Gymnocalycium denudatum

Gymnocalycium denudatum
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium denudatum

Tudományos név

Gymnocalycium denudatum (Link & Otto) Pfeiff. ex Mittler, Taschenb. Cactuslieb. 2: 124. 1844 sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a Gymnocalycium az ógörög gymnos („csupasz”) és calyx („kehely”) szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”.
A fajnév denudatum latin eredetű, jelentése „lecsupaszított”, utalva a bordákon található kevés vagy hiányzó tövisre.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Dél-Amerika (Brazília térsége), 1828 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
Első leírása: Echinocactus denudatus Link & Otto, Icon. Plant. Rar., 1828.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Pfeiffer ex Mittler, 1844.

A(z) Gymnocalycium denudatum szinonimái

≡ Echinocactus denudatus, ≡ Cereus denudatus
= Echinocactus denudatus var. intermedius, ≡ Echinocactus intermedius
= Echinocactus denudatus var. octogonus, ≡ Echinocactus denudatus f. octogonus
= Echinocactus denudatus var. delaetianus, ≡ Echinocactus denudatus f. delaetianus
= Echinocactus denudatus var. leheideliana
= Echinocactus megalothelon, ≡ Gymnocalycium megalothelon
= Gymnocalycium denudatum subsp. necopinum
= Gymnocalycium megalothelon subsp. prestleanum
− Echinocactus denudatus var. typica

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kezdetben magános, idősebb korban a tövénél sarjakat fejleszthet. A hajtás gömb vagy benyomott gömb alakú. Színe fénylő sötétzöld. Fiatalon 2–3 cm magas és 6–8 cm átmérőjű, idősebb korban elérheti a 20 cm magasságot és a 15 cm átmérőt. Csúcsa enyhén besüllyedt, ritkás sárgás gyapjúval borított.

Szemölcsök

A bordákon alig kiemelkedő dudorok formájában jelennek meg.

Axillák

A bordákat keskeny, mély barázdák választják el egymástól.

Areolák

Széles ellipszis vagy kör alakúak, egymástól 1–2 cm távolságra helyezkednek el. Méretük kb. 5 mm. Kezdetben sárgás, később szürkés gyapjú borítja, amely hosszú ideig megmarad.

Tövisek

Középtövis: nincs.
Peremtövis: 3–5 darab, fehéres-sárga színű, többnyire a testhez simuló, enyhén visszahajló, 0,5–1,5 cm hosszú. Fiatalon áttetszők, később is gyengén szúrnak.

Generatív test

Virág

Csúcsi areolákból fejlődik, hosszú csövű, kb. 5 cm hosszú és 7 cm átmérőjű, tölcséres alakú, fénylő fehér színű, enyhén illatos. Fő virágzási ideje május–június.

Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek több sorban; a külsők zöldek fehér szegéllyel, a középsők fehérek, gyakran vöröses középcsíkkal, a belsők hegyesebbek, enyhén fogazott szélűek.
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok fehérek, pollen kénsárga; bibeszál fehér; bibe 6–8 ágú, kénsárga.

Termés

Hosszúkás, bunkó alakú, kevés (20–30) magot tartalmaz.

Magja: kb. 2 mm átmérőjű, gömb alakú, matt fekete, apró dudorokkal borított.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Brazília (Rio Grande do Sul), Dél-Paraguay (Paraguari), Uruguay északi része (Tacuarembó, Rivera), Argentína (Misiones).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kavicsos, köves talajokon él, gyakran füvek és cserjék mozgó árnyékában, alacsony tengerszint feletti magasságon (kb. 300 m).

Kultúrában tartás

Kis fényigényű faj, akár keleti fekvésű ablakban is tartható. Szabadban félárnyékos helyet igényel, védeni kell az erős napsütéstől. Talaja enyhén savanyú, jó vízáteresztő legyen. Öntözése mérsékelt, a vegetációs időszakban rendszeres, ősszel fokozatosan csökkentendő. Télen szárazon, 8–10 °C-on teleltetendő. Magról és sarjról könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetesen kevés, a testhez simuló tövis, valamint nagy, fehér virágai különítik el más fajoktól. A tövisek pókszerű elrendezése miatt gyakran „pókkaktusznak” nevezik.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Cactaceae családba tartozik. A Gymnocalycium denudatum nagy változékonyságot mutat, számos formát írtak le, de ezek többsége nem elfogadott taxon. A Cactoideae alcsaládba és a Trichocereeae tribuszba sorolják.

Egyéb

Ismert hibridje a Gymnocalycium denudatum cv. Jan Suba, amely a Gymnocalycium baldianum keresztezéséből származik, és különleges módon piros virágú. A faj nagy területen elterjedt, ezért ökotípusai fokozatos átmenetet képeznek.

Szerzők

Szöveg: Ficzere Miklós
Kép: Papp László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 86. kártya