Coryphantha poselgeriana

Coryphantha poselgeriana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Coryphantha
Faj	Coryphantha poselgeriana

Tudományos név

Coryphantha poselgeriana (A.Dietr.) Britton & Rose, Cactaceae 4: 28. 1923 sec. Sánchez & al. 2022
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév ógörög szóösszetétel: a „koryphe” jelentése csúcs, tető, orom, az „anthos” pedig virág. A név arra utal, hogy a virágok a hajtás csúcsán jelennek meg.

A fajnév Hermann Poselger (1818–1883) német orvos-kémikus emlékét őrzi, aki 1849 és 1851 között az Egyesült Államok és Mexikó területén végzett jelentős kaktuszgyűjtő tevékenységet, és több új faj felfedezéséhez járult hozzá.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, pontos helye nem ismert
Első leírása: Allg. Gartenz. 19: 346, 1851 (mint Echinocactus poselgerianus)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1923

A(z) Coryphantha poselgeriana szinonimái

≡ Echinocactus poselgerianus
= Mammillaria salm-dyckiana, ≡ Echinocactus salm-dyckianus, ≡ Cactus salmdyckianus, ≡ Coryphantha salmdyckiana
= Mammillaria salm-dyckiana var. brunnea, ≡ Coryphantha salm-dyckiana var. brunnea
= Echinocactus saltillensis
= Mammillaria valida, ≡ Neomammillaria melanocentra
= Mammillaria valida, ≡ Coryphantha poselgeriana var. valida, ≡ Coryphantha valida
= Mammillaria kieferiana, ≡ Coryphantha kieferiana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános, félgömb alakú növény, amely idősebb korban rövid hengeressé válhat. Magassága 10–30 cm, átmérője 13–18 cm. Színe tompa kékeszöld vagy szürkészöld. Hajtáscsúcsa lekerekített és gyapjas. Jellegzetes, viszonylag vékony, répaszerű karógyökeret fejleszt.

Szemölcsök

A szemölcsök spirális elrendezésűek (spirálarány 8:13), alapjuknál lekerekítettek, felső felületük enyhén lapított, az areolák irányába domború kúpformájúak, csúcsuk lekerekített. Méretük elérheti az 50 mm szélességet és a 30 mm magasságot. A szemölcsök felszínén az areolákkal párhuzamosan futó, akár 25 mm hosszú, mély, gyapjas barázda található, amely 1–5 narancssárga színű extraflorális nektáriumot tartalmaz.

Axillák

Az axillák erősen gyapjasak.

Areolák

Az areolák kerekdedek, filcesek, körülbelül 7 mm átmérőjűek.

Tövisek

Középtövis: 1 db, erős, egyenes, előre irányuló, hossza 30–40 mm, színe kezdetben fehér, később vörösesbarna, majd idős korban szürkésfekete
Peremtövis: 9–12 db, vastag, árszerű; az alsó 3–4 erősebb, 30–40 mm hosszú, oldalra vagy lefelé irányul; a felső 4–5 vékonyabb, rövidebb és kissé hajlott; színük kezdetben fehér, csúcsuk sötétebb, később vörösesbarna, majd szürkés

Generatív test

Virág

Széles, tölcsér alakú virág, átmérője 60–70 mm. Színe világos rózsaszíntől élénkvörösig változik, gyakran sötétebb, olykor zöldes középcsíkkal.

Lepellevelek: külsők fordított lándzsa alakúak, szélük sima vagy enyhén fogazott, a belsők hasonlóak, de a torok felé sötétebb árnyalatúak
Ivarlevelek: porzószálak élénkvörösek, portokok sötétsárgák, bibeszál vöröses, bibeágak száma 8–10

Termés

A termés zöld, megnyúlt, ovális alakú, 25–50 mm hosszú és 7–18 mm átmérőjű.

Magja: vörösesbarna, vese alakú, 2–2,5 mm hosszú, fényes, recés felszínű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila, San Luis Potosí, Durango, Zacatecas és Chihuahua államokban
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kopár domboldalakon és síkságokon, homokos, gyakran gipsztartalmú talajon, gyér növényzetű területeken, száraz, kontinentális éghajlaton

Kultúrában tartás

Tartása nagyobb odafigyelést igényel, mint sok más Coryphantha fajé. Talaja legyen morzsalékos szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű, semleges közeli kémhatású. Erős karógyökere miatt mély edény ajánlott. Tavasztól őszig rendszeresen öntözhető, de kerülni kell a tartós nedvességet. Teljes napfényt igényel, árnyékban töviszete gyengébben fejlődik. Télen világos helyen, teljesen szárazon, 4–5 °C körüli hőmérsékleten teleltetendő. Rövid ideig akár –8 °C hőmérsékletet is károsodás nélkül elvisel.

Szaporítása elsősorban magvetéssel történik. Oltása nem ajánlott, mert elveszítheti jellegzetes alaktani tulajdonságait.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes ismertetőjegyei a nagy, erőteljes szemölcsök, a mély, gyapjas barázdák extraflorális nektáriumokkal, valamint az erős, vastag tövisek. A Coryphantha valida néven ismert alakok ma az alapfaj szinonimái, és nem képviselnek önálló taxont.

Taxonómia és filogenetika

A fajt eredetileg Echinocactus poselgerianus néven írták le. A későbbi rendszertani vizsgálatok alapján Britton és Rose helyezte át a Coryphantha nemzetségbe 1923-ban. Több korábban leírt változat és forma ma az alapfaj szinonimájának tekinthető.

Egyéb

A faj változékonysága miatt több néven is elterjedt a gyűjteményekben, különösen a Coahuila államból származó populációk esetében.

Szerzők

Szöveg és kép: Tóth Norbert
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 294. kártya