Kategória:Anisotominae
| Anisotominae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség- csoport |
Anisotominae |
Tudományos név
- Anisotominae Meisner (1840)
A név eredete, etimológia
Az Anisotominae név a típusnemzetség, az Anisotoma nevéből származik. A kifejezés görög eredetű: az anisos (ἀνίσος) jelentése „egyenlőtlen”, míg a tome (τομή) jelentése „vágás” vagy „metszés”. Ez a taxonómiai elnevezés valószínűleg a növény morfológiai jellemzőire, különösen a pártacimpák vagy más struktúrák aszimmetrikus vagy egyenlőtlen osztottságára utal.
Típus
- Anisotoma Fenzl
- Első leírása: Meisner, C. D. F. (1840): Plantarum Vascularium Genera: secundum ordines naturales digesta eorumque differentiae et affinitates tabs. diagn. expositae, p. 264.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A subtribus rangot Meisner határozta meg 1840-ben.
Anisotoma pedunculata képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Anisotomeae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A csoport tagjai többnyire lágyszárúak vagy kúszó szárú félcserjék. Leveleik átellenesek, egyszerűek vagy tagoltak, gyakran szukkulens jellegűek vagy bőrszerűek. A szárak sok esetben tejnedvű állagúak, ami jellemző az Apocynaceae családra.
Generatív test
Virág
A virágzat általában bogas, a virágok öttagúak. A párta forrt, gyakran harang vagy tölcsér alakú, a cimpák néha egyenlőtlenek vagy csavarodottak (contortus). A porzók és a bibeszálak gyakran összenőve gynostegium-ot alkotnak.
Termés
A termés általában ikertüsző (folliculus).
- Magja: A magvak gyakran lapítottak, és egy üstöknyi repítőszőrrel rendelkeznek, amely segíti a szél általi terjedést (anemochoria).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Elsősorban a déli féltekén, különösen Dél-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon fordulnak elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően a szárazabb, szemiarid területek lakói, de egyes fajok hegyvidéki vagy mérsékelt övi gyepekben is megtalálhatóak. Sok faj alkalmazkodott a szukkulens életmódhoz a vízvisszatartás érdekében.
Szukkulens taxonok
A subtribus számos faja mutat szukkulenciát, különösen a levelekben vagy a szárban. Ezek a szukkulens szövetek lehetővé teszik a túlélést az időszakos szárazsággal sújtott élőhelyeken. A szövetekben tárolt tejnedvű nedvesség és a vastag kutikula csökkenti a párologtatást.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszertan szerint az Anisotominae az Apocynaceae (meténgfélék) családján belül az Asclepiadoideae alcsalád és a Ceropegieae nemzetségcsoport (tribus) egyik alnemzetségcsoportja (subtribus). Molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették monofiletikus jellegét a Ceropegieae komplexen belül.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.