Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae

Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Cochemiea
Faj	Cochemiea hutchisoniana
Alfaj	Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae

Tudományos név

• Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae (G.E.Linds.) Majure in Willdenowia 51: 264. 2021 sec. Majure 2021
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A Mammillaria nemzetségnév a latin mammilla (= emlő, kis dudor) szóból származik, utalva a nemzetség fajaira jellemző szemölcsökre.
• A louisae név Louisa Hutchison tiszteletére került adásra, aki Ted Hutchison amerikai kaktuszgyűjtő édesanyja volt.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Baja California, Mexikó, Socorro környéke.
• Első leírása: Lindsay: Cactus and Succulent Journal (Los Angeles) 32: 169. 1960. (Mammillaria louisae)
• Az aktuális besorolást létrehozta: David Richard Hunt, 1997.

Fotó: Jokhel Csaba

A(z) Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae szinonimái

• ≡ Mammillaria louisae, ≡ Neomammillaria louisae, ≡ Mammillaria goodridgei var. louisae, ≡ Mammillaria hutchisoniana subsp. louisae, ≡ Bartschella hutchisoniana subsp. louisae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Törpe termetű, rendszerint magános növekedésű növény. Hajtása gömb alakú vagy kissé megnyúlt gömbölyded, 1–3,5 cm magas és 1,5–3 cm átmérőjű, ritkán elérheti a 6 cm magasságot és a 4 cm átmérőt is. Színe szürkészöld, a sűrű töviszet miatt alig látható.

Szemölcsök

A szemölcsök 5–6 mm hosszúak, tövükön mintegy 4 mm szélesek. Hónaljuk fiatalon fehér gyapjas.

Areolák

Az areolák kerekek, kb. 1,5 mm átmérőjűek, fehér nemezes bevonattal.

Tövisek

• Középtövis: 4 db, kereszt alakban álló, barnás színű, sötétebb csúcsú, 8–10 mm hosszú. Az alsó középtövis kampós, a többi egyenes.
• Peremtövis: 10–20 db, tűszerű, 5–7 mm hosszú, fehér vagy világosbarna, sötétebb csúccsal.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtáscsúcs közelében koszorúban jelennek meg, méretük a növény testéhez képest feltűnően nagy.

• Virágméret: legfeljebb 3,5 cm hosszú és 4 cm átmérőjű.
• Külső lepellevelek: olívzöldtől barnászöldig, világos rózsaszín szegéllyel.
• Belső lepellevelek: fehérek vagy halvány rózsaszínek, középen levendularózsaszín vagy barnásrózsaszín középérrel.
• Bibe: 6–8 ágú, a bibeágak 7–11 mm hosszúak, olívzöldek vagy vörösesbarnák.

Virágzása a legmelegebb nyári hónapokra esik.

Termés

A termés vöröses, gömbölyded vagy bunkós alakú, akár 20 mm hosszú.

• Magja: fekete, kb. 1,1 mm hosszú.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, Baja California északnyugati része; Punta Baja környékétől Arroyo San Telmóig.
• Tengerszint feletti magasság: 0–300 m.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: forró, kavicsos tengerparti területeken él, gyakran szinte teljesen a talajfelszínbe süllyedve. Számos helyi endemikus kaktuszfaj társaságában fordul elő.

Kultúrában tartás

A taxon a mammilláriák között viszonylag könnyen nevelhető.

• Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.
• Teljes napfényben vagy nagyon világos helyen fejlődik a legjobban.
• A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést kíván.
• Különösen érzékeny a pangó nedvességre.
• Télen szárazon tartandó, legalább 5 °C hőmérsékleten.

Magról könnyen szaporítható, a fiatal növények már 2–3 éves korban virágozhatnak.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokona a törzsalaknak tekintett Mammillaria hutchisoniana. Attól kisebb termetével, rendszerint kevesebb peremtövisével, valamint fehér vagy halvány rózsaszín virágaival különíthető el. Virágai aránytalanul nagyok a növény testéhez képest, ami az egyik legfeltűnőbb bélyege.

Taxonómia és filogenetika

Megjegyzés
A taxont George E. Lindsay 1960-ban önálló fajként (Mammillaria louisae) írta le. David R. Hunt 1997-ben a Mammillaria hutchisoniana egyik alfajaként sorolta be. A jelenleg elfogadott rendszerezések, köztük a POWO, ezt a besorolást követik, és a Mammillaria hutchisoniana subsp. louisae nevet fogadják el.

Egyéb

A természetes állományok az utóbbi évtizedekben jelentősen megritkultak. A legeltetés, az élőhelyek átalakulása és az illegális gyűjtés egyaránt hozzájárult az egyedszám csökkenéséhez. Korábban helyenként gyakori növénynek számított Baja California partvidékén.

Forrás

• Lindsay, G.E. 1960. Cactus and Succulent Journal 32: 169.
• Hunt, D.R. 1997. Mammillaria Postscripts 6: 5.
• LLIFLE Encyclopedia: Mammillaria hutchisoniana subsp. louisae. :contentReference[oaicite:0]{index=0}
• POWO – Plants of the World Online.
• Pilbeam, J. Mammillaria.