Gymnocalycium platygonum

Gymnocalycium platygonum
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Gymnocalycium bodenbenderianum
Rendszertani besorolás
Faj	Gymnocalycium platygonum

Gymnocalycium bodenbenderianum
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium bodenbenderianum

Tudományos név

Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus) A.Berger, Kakteen: 221, 341. 1929 sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név
Gymnocalycium platygonum (H.Till & W.Till) Pilbeam, Gymnocalycium: Coll. Guide: 123. 1995, nom. illeg.
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az alatta lévő rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
A fajnév egy Bodenbender nevű, 1928-ban Argentínában dolgozó német ásványkutató nevét viseli.
Az itt tárgyalt forma neve az ógörög „platys” = lapos, széles és „gonia” = sarok, szöglet, kiszögellés szavakból származik, a bordák alakját jellemzi.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
Első leírása: Pilbeam: Gymnocalycium: collector's guide 123. 1995.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A. W. Hill 1933

A(z) Gymnocalycium bodenbenderianum szinonimái

(A(z) Gymnocalycium platygonum a(z) Gymnocalycium bodenbenderianum szinonimája)*

≡ Echinocactus bodenbenderianus
= Gymnocalycium triacanthum
= Gymnocalycium asterium var. paucispinum, ≡ Gymnocalycium stellatum var. paucispinum, ≡ Gymnocalycium paucispinum
= Gymnocalycium kozelskyanum
= Gymnocalycium piltziorum
= Gymnocalycium riojense
= Gymnocalycium riojense subsp. kozelskyanum
= Gymnocalycium riojense subsp. paucispinum
= Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum
= Gymnocalycium riojense var. guasayanense, ≡ Gymnocalycium riojense subsp. guasayanense
= Gymnocalycium riojense var. guthianum
= Gymnocalycium riojense var. mirandaense
= Gymnocalycium riojense var. pipanacoense
= Gymnocalycium riojense var. platygonum, ≡ Gymnocalycium platygonum
= Gymnocalycium riojense var. sanjuanense
= Gymnocalycium stellatum subsp. occultum, ≡ Gymnocalycium occultum, ≡ Gymnocalycium occultum
= Gymnocalycium riojense subsp. vertongenii
= Gymnocalycium basiatrum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyetlen hajtásának föld feletti része nagyon erősen lapított gömbszerű, inkább korong alakúként jellemezhető. Színe barnásszürkétől barnászöldig terjed. Gömbölyded, répaszerűen megvastagodott gyökere a föld feletti hajtásrésszel átmenet nélkül, annak mintegy föld alatti folytatásaként létezik.

Szemölcsök

10–12 bordája széles, nagyon lapos, a hajtás síkjából csupán a hajtáscsúcs közelében emelkedik ki kissé. Szélességük 23–24 mm, hosszanti árkok választják el őket egymástól és kis állszerű dudorokra tagoltak.

Areolák

Kerek areolái 3 mm átmérőjűek, kissé besüllyedtek. Csak a legfiatalabbakon látható fehér filc, később csupaszokká válnak.

Tövisek

Középtövis: nincs külön megkülönböztetve
Peremtövis: 3 db erős, rövid, karomszerű tövis, amelyekből kettő két oldalra, egy pedig lefelé mutat

A tövisek erősen a hajtásra simulnak, színük fiatalon barna, de hamar megszürkülnek. A két oldalsó 7–9 mm, a középső 3–5 mm hosszú.

Generatív test

Virág

Lepellevelek: a virágok illatosak, 45–48 mm hosszúak és 40–44 mm szélesek. Színük gyöngyfehér némi rózsaszínes fénnyel. A külső lepelleveleken rózsaszín szegély és középcsík is megfigyelhető és a tövük néha zöldesbarna, a virág torka pedig rózsaszín vagy néha barnássárga. Előfordulnak enyhébben vagy erősebben rózsaszín virágok is.

Ivarlevelek: porzószálak zöldesek, az alapjuknál rózsaszínűek, 6–8 mm hosszúak, két sorba rendeződtek, a portokok sárgák. A bibeszál 17 mm hosszú, a bibe sárga.

Termés

A magház 11–15 mm hosszú, 5–7 mm széles, a magkamra szív alakú.

Magja: sapka alakú, 1,2×1,2×1,0 mm-es, barna, apró szemölcsökkel fedett

Kromoszómaszám: ---.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Catamarca tartomány, a Salinas Grande síkságtól északra kezdődik és La Rioja tartományban, a Sierra Mazán keleti oldaláig tart
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: változatos élőhelyeken, néhol sziklagyepekben, pázsitfűfélék vagy kétszikű lágyszárúak között, néhol hegyoldali lombhullató ritkás cserjésekben vagy azok tisztásain, nem ritkán aprózódott vulkánikus kőzeten, kőzettörmelékes sekély vagy mélyebb agyagtartalmú talajokon él

Kultúrában tartás

Nagyon szép faj, igazi ékszernövény. Vaskos gyökere miatt oda kell figyelni az ültető edény méretére. Lassan fejlődik, 2–3 évenként azonban akkor is érdemes kicserélni a talaját, ha nem nőtte ki az edényt. Ültető közege csak nagyon csekély mennyiségben tartalmazzon humuszt, alapvetően legyen ásványi összetételű és savanyú kémhatású (pl. andezit vagy gránit őrlemény). Tavasztól őszig jól szellőzött helyen, csapadéktól védve, enyhe árnyékolásban tartsuk. A 3–4 cm átmérőjű növény már virágzóképes.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Taxonómia és filogenetika

Egyéb

G. platygonum néven az 1960-as évektől forgalmaznak növényeket. Ezek eredetileg La Rioja tartományból, Ambil környékéről és attól keletre származtak. A nevet megtaláljuk Schütz Gymnocalycium rendszerében (1988), bár leírása nem született. A Piltz által (nem tudni, hogy mikor) gyűjtött és P 216 gyűjtőszámmal forgalomba hozott növény szintén erről a környékről származik. Ezt a formát H. Till később Gymnocalycium bodenbenderianum-ként határozta meg és a faj neotípusaként jelölte meg. A platygonum-ot H. Till és W. Till a Gymnocalycium riojense egy Catamarca tartományban élő formájával azonosították és Gymnocalycium riojense subsp. paucispinum fa. platygonum néven írták le 1991-ben, vagyis csak faj alatti taxonként ismerték el. Pilbeam 1995-ben azon a véleményen volt, hogy a platygonum faji rangot érdemel, leírásában a Catamarca-i és a La Rioja-i formák tulajdonságai is megjelennek. Ez a leírás azonban éppen ezért sem tekinthető érvényesnek. A Hunt-lexikon sem a platygonum sem a riojense fajt nem ismeri el, mindkettőt a Gymnocalycium bodenbenderianum formájának és szinonimájának tekinti. A gyűjteményekben azonban elterjedt a Gymnocalycium platygonum név, La Riojából és Catamarcából származó növényekre egyaránt. Szerzők és gyűjtők jelentős tábora állítja, hogy a két tartományból származó növények között sok a különbség, a lapos, korong alakú hajtás és a rásimuló tövisek azonban mindkét formára jellemző.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 677. kártya