Ugrás a tartalomhoz

Coryphantha pseudoechinus subsp. laui

Innen: MKOE wiki
Coryphantha pseudoechinus subsp. laui

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Coryphantha
Faj Coryphantha pseudoechinus subsp. laui
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Coryphantha pseudoechinus subsp. laui (L.Bremer) Dicht & A.Lüthy in Cactaceae Syst. Init. 11: 20. 2001 sec. Guzmán Cruz & al. 2003
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az ógörög „koryphe” = csúcs, tető, valamint az „anthos” = virág szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtáscsúcson vagy annak közelében fejlesztik.
  • A fajnév ógörög eredetű: a „pseudo-” jelentése hamis vagy ál, az „echinus” pedig sünt vagy tengeri sünt jelent. A név a Coryphantha echinus fajhoz való hasonlóságra utal.
  • Az alfajnév Alfred Bernhard Lau (1928–2007) német növénykutató emlékét őrzi, aki Mexikó és Belize területén végzett jelentős gyűjtőmunkát, és számos új kaktusztaxon felfedezéséhez járult hozzá.

Típuspéldány

Fotó: Lukoczki Zoltán
  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Coahuila állam, Sierra de Paila, El Marte közelében
  • Első leírása: Cact. Succ. J. (Los Angeles) 51: 278–279, 1979 (mint Coryphantha laui)
  • Alfaji rangra emelte: Dicht & Lüthy, 2001

A(z) Coryphantha pseudoechinus subsp. laui szinonimái

  • Coryphantha laui

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fotó: Lukoczki Zoltán

Általában magános növény, ritkán sarjad. Hajtása gömb alakú, legfeljebb 5 cm magas és 5,5 cm átmérőjű. Színe fűzöld. A hajtáscsúcs enyhén besüppedt, fehér gyapjúval borított. Gyökérzete erős, szálas felépítésű.

Szemölcsök

A szemölcsök spirális elrendezésűek (spirálarány 5:8), kezdetben kúposak, később fokozatosan négyélűvé válnak, rombusz alakú alappal. Méretük 8–13 mm széles és magas, hosszúságuk 6–7 mm. A belső oldalukon keskeny barázda húzódik, amelyben az areola közelében néha sárgás extraflorális nektárium található.

Axillák

Fotó: Lukoczki Zoltán

Az axillákban kezdetben fehér gyapjú található, amely később eltűnik.

Areolák

Az areolák ovális alakúak, körülbelül 2 mm szélesek, a szemölcs csúcsán helyezkednek el. Fiatalon kevés fehér filc borítja őket, később csupasszá válnak.

Tövisek

  • Középtövis: 0–1 db, legfeljebb 16 mm hosszú, erős, egyenes vagy enyhén lefelé hajló, színe vörösesbarna vagy sötét mahagóni, később világosodik és elszürkül
  • Peremtövis: 18–20 db, 9–13 mm hosszú, vékony, tűszerű vagy sörteszerű, sugarasan álló; színük kezdetben vörösesbarna, sárgás vagy fehéres, később szürkévé válik; a szomszédos areolák tövisei gyakran átfedik egymást

Generatív test

Virág

A virág körülbelül 45 mm átmérőjű, nyáron, általában júliusban nyílik. Színe világossárga, a külső lepelleveleken zöld középcsíkkal, amelyet vörösesbarna pettyezettség díszíthet.

  • Lepellevelek: külsők lándzsa alakúak, világossárgák, zöld középcsíkkal; a belsők hasonlóak, a torok felé zöldes árnyalatúak
  • Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok narancssárgák, bibeszál halványzöld, bibe krémszínű, 5–7 ágú

Termés

A termés tojásdad alakú, húsos, zöld színű, körülbelül 18 mm hosszú és 8 mm átmérőjű.

  • Magja: világosbarna, kb. 1,1 mm hosszú és 0,8 mm széles

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila állam, Sierra de Paila térsége
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mészkő alapkőzetű hegygerinceken, 2000–2200 m tengerszint feletti magasságban, Agave fajokkal és más kaktuszokkal együtt, száraz, nyílt élőhelyeken

Kultúrában tartás

Viszonylag lassú növekedésű, de fiatal korban is virágzóképes. Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű, enyhén bázikus talajt igényel. Tavasztól őszig napos, csapadéktól védett helyen ajánlott tartani, mérsékelt öntözéssel. Télen világos helyen, teljesen szárazon, 5–10 °C hőmérsékleten teleltetendő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Coryphantha pseudoechinus fajhoz képest kisebb méretű, finomabb töviszetű és világossárga virágú alfaj. Jellegzetes ismertetőjegye a sűrű peremtöviszet, valamint a magashegységi élőhelyhez való alkalmazkodás.

Taxonómia és filogenetika

A taxont eredetileg önálló fajként (Coryphantha laui) írták le 1979-ben. A későbbi taxonómiai vizsgálatok alapján a Coryphantha pseudoechinus faj alfajaként sorolták be.

Egyéb

Az alfaj viszonylag ritka mind természetes élőhelyén, mind a gyűjteményekben. Magashegységi előfordulása miatt különösen érzékeny a túlzott nedvességre.

Szerzők

  • Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 652. kártya