Coryphantha werdermannii

Coryphantha werdermannii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Coryphantha
Faj	Coryphantha werdermannii

Tudományos név

Coryphantha werdermannii Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 1: 155. 1929 sec. Sánchez & al. 2022
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Coryphantha nemzetségnév az ógörög koryphé = csúcs, tető, magaslat és anthos = virág, hajtás szavakból származik, arra utalva, hogy a virágok a hajtáscsúcson vagy annak közelében fejlődnek.
A werdermannii fajnév Erich Werdermann (1892–1959) német botanikus professzor nevét viseli, aki a kaktuszok elismert szakértője volt, a Berlin–Dahlemi Botanikus Kert és Múzeum igazgatója, a Német Kaktusz Társaság elnöke és több amerikai expedíció tagja.

Típuspéldány

Első leírása: Coryphantha werdermannii Boedeker, Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 1: 155. 1929.
Típuslelőhely: Mexikó, Coahuila állam

A(z) Coryphantha werdermannii szinonimái

= Coryphantha werdermannii subsp. unguispina

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános növény.
Hajtása fiatalon tojás alakú, idősebb korban akár 20 cm-t meghaladó, oszlopszerű formát ölthet.
Átmérője kb. 7 cm.
Színe fénytelen szürkészöld.
A hajtáscsúcs kissé benyomott, fehér gyapjúval borított, tövisekkel sűrűn fedett.
Gyökérzete szálas, kissé szétágazó.

Szemölcsök

Fiatal hajtásrészeken 13:21 spirálarány szerint rendeződnek, sűrűn állók.
Alakjuk ferde kúpszerű.
Magasságuk kb. 3 mm, alapjuknál 6 mm szélesek.
Hosszúságuk a felső oldalon 3 mm, alul mérve 5 mm.
Idős korban a spirálarány gyors átmenettel 8:13-ra változik, a szemölcsök lazábban állnak és méretük megközelítőleg kétszeresére nő.
A szemölcsök felső oldalán megjelenik a nemzetségre jellemző hosszanti árok.
Az axillák fiatal korban fehér gyapjúval fedettek.

Areolák

Fiatal növényeken hosszúkásak, kb. 1,5 × 1 mm méretűek.
Idős példányokon kerekek, kb. 3 mm átmérőjűek.

Tövisek

Peremtövisek:

Fiatalon 16–18 db, a hajtáshoz simulók, többségük oldalirányba áll. Finom, tűszerűek, egyenesek, fehér színűek, a szomszédos areolák tövisei gyakran átfedik egymást. Idős növényeken számuk 22–30 db, szabálytalanul sugarasak, a növénytől elállók. A felsők hosszabbak és sűrűbbek, csúcsuk barnás árnyalatú.

Középtövisek:

Csak idős növényeken fejlődnek, számuk 4 db. Szabálytalanul elállók, kissé hajlottak. A legalsó a leghosszabb és legerősebb (18–20 mm), a többi 16–18 mm hosszú. Színük sötétbarna, tövüknél világosabb, később megszürkülnek.

Generatív test

Virág

Tölcséres alakú.
Átmérője elérheti a 7 cm-t.
Lepellevelei sárgák, a külső lepellevelek hátoldalán vöröses középcsíkkal.
Ivarlevelek: porzószálak és portokok sárgák, a bibeszál és a bibe sárgásfehér.

Termés

Zöld színű, húsos.
Hossza kb. 25 mm.
Magja: barna, hosszúkás vese alakú, kb. 1,3 mm hosszú és 0,8 mm széles, felülete hálózatosan gödörkés.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila állam.
A leírás alapjául szolgáló első példányokat Ritter a Paila-hegységben, mészkősziklákon gyűjtötte.
Jelenleg ismert élőhelye a Cuatrociénegas-völgy.
Mészkőtörmelékes, kavicsos lejtőkön és síkságokon, hajdani hegyi folyóhordalékokon fordul elő.
Gyakran kopár felszíneken, törpecserjékkel, pozsgásokkal és egyéb lágyszárúakkal szórványosan borított területeken.
Többnyire 1000 m tengerszint feletti magasság alatt él.
Viszonylag kis elterjedése ellenére nem szerepel az IUCN vörös listáján, ugyanakkor a CITES I. függelékében szerepel, a nemzetségen belül egyedüliként.

Kultúrában tartás

Sokan a Coryphantha nemzetség egyik legszebb fajának tartják, különösen fiatalkori alakjában. Sűrű, fehér peremtövisei szinte teljesen beborítják a növényt. Színes, hajlott középtövisei általában az első virágzás előtt egy évvel jelennek meg. Nagyméretű, élénksárga virágai a hajtáscsúcson fejlődnek. Az első virágok már májusban megjelenhetnek, a nyár folyamán több hullámban virágzik. Enyhén bázikus, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védetten, télen világosban, teljesen szárazon pihentetendő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes, sűrű fehér peremtövisei és nagyméretű sárga virágai jól elkülönítik a nemzetség más fajaitól.
Az idősebb korban megjelenő, színes középtövisek fontos határozóbélyegek.

Taxonómia és filogenetika

2000-ben cseh szerzők egy nagyobb testű, kissé színesebb tövisű formát írtak le Coryphantha werdermannii subsp. unguispina néven. A nemzetség meghatározó rendszerezői (Reto Dicht és Adrian Lüthy) szerint azonban az alfaji elkülönítés nem indokolt.

Egyéb

A nemzetségen belül egyedüliként szerepel a CITES I. függelékében. Idős példányai elérhetik a 40 cm-es magasságot és a 15–20 cm-es átmérőt.

Szerzők

Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 556. kártya