Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii

Innen: MKOE wiki
Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium glaucum
Alfaj Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii

Tudományos név

  • Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii (Rausch) G.J.Charles in Cactaceae Syst. Init. 20: 18. 2005. Sec. Charles (2009)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög gymnos (meztelen) és kalyx (kehely/bimbó) szavak összetétele, amely a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire utal.
  • Az alfaji jelzőt, a ferrarii-t, Ferrari Omar argentin kaktuszgyűjtő és szakértő tiszteletére adta a leíró, aki jelentős mértékben hozzájárult az északnyugat-argentin kaktuszflóra megismeréséhez. A taxont eredetileg fajként írta le Rausch Walter 1981-ben, majd Charles Graham John sorolta át alfaji rangba 2005-ben.

Típus

  • Gymnocalycium ferrarii; Rausch Walter, Argentína, Catamarca, Santa Maria és Amaicha del Valle között, 2000 m, 1975. (Holotípus: W)
  • Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 32(1): 6-7. (1981).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Graham John 2005.
Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii szinonimái

  • Gymnocalycium ferrarii
  • = Gymnocalycium ferrarii subsp. evae


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás magányos, ellapult gömb alakú, színe jellegzetesen szürkészöld vagy kékesszürke, néha barnás árnyalattal, átmérője 7–12 cm, magassága 3–5 cm. A szár 10–13 széles, lapos, tompa bordákra tagolódik, amelyeket harántirányú barázdák osztanak kifejezett, állszerűen kiugró szemölcsökre. Az areolák kerekdedek vagy oválisak, fiatalon krémszínű vagy szürke nemez borítja őket. A tövisek száma areolánként 5–7, sugárirányban elhelyezkedők, a test felé hajlók, de nem simulnak rá teljesen. Színük kezdetben sötétbarna vagy feketés, később hamuszürkévé válnak. A középtövis rendszerint hiányzik. A peremtövis hossza 10–20 mm. A gyökérzet vaskos, répaszerűen megvastagodott főgyökér.

Generatív test

Virág

A virág a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 3–4 cm hosszú és szélességű. Színe fehéres vagy halvány rózsaszín, a torka vöröses-pink.

  • Takarólevelek: A lepellevél lándzsás, a külső lepellevél zöldes vagy barnás-vörös sávval díszített a külső oldalon, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű.
  • Ivarlevelek: A porzószálak vörösesek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú, sárgásfehér.

Termés

A termés ovális, éretten sötétzöld vagy barnás, pikkelyes.

  • Magja: A magja apró, fekete vagy sötétbarna, felülete finoman rücskös (Microsemineum típus).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az alfaj endemikus Argentína északnyugati részén, Catamarca tartományban (Santa Maria völgy) és a szomszédos Tucumán határvidékén.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás domboldalakon és kavicsos lejtőkön él 1500 és 2200 méter tengerszint feletti magasságban. Ez a magassági zóna litofiton életmódot követel meg, ahol a növények a hosszú száraz periódusoknak és az erős napsugárzásnak vannak kitéve.

Kultúrában tartás

A Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii lassú növekedésű, gyűjtői ritkaság. Nagyon jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényel a répaszerű főgyökér rothadásának elkerülése érdekében. Világos, napos helyet kedvel, ami elősegíti a kompakt formát és a hamvas bőrszínt. Télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) teleltetést igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A törzsalaktól (subsp. glaucum) kisebb termetével, laposabb bordáival és valamivel rövidebb töviseivel különül el. Nagyon hasonlít a Gymnocalycium castellanosii-re, de a ferrarii bőre általában kékesszürkébb, és virágai valamivel kisebbek.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a taxon helyét a Microsemineum szekcióban. Bár sokáig önálló fajként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai átmenetek indokolttá tették a Gymnocalycium glaucum fajon belüli alfaji rangú besorolását, képviselve a fajkomplexum északi, magashegyi populációit.

Forrás