben az A. flava fehér érett termésével).
Szukkulens taxonok
Faj szintű taxonról lévén szó, a magasabb rendszertani kládok globális összefoglalása a nemzetség szócikkében található.
Taxonómia és filogenetika
A fajt eredetileg a Pierrebraunia nemzetségbe írta le Pierre Josef Braun és Eddie Esteves Pereira 1993-ban, majd egy évvel később Nigel Paul Taylor és Urs Eggli áthelyezte az Arrojadoa nemzetségbe.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO): Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli
- Taylor, N.P. & Eggli, U. (1994): A new combination in Arrojadoa (Cactaceae). Kew Bulletin 49(1): 98.