Ugrás a tartalomhoz

Lophophora fricii

Innen: MKOE wiki
Lophophora fricii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Lophophora
Faj Lophophora fricii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Lophophora fricii Haberm. in Kaktusy (Brno): 123. 1974 sec. Hunt 2016
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév két ógörög szó összevonásából származik: lophos (bojt, ponpom, csomó, üstök, búb, bóbitás, tarajos) és phoreo (visel, hordoz), jelentése „bojtot viselő”, utalva az areola-kból bőségesen képződő gyapjúképletekre (trichomae).
  • A fajnevet a növény első felfedezője, a cseh kaktuszkutató, etnográfus, utazó és író Alberto Vojtech Frič tiszteletére kapta.

Típuspéldány

  • Első leírása: Lophophora fricii Habermann, V., Kaktusy 10: 123, 1974.

A(z) Lophophora fricii szinonimái

  • Lophophora diffusa subsp. fricii, ≡ Lophophora williamsii var. fricii, ≡ Peyotl zacatensis var. fricii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Varga Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtása lapított gömb alakú, csúcsa besüllyedő. Színe szürkéskék, gyakran hamvas, mintha szürke porral bevont lenne. Az egyes fejek mérete 3–8 × 10–12(–15) cm. Kezdetben magános, idővel kisebb csoportokat alkothat; a telepek elérhetik a 40 cm átmérőt és a 15 cm magasságot. A Lophophora diffusa-hoz hasonlóan a test föld feletti része is jelentős.

Szemölcsök

A bordák szemölcsökre oszlanak; a szemölcsei (tuberkulum-ai) határozottabbak, mint a Lophophora diffusa esetében.

Axillák

Nem különülnek el markánsan.

Fotó: Varga Zoltán

Areolák

Az areola-k 2–3 mm átmérőjűek, fehéren gyapjasak. A csúcsi részen a felnőttkor elérésével a gyapjútermelés felerősödik. A gyapjú fehéres vagy piszkosfehér, idővel jelentős része lekopik.

Tövisek

Töviseket nem fejleszt; legfeljebb magonc korban figyelhetők meg átmeneti kezdemények.

Generatív test

Fotó: Varga Zoltán

Virág

A bimbók a csúcsi rész frissen fejlődött areola-iból jelennek meg. A virág 2–2,5 cm hosszú és 2–2,5 cm széles. Színe jellemzően rózsaszín vagy mélyrózsaszín, selymes fénnyel, de élőhelyenként és egyedenként változó; előfordul halványrózsaszín, fehérbe hajló virág is.

  • Lepellevelek: hosszúkásak, elnyújtottak, lekerekített vagy hegyes végűek, sötétebb középsávval; a külső lepellevelek barnás-zöldes középsávval, a belsők halványrózsaszíntől a mélyrózsáig terjedő színnel.
  • Ivarlevelek: a porzószálak fehérek, a portokok sárgák; a bibe rózsaszínű.
Fotó: Varga Zoltán

Termés

A termés nyújtott, bunkó alakú, 15–20 mm hosszú és kb. 4 mm széles, mélyrózsaszín vagy kárminvörös színű, 15–30 magot tartalmaz.

  • Magja: gömbölyded, fekete, matt felszínű; a köldök fehér, V-alakú. Mérete kb. 1,5 × 1,2 mm. A mag felszíne finoman dudoros, szemölcsös, a dudorok felszíne sima.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila de Zaragoza állam délnyugati részén, a Viesca-lagúna környékén; ismert populációk találhatók a Sierra Zavaleta területén, El Amparo közelében, Viesca mellett, valamint La Pe település melletti dombokon.
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban, főként mészkő alapkőzeten él. Jellemzően domb- és hegyoldalakon, köves-sziklás fekvésben, kopár sziklákon, repedésekben, száraz vízmosásokban fordul elő; ritkás, alacsony, lombhullató, kislevelű cserjékkel, félcserjékkel, pozsgásokkal (pl. Agave), zúzmókkal és csipkeharasztokkal jellemzett félsivatagi növénytársulásokban. Geophyta és mimikri életmódú.
Fotó: Varga Zoltán

Kultúrában tartás

Jó vízelvezetésű, ásványi ültetőközeget igényel. Napos, meleg, jól szellőző helyen fejlődik legszebben. Pangó vízben vaskos, húsos gyökere könnyen rothadásnak indul. Télen szárazon, 5–10 °C körül teleltetendő; nyáron védetten akár szabadban is tartható. Tűző napon kapja meg jellegzetes megjelenését. Magról jól szaporítható, oltása nem szükséges; sarjakat csak idős korban fejleszt.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Lophophora diffusa-hoz hasonlóan jelentős föld feletti testtel rendelkezik, de annál határozottabb szemölcsökkel és gyakran élénkebb, rózsaszínes virágszínnel különül el.

Egyéb

Kémiai összetétele nagymértékben hasonlít a Lophophora diffusa fajéhoz, annak ellenére, hogy földrajzi elterjedésük között mintegy 560 km a távolság. A nemzetség elterjedési területének nyugati határán fordul elő, kizárólag a Viesca-lagúna térségében.

Szerzők

  • Szöveg: Varga Zoltán
  • Kép: Varga Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 786–787. kártya