Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Leptadeniinae

Innen: MKOE wiki
Leptadeniinae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport
Leptadeniinae

Tudományos név

  • Leptadeniinae (Meisner) K. Koch, 1844

A név eredete, etimológia

A szubtribus neve a típusnemzetség, a Leptadenia nevéből származik. A szóösszetétel a görög leptos (vékony, karcsú) és aden (mirigy) szavakból ered. Ez a morfológiai sajátosság a virágok finom, mirigyes szerkezetére utal, különösen a corona (mellékpárta) felépítésére. A tudományos nevet Karl Koch érvényesítette a Meisner által korábban javasolt rendszertani alapokra építve.

Típus

  • Leptadenia R. Brown; Gyűjtő: Robert Brown, Afrika/Ázsia, 1810;
  • Első leírása: Karl Koch írta le a csoportot ebben a rangban 1844-ben, a Dendrologie című munkájában.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A csoportot szubtribus (alnemzetségcsoport) szinten Karl Koch határozta meg 1844-ben.

Leptadenia

Szinonimák

  • Gymnemateae Bartling
  • Leptadenieae (Meisner) Reveal

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A csoport tagjai változatos megjelenésűek: találhatók köztük fásodó szárú kúszócserjék, merev szárú bokrok, sőt, levéltelen vagy redukált levelű szukkulens formák is.

A szár gyakran víznedvű, de egyes fajoknál előfordulhat fehéres tejnedvű nedv is. A levelek többnyire átellenes állásúak, épek, de sok fajnál (például a Leptadenia pyrotechnica esetében) a levelek hamar lehullanak, és a fotoszintézist a zöld, vesszőszerű hajtások veszik át.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogernyő. A virágok öttagúak, gyakran aprók. A párta (corolla) csöves vagy forgó, a párta cimpái a bimbóban csavarodottan vagy valvátusan állnak.

Jellemző rájuk a corona (mellékpárta) jelenléte, amely a porzókhoz vagy a párta torkához rögzül. A porzók és a bibeszál összeolvadásából létrejön a gynostegium. A pollen tömör egységekbe, úgynevezett pollinium-okba tömörül, amelyek párosával kapcsolódnak a translator készülékhez.

Termés

A termés ikertüsző (folliculus), amely éretten hosszában felreped.

  • Magja: A magok laposak, gyakran szárnyasak, és a csúcsukon hosszú, selymes szőrüstök (comatose) található, amely a széllel való terjedést segíti.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A szubtribus képviselői főként az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein élnek. Elterjedési területük magában foglalja Afrika jelentős részét (a Szaharától délre és az északi száraz vidékeket is), az Arab-félszigetet, valamint Ázsia déli részeit, egészen Indiáig és Madagaszkár szigetéig.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területek lakói. Megtalálhatóak sivatagi szavannákon, bozótosokban és száraz erdőkben. Számos fajuk kifejezetten xerofita életmódot folytat, alkalmazkodva a tartós vízhiányhoz.

Szukkulens taxonok

A szubtribuson belül több nemzetség is mutat szukkulenciát. A Leptadenia nemzetség egyes fajai (pl. L. pyrotechnica) vesszőszerű, szukkulens szárral rendelkeznek, míg az Orthanthera fajok merev, húsos hajtásaikkal alkalmazkodtak a szárazsághoz. Ezek a taxonok gyakran redukált lombozattal rendelkeznek a párologtatás csökkentése érdekében.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Leptadeniinae a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába, azon belül pedig az Asclepiadoideae alcsalád Ceropegieae tribusába tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették monofiletikus jellegét a Ceropegieae csoporton belül.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.