Gymnocalycium nigriareolatum
| Gymnocalycium nigriareolatum | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium nigriareolatum |
Tudományos név
- Gymnocalycium nigriareolatum Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1934(5): 8, genus 74, sp. 1. 1934. Sec. Charles (2009)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Gymnocalycium nemzetségnév a görög gymnos (γυμνός – meztelen) és kalyx (κάλυξ – kehely/bimbó) szavakból származik, utalva a virágrügyek és a virágcső csupasz pikkelyezettségére.
- A faji jelző, a nigriareolatum, a latin niger (fekete) és az areolatus (areolás/udvaros) szavak összetétele. Curt Backeberg a nevet a növény fiatal korában megfigyelhető, sötét vagy feketés nemezzel borított areolák jellegzetessége alapján választotta.
Típus
- Gymnocalycium nigriareolatum; Curt Backeberg, Argentína, Catamarca, Mazán, 1934.
- Első leírása: A Kaktus-ABC 285, 417. oldalán jelent meg 1934-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1934.
Gymnocalycium nigriareolatum képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Gymnocalycium nigriareolatum szinonimái
- = Gymnocalycium nigriareolatum var. densispinum
- = Gymnocalycium nigriareolatum var. simoi
- − Gymnocalycium curvispinum
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növényre a magányos növekedés jellemző, a hajtás ellaposodott gömb vagy gömb alakú, színe matt szürkészöld vagy sötétzöld. A kifejlett szár átmérője elérheti a 15–20 cm-t. A bordák száma általában 10–15, szélesek, mély keresztirányú barázdákkal tagoltak, amelyek kiemelkedő szemölcsök formáját adják. Az areolák nagyok, oválisak, kezdetben sötétszürkék vagy feketések a nemezborítástól, később elszürkülnek. A tövisek erősek, számuk areolánként 7–9, hosszuk elérheti a 3 cm-t, színük kezdetben szürkésbarna vagy feketés, később teljesen szürkék. A peremtövis sugarasan áll, a középtövis (ha jelen van) általában egyetlen, felfelé mutató és erősebb a többinél.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, színe fehér vagy halvány rózsaszínű, hossza 4–6 cm, átmérője hasonló.
- Takarólevelek: A belső lepellevél fehér, gyakran rózsaszínes torokkal, a külső lepellevél sötétebb középsávval díszített.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgásfehérek, a portokok sárgák. A bibeszál fehér, a bibe 8–10 ágú, krémszínű.
Termés
A termés megnyúlt, hordó alakú, színe sötétzöld vagy kékeszöld, pikkelyekkel borított.
- Magja: Kicsi, sapka alakú, barnásfekete.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati része, főként Catamarca és La Rioja tartományok területe.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- 600 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban fordul elő sziklás domboldalakon.
- Gyakran alacsony bozótosokban vagy füves területeken él, de sziklarepedésekben litofiton módjára is megtelepedhet.
Kultúrában tartás
Igénytelen, jól nevelhető faj. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt kíván. A tenyészidőszakban kedveli a világos, napos elhelyezést és a rendszeres öntözést, de a pangó vizet kerülni kell. Teleltetése száraz körülmények között, 5–10 °C-on ideális. Az erős napsütés segíti az intenzív tövis színezettség kialakulását.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Gymnocalycium nigriareolatum jól elkülöníthető a feketés nemezű areolák és az erős, szürkés tövisek alapján. Hasonló faj a Gymnocalycium hossei, de annak bordák szerkezete és virágjellemzői eltérőek. A Gymnocalycium hybopleurum-tól a sötét areolanemez és a fehér virágszín választja el.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Gymnocalycium alnemzetség (subgenus Gymnocalycium) tagja és a Microsemineum csoportba sorolják, ahol szoros rokonságban áll a Gymnocalycium schickendantzii komplexummal. Több korábban leírt változatát, mint a var. densispinum-ot, a modern rendszerek beolvasztották az alapfajba, mivel a tövisezettség sűrűsége populáción belüli variációnak tekinthető.