Coryphantha pycnacantha

Coryphantha pycnacantha
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Coryphantha
Faj	Coryphantha pycnacantha

Tudományos név

Coryphantha pycnacantha (Mart.) Lemaire, Nov. Act. Nat. Cur. 16: 325. 1832
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „koryphe” = csúcs, tető, magaslat és „anthos” = virág szavakból származik. A név azt jelzi, hogy a virág a hajtáscsúcson vagy annak közelében fejlődik.

A fajnév ógörög összetétel: „pyknos” = sűrű, tömött, erős, „akantha” = tövis. A név a faj töviseit jellemzi.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Martius, 1832, Nov. Act. Nat. Cur. 16: 325
Első leírása: 1832
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Lemaire, 1868

A(z) Coryphantha pycnacantha szinonimái

≡ Mammillaria pycnacantha, ≡ Echinocactus pycnacanthus, ≡ Cactus pycnacanthus
= Mammillaria latimamma, ≡ Cactus latimamma
= Mammillaria acanthostephes, ≡ Echinocactus acanthostephes, ≡ Coryphantha acanthostephes, ≡ Cactus acanthostephes
= Echinocactus radiatus
= Mammillaria scepontocentra, ≡ Cactus scepontocentrus
= Mammillaria latimamma var. spinosior
= Mammillaria winkleri, ≡ Cactus winkleri
= Echinocactus winkleri
= Mammillaria conimamma, ≡ Coryphantha conimamma
= Coryphantha connivens
= Mammillaria andreae, ≡ Coryphantha andreae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyhajtású, lapos vagy félgömb alakú növény, átmérője 9,5 cm, magassága 3,5 cm, színe kékes-szürkészöld. A hajtáscsúcs gyapjas. Gyökérzete központi karógyökérből és vékonyabb járulékos oldalgyökerekből áll.

Szemölcsök

Szemölcsei 5:8 spirálarány szerint rendezettek, rövid kúposak, felső részük lapos, alsó domború, éleik ferdék. Alapjuknál 17 mm széles, 12 mm magas; felső részük 18 mm hosszú, alsó 22 mm. Fiatal szemölcsökön mély, gyapjas árok látható. Csúcsközeli areolák és axillák gyapjasak.

Axillák

Fiatal axillák gyapjasak, fehér filccel borítottak.

Areolák

Oválisak, 4 mm hosszúak és 2 mm szélesek.

Tövisek

Középtövis: 5–7 db, 2–3 pár kétoldalra áll, egy lefelé, hosszuk 15–21 mm, színük halványbarna, később szürke, csúcsuk fekete
Peremtövis: 6–15 db, sugarasan állnak, hosszuk 9–16 mm, színük halványszürkés, sötétebb csúccsal

Generatív test

Virág

Virágok 30 mm hosszúak, 45 mm szélesek. Külső lepellevelek keskeny lándzsásak, citromsárgák, barnásvörös középcsíkkal; belsők széles lándzsásak, citromsárgák, finoman fogazott csúccsal. Porzószálak rövidek, sárgák, portokok tojássárgák, bibeszál sárga, bibe 5–7 ágú, halványsárga.

Termés

Zöld, húsos, 24 mm hosszú és 13 mm széles, rajta virágmaradvány. Magjai vese alakúak, 2,5 × 1,5 mm, barnák.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Hidalgo, Puebla, Mexikó és Veracruz államai
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mély, sima lávatalaj, fű között, hangyabolyok oldalán, Opuntia és nagytermetű Agave fajok között. Gyűjtések 1700–2500 m tengerszint feletti magasságban történtek. Veszélyeztetett faj a mezőgazdasági művelés miatt.

Kultúrában tartás

A nemzetség déli fajai közé tartozik. Talaja lehet enyhén savanyú vagy enyhén bázikus, kis mennyiségű szerves anyaggal. Nyáron mérsékelt árnyékolással, rendszeres öntözéssel nevelhető, télen 5 °C-on teleltethető, szárazon és világos helyen. Kultúrában sarjak előfordulhatnak a tövénél vagy oldalán, akár nagy mennyiségben.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Gyapjas hajtáscsúcs, félgömb vagy lapos hajtás, sárga virág barnásvörös középcsíkkal, 5–7 ágú halványsárga bibe.

Taxonómia és filogenetika

Korábban Mammillaria pycnacantha néven írták le Martius 1832-ben; több szinonimája ismert, pl. Coryphantha connivens Br. & R., Coryphantha andreae Purpus & Bödeker.

Egyéb

Kultúrában gyakran sarjad, sarjainak megjelenése a gyűjteményekben változó mennyiségű lehet. Veszélyeztetett faj természetes élőhelyén.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán (1–2. és 4. kép), Bodor János (3. kép)
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 509. kártya