Gymnocalycium pugionacanthum
| Gymnocalycium pugionacanthum | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium pugionacanthum |
 
| |
Tudományos név
- Gymnocalycium pugionacanthum Backeb. ex H.Till in Kakteen And. Sukk. 38: 191. 1987. Sec. Charles (2009)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Gymnocalycium nemzetségnév a görög gymnos (γυμνός – meztelen) és kalyx (κάλοξ – kehely, bimbó) szavakból származik, utalva a virágrügyek és a virágcső csupasz pikkelyezettségére.
- A faji jelző, a pugionacanthum, a latin pugio (tőr) és a görög akantha (tövis) szavak összetétele. A név a növény rendkívül erős, tőrszerűen merev és hegyes töviseire utal, amelyeket eredetileg Curt Backeberg figyelt meg és nevezett el, bár érvényesen csak Hans Till írta le 1987-ben.
Típus
- Gymnocalycium pugionacanthum; Curt Backeberg, Argentína, La Rioja tartomány, 1930-as évek. (Neotípus: Till 1987, Lahnstein).
- Első leírása: Érvényesen a Gymnocalycium folyóiratban jelent meg 1987-ben (eredetileg Backeberg említette 1959-ben nomen nudumként).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hans Till, 1987.
Gymnocalycium pugionacanthum képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Gymnocalycium pugionacanthum szinonimái
- = Gymnocalycium catamarcense
- = Gymnocalycium catamarcense f. belense
- = Gymnocalycium catamarcense f. ensispinum
- = Gymnocalycium catamarcense f. montanum
- = Gymnocalycium schmidianum subsp. asperum
- = Gymnocalycium pugionacanthum var. stejskalii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növényre a magányos növekedés jellemző, a hajtás ellaposodott gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúltabb is lehet, színe matt szürkészöld vagy kékeszöld. A kifejlett szár átmérője 10–15 cm. A bordák száma általában 10–12, szélesek, mély keresztirányú barázdákkal tagoltak, amelyek hangsúlyos, tompa szemölcsöket alkotnak. Az areolák nagyok, oválisak, kezdetben sűrű szürkésfehér nemez borítja őket. A tövisek rendkívül erősek, tőrszerűek, merevek, számuk areolánként 5–7. Színük fiatalon sárgásbarna vagy szürkés, sötétebb heggyel, később teljesen elszürkülnek. A középtövis gyakran hiányzik, vagy egyetlen felfelé mutató tövisként jelenik meg, amely nem különül el élesen a peremtövis csoporttól.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, színe krémfehér vagy halvány rózsaszínű, toroka néha halványvöröses árnyalatú.
- Takarólevelek: A belső lepellevél fehér, a külső lepellevél barnászöld középsávval rendelkezik.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgásfehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú.
Termés
A termés hordó alakú vagy gömbölyded, éretten sötétzöld vagy kékeszöld pikkelyekkel borított.
- Magja: Kicsi, sapka alakú, barnásfekete.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati része, különösen La Rioja és Catamarca tartományok területe.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- 1000 és 2500 méter közötti tengerszint feletti magasságban, sziklás hegyoldalakon fordul elő.
- Gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben vagy köves lejtőkön telepszik meg.
- Száraz, félsivatagi körülmények között él, ahol a növényzet ritkás bozótosokból áll.
Kultúrában tartás
Szívós kaktuszfaj, amely jól alkalmazkodik a gyűjteményekhez. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel. A tenyészidőszakban kedveli a napos, világos helyet, ami elengedhetetlen az erős tövisek kialakulásához. Öntözése mérsékelt legyen, két öntözés között hagyni kell a földjét kiszáradni. Teleltetése szárazon, 5–8 °C-on ideális.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Gymnocalycium pugionacanthum leginkább a Gymnocalycium mostii és a Gymnocalycium hybopleurum fajokhoz hasonlít. Megkülönböztethető tőlük a rendkívül merev, tőrszerű tövisek és a jellegzetes kékeszöld szár színe alapján. A Gymnocalycium catamarcense ma már gyakran szinonimaként szerepel alatta, vagy annak egy földrajzi változataként kezelik.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a faj a Gymnocalycium alnemzetség (subgenus Gymnocalycium) tagja, azon belül a Microsemineum csoportba sorolják. Molekuláris adatok megerősítették, hogy közeli rokonságban áll a Gymnocalycium spegazzinii és a Gymnocalycium saglionis vonallal, bár morfológiailag jól elkülönülő egységet alkot La Rioja hegyvidéki populációiban.