Kategória:Stetsonia
| Stetsonia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Cereinae |
| Nemzetség | Stetsonia |
Tudományos név
- Stetsonia (Britton & Rose) Britton & Rose, 1920
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetség Francis Lynde Stetson (1846-1920) New York-i jogász tiszteletére kapta a nevét, aki a botanika elkötelezett rajongója és a New York-i Botanikus Kert (New York Botanical Garden) adminisztrátora volt.
Típusfaj
- Stetsonia coryne (Salm-Dyck) Britton & Rose; Típuspéldány: Argentína, Salta, 1901, Spegazzini (holotípus: LP).
- Első leírása: Cereus coryne Salm-Dyck, Cact. Hort. Dyck. 1849: 212. 1850.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1920.
Stetsonia coryne képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Cereus Salm-Dyck (p.p.)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Masszív, fatermetű növényekből álló monotipikus nemzetség, amely az 8 méteres magasságot is elérheti. Gazdagon elágazó (akár 100 vagy több ággal), vastag, jól meghatározott törzzsel rendelkezik, melynek átmérője 40 cm. Az ágak felállóak vagy ívesek. A szárak kékesszöldek, buzogány alakúak, nem szegmentáltak.
Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek
A bordák száma 8-9, vastagok, többé-kevésbé csipkézettek. Az areolák gyapjasak. A peremtövisek száma körülbelül 7-9, hosszuk 3 cm. A magányos középtövis elérheti a 7 cm-es vagy annál nagyobb hosszúságot, egyenes és éles. A tövisek összessége határozott megjelenést kölcsönöz a növénynek.
Generatív test
Virág
Éjszakai virágzásúak, önmeddők, de a következő napig nyitva maradnak. Tölcsér alakúak és szélesre tártak. A pericarpellum és a hosszú virágcső pikkelyes. A virágok fehérek, illatosak, beporzásukat szenderlepkék (Sphingidae) végzik.
Termés
Gömbölyű vagy tojásdad alakú, illatos, zöld színű, vöröses árnyalattal. Ehető, pikkelyekkel borított, a száradt lepelmaradványok lehullók (deciduous).
- Magja: Meglehetősen kicsi, nagyjából tojásdad vagy cochleariform (kanál alakú), színe a barnától a feketéig terjed, fényes, felülete érdes és szemölcsös.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Cordoba, Chaco, Corrientes, Formosa, Jujuy, Rioja, Salta, Santiago del Estero, Santa Fe), Bolívia (Santa Cruz, Tarija), Brazília (Rio Grande do Sul), Paraguay (Alto Paraguay, Boqueron, Concepcion, Presidente Hayes).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagy, de szórványos kolóniákban nő alacsony vagy közepes tengerszint feletti magasságban, általában 100-900 méter között, ritkán akár 2200 méter magasságig. Száraz területeken, dombokon, hegyoldalakon vagy cserjés pampákon fordul elő Bolíviában, Paraguay lombhullató száraz erdeiben, vagy Argentína északnyugati arid síkságain, a Chaco régióban, ahol együtt él a Cereus forbesii és az Opuntia quimilo fajokkal.
Taxonómia és filogenetika
A J. M. de Vos és munkatársai által végzett legújabb (2025) filogenomikai vizsgálatok (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítik a nemzetség helyzetét a Cactaceae családon belül, hangsúlyozva izolált helyzetét és monotipikus jellegét a vizsgált nukleáris gének alapján.
Egyéb
A magok terjesztését bizonyos régiókban többek között a dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) biztosítja.
Forrás
- https://thelastcactusclassification.top/category/stetsonia/
- http://www.cactusinhabitat.org/
- https://caryophyllales.org/
- https://powo.science.kew.org/
- https://www.ipni.org/
- J. M. de Vos et al. (2025): Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes.
A(z) „Stetsonia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.