Ugrás a tartalomhoz

Delosperma sutherlandii

Innen: MKOE wiki
Delosperma sutherlandii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Aizoaceae
Alcsalád Ruschioideae
Nemzetség-
csoport
Ruschieae
Nemzetség Delosperma
Faj Delosperma sutherlandii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Delosperma sutherlandii (Hook.f.) N.E.Br. 1926
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév ógörög eredetű szóösszetétel: „delos” = nyilvánvaló, látható, és „sperma” = mag. A név arra utal, hogy a toktermés rekeszeit nem zárja le hártya, így a magok láthatóvá válnak.
  • A fajnév Peter C. Sutherland (1822–1900) skóciai születésű geológus és orvos nevét őrzi, aki Natal területén dolgozott magas rangú állami tisztviselőként, és több alkalommal gyűjtött növényeket a kew-i botanikus kert számára.

Típuspéldány

  • Első leírása: Botanical Magazine 103: t. 6299. (1877).
  • Kombináció: N. E. Brown, 1926.

Szinonimák

  • Mesembryanthemum sutherlandii Hook.f. a Botban. Mag. 103: t. 6299 (1877)
Fotó: Lukoczki Zoltán

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Gyökérzet

Erős főgyökérből és abból elágazó oldalgyökerekből, valamint finom gyökerekből álló gyökérzetet fejleszt.

Hajtás

Évelő növény, amely néhány elágazó hajtásból áll. A hajtások a vegetációs időszakon kívül, télen visszaszáradnak.

Magassága körülbelül 20 cm. A zöld részeket rövid, merev szőrzet borítja. A szár hengeres.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Levél

Levelei tojásdadok vagy hosszúkás alakúak, 50–80 mm hosszúak, 8 mm szélesek és mintegy 3 mm vastagok.

A levelek felső oldala általában sík felületű. A virágzati tengelyen található murvalevelek homorúak, vályúszerűek.

A leveleket borító szőrzet elhelyezkedése változó: egyes példányokon csak a levélszéleken és a gerincen található, másokon a teljes levélfelületet borítja.

Generatív test

Virágzat

Virágai csoportosan nyílnak.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Virág

Virágainak átmérője 4–5 cm.

A lepellevelek élénk bíborszínűek, az álporzók fehérek, a portokok sárgák.

Termés

Termése öt kopáccsal felnyíló toktermés.

A toktermések színe kezdetben okkersárga vagy bézs, később szürkés árnyalatúvá válik.

A termés kocsánya körülbelül 10 mm hosszú, a tok átmérője 5–8 mm, magassága 2,5–4 mm.

Elterjedés és élőhely

A Dél-afrikai Köztársaságban honos.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Elterjedési területe Mpumalanga és Gauteng tartományokra terjed ki. Mpumalangában Carolina, Ermelo és Lydenburg környékén, Gauteng tartományban Heidelberg térségében fordul elő.

Kvarcit alapkőzetű, ritkás füves pusztákon, illetve alacsony cserjés vegetációjú területeken él.

Kultúrában tartás

A nemzetségen belül viszonylag kompakt növekedésű, kisebb helyigényű faj.

Tavasztól őszig teljes napfényen tartható. Jól fejlődik nagy ásványianyag-tartalmú, sok folyami homokot tartalmazó ültetőközegben.

Szabadföldbe, sziklakertbe is kiültethető, ahol szabad gyökéren erőteljesebb fejlődést mutathat.

A szárazságot viszonylag jól elviseli, de megfelelő öntözés mellett kiegyensúlyozottabb növekedést és virágzást mutat. Aszályos időszakban öntözése javasolt.

Virágzása június–július hónapokra esik, ezt követően növekedése jelentősen lelassul.

Tapasztalatok szerint jelentős hideget is képes átvészelni: rövid ideig akár –16 °C hőmérsékletet is túlélhet, bár ilyenkor lombját elveszíti, és tavasszal újrahajt.

Egyéb

A nemzetség rendszertani feldolgozottsága hiányos, bár több alkalommal foglalkoztak vele. Átfogó revízió a nemzetség leírása óta nem történt.

A fajhoz morfológiailag hasonló taxonok:

  • Delosperma annulare
  • Delosperma ashtonii
  • Delosperma carolinense
  • Delosperma hirtum

E fajok rokonsági viszonyainak pontos tisztázása további kutatásokat igényel.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 458. kártya