Crassula alstonii

Crassula alstonii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Saxifragales
Család	Crassulaceae
Alcsalád	Crassuloideae
Nemzetség	Crassula
Faj	Crassula alstonii

Tudományos név

• Crassula alstonii Marloth, 1910
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A Crassula nemzetségnév a latin crassus („vastag, húsos”) szóból származik, és a pozsgás levelekre utal.
• Az alstonii fajnév Edward G. Alston kapitány tiszteletére született, aki dél-afrikai növénygyűjtő és termesztő volt.

Típus

• Első leírása: Rudolf Marloth, Crassula alstonii néven, Transactions of the Royal Society of South Africa 1: 404. 1910.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Évelő, igen kis termetű pozsgás növény. Hajtásai rövidek, 1–néhány rövid ágra oszlanak, amelyeket a sűrűn egymásra simuló levelek teljesen elrejtenek. A növény rendszerint csaknem gömb alakú, tömör rozettát alkot, amelynek átmérője 20–50 mm. A rövid szár teljes hosszában a levelek takarásában marad. Az idős levelek sem hullanak le, ezért a rozetták tartósan tömör megjelenésűek.

A levelek ülők, két sorban helyezkednek el, gömbölydedek vagy harántirányban összenyomott fordított tojásdadok, 6–10(–13) mm hosszúak és (8–)12–20 mm szélesek. Felül csaknem laposak vagy enyhén homorúak, alul enyhén domborúak, a csúcsuk tompa vagy lekerekített, és felfelé hajlanak. Felületüket merev, visszahajló és rásimuló szőrök sűrű bevonata borítja, különösen a szabadon maradó részeken. Színük szürkészöld. A levélszélen finom pillák és hidatódák is megfigyelhetők.

A gyökérzet részletes alaktani jellemzését a felhasznált fő források nem közlik.

Generatív test

Virág

A virágzat végálló, gömbölyded, gyakran szabálytalanul elágazó bogas virágzat, amelynek kocsánya (8–)20–40 mm hosszú és visszahajló szőrökkel borított. A virágzat alján háromszögletű, hegyes murvalevelek fejlődnek.

A virágok ülők, csövesek. Természetes élőhelyén a virágzás március–áprilisban történik.

• Takarólevelek: A csésze karéjai háromszögletűek, 1,5–2 mm hosszúak, hegyesek, húsosak, sárgászöldek, visszahajló szőrökkel és kevés szélpillével. A párta csöves, tövén 0,5–0,8 mm hosszan összenőtt, krémszínűtől halványsárgáig terjedő, később barnuló; sziromlevelei hosszúkás-lándzsásak, 2,5–3 mm hosszúak, hegyesek, függeléket nem viselnek és visszahajlanak.
• Ivarlevelek: A porzószálak a pártacsőben helyezkednek el, a portokok sárgától barnáig változó színűek. A termő, a bibeszál és a bibe részletes alaktani jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

Crassula alstonii képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Termés

A termés részletes alaktani jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

• Magja: A magok részletes jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, az Észak-foki tartomány északnyugati része, a Namaqualand és a Richtersveld déli része. Elterjedési területe a Lekkersing és Komaggas közötti térségre, valamint a környező észak-namaqualandi területekre korlátozódik.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Alacsony dombok enyhén lejtő, gyakran napos oldalain, illetve sík, kavicsos területeken él. Élőhelyén kvarcit- vagy gneisz eredetű kavics, illetve kvarcban gazdag, sziklás talaj jellemző. A faj a Namaqualand jellegzetes kvarcmezőinek egyik törpe pozsgás növénye. A növény tömör, a talajhoz közeli rozettája és szürkészöld, sűrűn szőrözött levelei jól illeszkednek a kavicsos környezethez. A faj kis kiterjedésű elterjedési területe ellenére egyes élőhelyein helyben gyakori lehet. Az élőhely egyes részeit a bányászati tevékenység veszélyeztetheti.

Kultúrában tartás

A Crassula alstonii különleges, kompakt növekedése miatt keresett gyűjteményi pozsgás. Tenyésztésében a természetes élőhelyéhez hasonló, ásványi anyagokban gazdag, nagyon jó vízelvezetésű közeg ajánlható.

Világos, napos helyen tartható, de a forró, rosszul szellőző körülmények között a növény könnyen megsínyli a túlzott nedvességet. Öntözése a növekedési időszakban mérsékelt legyen, az öntözések között a közeg száradjon ki. A tartósan nedves közeg gyökér- és szárrothadást okozhat.

A növény kis mérete miatt sekély edényben is nevelhető. Jó légmozgás és ásványos termesztőközeg mellett kompakt, természeteshez közeli alakját hosszú ideig megőrzi.

Szaporítása elsősorban magvetéssel, illetve megfelelő méretű oldalhajtások leválasztásával lehetséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Crassula alstonii legfeltűnőbb jellemzője a rövid szárat teljesen elfedő, szorosan egymásra simuló levelekből álló, csaknem gömb alakú, 2–5 cm átmérőjű rozetta. A szürkészöld levelek merev, rásimuló szőrözete szintén jellegzetes.

A faj a hasonló, tömör növekedésű Crassula fajoktól elsősorban a csaknem gömb alakú rozettát alkotó, két sorban álló, harántirányban összenyomott, szürkészöld, sűrűn szőrös levelek és a végálló, gömbölyded bogas virágzat együttesével különíthető el.

Taxonómia és filogenetika

A Crassula alstonii a Crassulaceae család Crassula nemzetségének tagja. A faj Crassula alstonii Marloth néven 1910-ben jelent meg a Transactions of the Royal Society of South Africa folyóiratban, az 1. kötet 404. oldalán. Az IPNI és a Plants of the World Online jelenleg is ezt a nevet fogadja el. A POWO a fajt a Crassulaceae családba és a Saxifragales rendbe sorolja.

A Crassula nemzetség molekuláris vizsgálatai alapján a nemzetségen belül jelentős növekedési formai sokféleség alakult ki. A C. alstonii a kompakt növekedési formájú fajok közé tartozik; a modern filogenetikai vizsgálatokban is szerepel a nemzetség kompakt habitusú fajainak képviselőjeként.

Egyéb

A Crassula alstonii a dél-afrikai kvarcmezők jellegzetes törpe pozsgása. Természetes élőhelyén a szürkészöld, szőrös levelekből kialakuló gömbölyded rozetta gyakran csak kis mértékben emelkedik ki a kvarcitkavicsos felszínből.

A faj elterjedési területe viszonylag kicsi. A természetes állományokat elsősorban az élőhely átalakítása, különösen egyes bányászati tevékenységek érintheti. A 2024-es angiosperm kihalási kockázati előrejelzés veszélyeztetettként jelzi a fajt, ugyanakkor az előrejelzés megbízhatósága alacsony.

Forrás

• Plants of the World Online – Crassula alstonii
• International Plant Names Index – Crassula alstonii
• World Flora Online – Crassula alstonii
• LLIFLE – Crassula alstonii
• International Crassulaceae Network – Crassula alstonii
• Fradera-Soler et al. – Cell wall polysaccharide and glycoprotein content tracks growth-form diversity and an aridity gradient in the leaf-succulent genus Crassula
• Marloth, R. (1910): Some new South African succulents. Part II. Transactions of the Royal Society of South Africa 1: 403–409.