Gymnocalycium capillense

Gymnocalycium capillense
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium capillense

Tudományos név

Gymnocalycium capillense (Schick) Hosseus in Revista Cent. Estud. Farm. Cordoba 2(6): 16, 22. 1926 sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög „gymnos” (meztelen, csupasz) és „calyx” (kehely, csésze) szavakból származik, a virágcső, a magház és az alatti rész szőrtelen, tövistelen jellegére utal. Gymnocalycium
A fajnév a típus élőhelyére, Capilla del Monte település nevére utal. Gymnocalycium capillaense

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Argentína, Córdoba tartomány, Sierra Chica hegység, Capilla del Monte környéke.
Első leírása: Echinocactus capillense SCHICK, Deutsche Gärtnerzeitung 38. (1923).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: BACKEBERG (1935).

A(z) Gymnocalycium capillense szinonimái

≡ Echinocactus capillensis, − Echinocactus capillaense
= Echinocactus sigelianus, ≡ Gymnocalycium sigelianum, ≡ Gymnocalycium capillense var. sigelianum
= Echinocactus sutterianus, ≡ Gymnocalycium sutterianum
= Gymnocalycium mucidum, ≡ Gymnocalycium capillense var. mucidum
= Gymnocalycium deeszianum
= Gymnocalycium poeschlii subsp. dolezalii, ≡ Gymnocalycium sutterianum subsp. dolezalii
= Gymnocalycium sutterianum subsp. arachnispinum
= Gymnocalycium sanluisense
= Gymnocalycium sutterianum subsp. tetraploideum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Alacsony, gömb alakú hajtás, 6–10 cm átmérőjű és 3,5–5 cm magas. Színe szürkészöld, gyakran sarjadzik. A hajtáscsúcs erősen gyapjas.

Szemölcsök

A bordák mérsékelt nagyságú, enyhén áll alakú dudorokra tagoltak.

Areolák

Kissé oválisak, kb. 5 mm magasak és 4 mm szélesek, gyapjasak, egymástól mintegy 20 mm távolságra helyezkednek el.

Tövisek

Középtövis: nincs.
Peremtövis: 5–7 db, kb. 15 mm hosszúak, sárgásfehér színűek.

Generatív test

Virág

Tölcsér alakú, teljesen kinyílva 6 cm átmérőjű és 7–10 cm hosszú.

Lepellevelek: csésze és párta jellegű lepellevelek; színük elefántcsont-fehértől halvány rózsaszínig változik, erősebb középcsíkkal, torokban borvörös színnel.
Ivarlevelek: porzószálak világosak, portokok sárgásak; bibeszál világos, a bibe 10 ágú.

Termés

Ovális, 2,5–4 cm hosszú és kb. 1,5 cm széles, barnászöld.

Magja: matt fekete, apró dudorokkal, kb. 1,1 × 1 mm méretű.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba tartomány.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Sierra Chica hegységben, 700–1500 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Száraz, hegyi környezetben, ritkás cserjék és főként pázsitfűfélék között él.

Kultúrában tartás

Enyhén savanyú kémhatású, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Teleltetése száraz körülmények között, 5–10 °C-on történjen. A tenyészidőszakban valamivel bővebb vízellátást kíván, de a tűző napfénytől védeni kell. Magról könnyen nevelhető, megbízhatóan és gazdagon virágzó faj.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj jól felismerhető szürkészöld, lapított hajtásáról, gyapjas csúcsáról és nagy, borvörös torkú virágairól. Hasonló taxonok közé tartoznak a szinonimaként kezelt fajok, mint a Gymnocalycium sigelianum és Gymnocalycium deeszianum.

Taxonómia és filogenetika

A rendszertani megítélése vitatott. Egyes szerzők (pl. Backeberg) több külön fajra bontják a csoportot, míg mások (Buxbaum, Frank) ezeket a Gymnocalycium capillaense szinonimáinak tekintik. A jelenlegi elfogadott rendszertan egységes fajként kezeli.

Egyéb

A fajnév eredetileg hibásan (capillense) lett megadva, amelyet később helyesbítettek capillaense alakra.

Megjegyzés
Ez a leírás 2008-ban készült, ma a

Korotkova Cactaceae Checklist (Caryophyllales.org),
Az International Plant Names Index (IPNI) szerint , és a
Plants of the World Online (POWO) szerint is Gymnocalycium capillense az elfogadott fajneve.

Szerzők

Szöveg: Mánfai Gyula
Kép: Bodor János; Holló László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, és a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – Pozsgások 252. kártya