Conophytum chauviniae

Conophytum chauviniae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Nemzetség-; csoport	Ruschieae
Nemzetség	Conophytum
Faj	Conophytum chauviniae

Tudományos név

Conophytum chauviniae (Schwantes) S. A. Hammer 1993
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög eredetű latin „conus” = kúp, fenyőtoboz és az ógörög „phytum” = növény szavak összetételéből származik. A név a nemzetség egyes fajainak fordított kúp alakú testére utal.
A fajnév Marie von Chauvin német gyűjtő tiszteletére került megállapításra, akiről Schwantes nevezte el a fajt.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert.
Első leírása: Monatsschrift für Kakteenkunde 30: 77–78. (1920).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: S. A. Hammer, 1993.

Szinonimák

Derenbergia chauviniae Schwantes
Mesembryanthemum chauviniae Schwantes
Mesembryanthemum augeiforme Schwantes

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Növénytest

Sokhajtású, párnaképző telepeket alkotó faj. Az egyes testek mérete változó. Magasságuk 10–35 mm, keresztmetszetük ovális, méretük 6–15 × 4–6 mm.

Levelek

A növény teste egyetlen, erősen szukkulens, páros levelekből álló egységet alkot. A levélpár csak a csúcsi 2–5 mm-es részen különül el, egyébként összeforrt. A test felső harmadában a legvastagabb.

A levélcsúcs lehet lekerekített vagy enyhén lapított, néha gyenge éllel. A hasíték sekély és nyitott, lilás-vöröses szegéllyel, amely a levelek középvonalán is lefut. Kedvezőtlenebb fényviszonyok mellett ez a szegély kevésbé feltűnő, olykor csak sötétzöld pontok jelzik.

A növény színe kékeszöldtől szürkészöldön át élénkzöldig változik, esetenként sötétzöld pontozottsággal. Felületét sűrű, ezüstös pikkelyek borítják, amelyek bársonyos megjelenést kölcsönöznek.

Generatív test

Virág

A virág nappal nyílik és estére bezárul. Nyílás után naponta növekszik az átmérője. A növény testéhez viszonyítva nagyméretű, átmérője 12–20 mm.

Színe lilásrózsaszín vagy fehér, a torok krémszínű vagy sárgás.

Csészelevelek: négy darab, tövükön 5–8 mm hosszan összenőttek.
Sziromlevelek: 25–45 darab, 2–3 sorba rendeződnek, tövükön 5–10 mm hosszan csővé összenőttek.
Ivarlevelek: a porzók halványsárgák, a bibe jól látható, a pártacső végéig ér.

Termés

A termés világosbarna színű toktermés. Gömbölyded, kissé lapított, négy rekeszre tagolt.

Magja: barna színű, körülbelül 0,7 mm hosszú, kis csőrszerű nyúlvánnyal.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, Garies térségétől délkeletre.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: gránit- és kvarcitsziklák hasadékaiban, sziklák árnyékában, ritkábban nyílt felszínen fordul elő.

Kultúrában tartás

A nemzetség fajaihoz hasonlóan laza szerkezetű, magas ásványianyag-tartalmú, kiváló vízáteresztő talajban fejlődik legjobban. Semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajkeverék megfelelő számára.

Vegetációs időszaka őszre, télre és tavaszra esik. Ebben az időszakban maximális fényt igényel, ősszel fokozatos fényhez szoktatással. Nyáron nyugalmi állapotban van, ekkor árnyékolást és száraz tartást igényel.

Az öntözés augusztus végétől vagy szeptember elejétől kezdhető, hetente vagy kéthetente ismételve, az időjárástól függően. Télen a vízadagot csökkenteni kell, tavasszal ismét növelhető. Nyáron teljesen szárazon tartandó.

Meghálálja a finom permetezést, különösen a kora reggeli órákban. Öntözéshez célszerű lágy vizet, lehetőleg esővizet használni.

Télen a hőmérséklet ne csökkenjen 10 °C alá, nappal az ideális hőmérséklet 15–20 °C.

Szaporítása magvetéssel vagy a telep osztásával történik. A magvetés és a vegetatív szaporítás optimális ideje augusztus vége és szeptember közepe közé esik. A magok csírázásához fény, 15–25 °C közötti hőmérséklet és folyamatos nedvesség szükséges. Virágzóképes növények 4–5 év alatt nevelhetők.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonló faj a Conophytum bilobum subsp. gracilistylum, amely nyúlánkabb növekedésű, magasabb (kb. 40 mm), és jellegzetes kétnyelű levélformával rendelkezik. Ennél a levelek felső része nem forrt össze teljesen, és többé-kevésbé szétáll. Élőhelyük részben átfedésben van, de ez a faj mindig árnyékosabb környezetben fordul elő.

Taxonómia és filogenetika

A faj eredetileg a Mesembryanthemum nemzetségbe került leírásra, majd később a Derenbergia nemzetségbe sorolták. Jelenlegi elfogadott rendszertani helye a Conophytum nemzetségen belül van, amely az Aizoaceae család egyik jellegzetes pozsgás nemzetsége.

Egyéb

A faj jellegzetes, bársonyos felületű, párnaképző telepei és viszonylag nagyméretű virágai miatt különösen értékes gyűjteményi növény.

Szerzők

Szöveg: Szabó László
Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Kép: Szabó László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 218. kártya