Coryphantha salinensis

Coryphantha salinensis
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Coryphantha
Faj	Coryphantha salinensis

Tudományos név

Coryphantha salinensis (Poselg.) Dicht & A.Lüthy in Kakteen And. Sukk. 49: 257. 1998 sec. Sánchez & al. 2022
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Coryphantha nemzetségnév az ógörög koryphé = csúcs, tető, magaslat és anthos = virág szavak összetételéből származik, utalva arra, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtáscsúcson vagy annak közelében hozzák.
A salinensis fajnév a típuslelőhely közelében fekvő Salinas Victoria település nevéből ered.

Típuspéldány

Első leírása: Echinocactus salinensis Poselger, Allgemeine Gartenzeitung XXI. 106. 1853.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Dicht & A. Lüthy, 1998
Típuslelőhely: Mexikó, Coahuila állam, Salinas Victoria környéke

A(z) Coryphantha salinensis szinonimái

≡ Echinocactus salinensis, ≡ Coryphantha poselgeriana var. salinensis
= Mammillaria borwigii, ≡ Coryphantha borwigii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános növekedésű. Hajtása fiatalon gömbszerű, idősebb korban kissé hengeres. Magasság: 8–15 cm, átmérő: 7–9 cm.
Színe sötét szürkészöld. A hajtáscsúcs kissé lapított, fehér gyapjúval és sűrű tövisekkel borított.
Gyökérzete szálas.

Szemölcsök

8:13 spirálarányban állók.
Fiatalon hosszúkás kúp- vagy hengerszerűek, később inkább gúla alakúak.
Szélességük alul kb. 17 mm, felső felületi hossz: 8 mm, alsó hossz: 18–22 mm.
A szemölcsbarázda csak a virágzóképes korban fejlett szemölcsökön jelenik meg, kezdetben fehér gyapjúval fedetten.

Areolák

Kerekek, kb. 3 mm átmérőjűek.
Fehér gyapjú fedi őket, csakúgy, mint az axillákat.

Tövisek

Peremtövisek: 12–20 db, egyenesek, tűszerűek. Az oldalra és lefelé álló 5–7 db erősebb és sugarasan áll. Hossz: 10–15 mm, színük halványszürke vagy szaruszínű, sötétebb csúccsal.
A felső peremtövisek csomóba rendeződnek, hosszuk 16–20 mm, fehéres színűek, sötét csúccsal.
Középtövisek: 1–4 db. Az alsó elálló és lefelé hajló, hossza 15–21 mm. Színe eleinte szaruszínű vagy barnás, később a csúcstól kiindulva feketévé válik. A többi középtövis kevésbé elálló, oldalra hajló, 15–18 mm hosszú.

Generatív test

Virág

Átmérő: 5–6 cm.
Külső lepellevelek sárgák, külső oldalukon zöldesbarnás középcsíkkal.
Belső lepellevelek fénylő sárgák, a virágtorok mélyvörös.
Ivarlevelek: porzószálak vörösek, porzók sárgák, bibeszál fehéres, bibe zöldessárga.

Termés

Zöld színű, lédús bogyó, virágmaradvánnyal.
Mérete: kb. 25 × 10 mm.
Magja: hosszúkás, barna, kb. 1,8 mm hosszú és 1 mm széles.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó északkeleti része: Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas államok.
Élőhely: hordalékos síkságok és fennsíkok mészkőtörmelékes talajain, a Sierra Madre Orientál északi lejtőinek lábánál.
Ritkás lombhullató cserjék között, más kaktuszfajokkal, Euphorbiaceae és Agavaceae fajokkal együtt.
A publikált gyűjtések mind 1000 m tengerszint feletti magasság alatt történtek.

Kultúrában tartás

Látványos, vérvörös virágtorkú sárga virágai és szép tövisei miatt értékes gyűjteményi növény.
Porózus, enyhén bázikus, ásványi anyagokban gazdag talajban érzi jól magát.
Nyáron napos, szellős helyet igényel, télen szárazon és hűvös körülmények között pihentetendő.
Július–augusztusban több hullámban virágzik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Fiatal és idős kori megjelenése jelentősen eltér, ami a Coryphantha nemzetségben gyakori jelenség.
Jellegzetes vörös virágtorokkal rendelkező sárga virágai jól elkülönítik a hasonló fajoktól.

Taxonómia és filogenetika

Eredetileg Echinocactus nemzetségbe sorolták. Bár Lemaire már 1868-ban létrehozta a Coryphantha nemzetséget, ezt a fajt csak 1998-ban helyezték át hivatalosan ide. Lau már korábban, 1981-ben Coryphantha salinensis néven dokumentálta gyűjtését.

Egyéb

Vörös listás, veszélyeztetett faj.
A nemzetségen belüli taxonómiai késlekedés különleges történeti érdekességnek számít.

Szerzők

Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 555. kártya