Lophophora jourdaniana
| Lophophora williamsii | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
| Nemzetség | Lophophora |
| Faj | Lophophora williamsii |
| Lophophora jourdaniana | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Lophophora williamsii | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Lophophora jourdaniana |
Tudományos név
- Lophophora williamsii (Lem. ex Salm-Dyck) J.M.Coult. in Contr. U.S. Natl. Herb. 3(2): 131. 1894 sec. Parfitt & Gibson 2003
elfogadott, érvényes név - Lophophora jourdaniana Haberm. in Kaktusy (Brno) 11: 3. 1975
szinonima név
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév két ógörög szó összevonásából származik: a lophos jelentése taraj, sisakforgó, bóbitát, pompont jelent, míg a phoreo ige „visel, hordoz, tart” értelmű. A név az areolákból képződő, bőséges gyapjú- vagy szőrképletekre utal, amelyek bóbitát, bojtot alkotnak, különösen száraz helyeken vagy gyűjteményes tartáskor.
A fajnév a Rebut által 1894-ben érvénytelenül leírt Anhalonium jourdanianum névre utal, valószínűleg a francia tábornok, Jean-Baptiste Jourdan tiszteletére. A név hivatalosan Habermann 1975-ös írásában szerepel, de a tipusélőhely bizonytalansága és valószínű hibrid eredet miatt érvénytelen maradt.
Típuspéldány
Gyűjtő, hely, időpont: nem ismert; az első leírást HABERMANN készítette kultúrában tartott növény alapján.
Első leírása: Lophophora jourdaniana, Kaktusy (Brno) 11(1): 3–6., 1975 HABERMANN, V. (nom. inval.)
A(z) Lophophora williamsii szinonimái
- (A(z) Lophophora jourdaniana a(z) Lophophora williamsii szinonimája)*
- ≡ Echinocactus williamsii, ≡ Anhalonium williamsii, ≡ Ariocarpus williamsii
- = Anhalonium lewinii, ≡ Echinocactus lewinii, ≡ Mammillaria lewinii, ≡ Lophophora lewinii, − Echinocactus lewisii
- = Mammillaria williamsii
- = Lophophora williamsii var. lewinii
- = Echinocactus williamsii var. anhaloninicus
- = Echinocactus williamsii var. pellotinicus
- = Echinocactus jourdanianus
- = Echinocactus williamsii var. luteus, ≡ Lophophora echinata var. lutea, ≡ Lophophora williamsii var. lutea, ≡ Lophophora lutea
- = Lophophora williamsii var. cristata
- = Lophophora williamsii var. texana, ≡ Lophophora lutea var. texana
- = Lophophora echinata, ≡ Lophophora williamsii var. echinata
- = Lophophora williamsii var. decipiens
- = Lophophora williamsii var. pentagona, ≡ Lophophora pentagona
- = Lophophora williamsii var. pluricostata, ≡ Lophophora pluricostata
- = Lophophora jourdaniana
- = Lophophora williamsii subsp. grymii
- = Lophophora alberto-vojtechii
- − Peyotl xochimilcensis
- − Lophophora williamsii var. typica
- − Lophophora williamsii var. heptagona

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kezdetben magános, később sarjadásba kezd, idős korban kisebb telepet képez. Hajtása gömb vagy lapított gömb alakú, csúcsa besüllyedő. Színe világoszöld, szürkés, enyhén kékeszöld, néha sárgás-foltos. Átmérője 5–6 cm, magassága 3–4 cm. Bordái hullámosak, idős példányokon enyhén spirális lefutásúak, szemölcsei erősen lapítottak, gyakran enyhén csúcsosabbak a L. williamsii ökotípusaihoz képest. A bordák száma 5–9, idős egyedeken akár több is lehet.

Axillák
Az areolák feletti árkok filcesek.
Areolák
A fiatal areolák piszkosfehér színűek és filcesek, az idősebbek csupaszok. A gyapjú 2–3 mm átmérőjű, kerek areolákból képződik, a virágzóképes kor elérésekor mennyisége számottevően nő.
Tövisek
Középtövis: általában hiányzik, ritkán 1 db fordul elő, 0,5–12 mm hosszú, fehér, áttetsző, egyenes, elálló.
Peremtövis: 3–6 db, rövid (0,5–5 /12/ mm), fehér, áttetsző, egyenes, elálló, fiatal korban hosszabban megtartott, a többi Lophophora fajjal szemben.

Generatív test
Virág
A virág 2,5–3 cm hosszú és nagyjából ugyanolyan széles, ibolyás-rózsaszín, sötétebb középsávval. A külső lepellevelek sötét ibolyásrózsaszínűek, a belsők hasonlóak, csúcsukon a sötétebb sáv kiszélesedik, a többszöri kinyílással és öregedéssel halványodnak. A bibefej halványsárga, fehér vagy halványrózsaszín, 4–6 ágú. A bibeszál világos vagy sötét ibolyás-rózsaszín, néha hússzínű. Porzói mélysárgák, néha magasabbak vagy egyenlő szinten a bibefejjel, porzószál élénk ibolyásrózsaszín.

Termés
Rózsaszínű, 15–20 mm hosszú, 4 mm széles, nyújtott csepp vagy bunkó alakú, csupasz, végén elszáradt virágmaradványokkal. A mag végén lekerekített sisak vagy kucsma alakú, 1,5 mm hosszú, 1,2 mm széles, köldök alapi, fekete színű, embriója tojásdad.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: nem ismert, a leírást kultúrában tartott egyed alapján készítette Habermann.
Élőhely, életmód: valószínűleg Észak-Mexikó hasonló környezete, nem kleisztogám, pollenje nem termékenyíti meg más Lophophora taxonokat. Feltételezhetően hibrid vagy kertészeti mutáns. Intergenerikus hibridizációt P. Schmidt 1969-ben publikált, lehetséges Turbinicarpus fajjal való keresztezés.
Kultúrában tartás
Tartása megegyezik a többi Lophophora fajéval. Világos, napos helyen, rendszeres öntözéssel. Talaj: jó vízáteresztő képességű, enyhén bázikus, jelentős ásványi anyag tartalommal (alginit, mészkőmurva). Télen 2–10 °C között teleltethető, nyugalomban -7 °C-ig fagytűrő. Szaporítása sarjakkal lehetséges.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Fiatal növényeken hosszabban megtartott kis tövisek, virága L. fricii-re és L. williamsii-re emlékeztet, sötétrózsaszínű, ibolyás-lilás árnyalattal. Lepellevelek a két faj között, színük L. fricii-t idézi, formájuk L. williamsii-t.
Taxonómia és filogenetika
Név érvénytelen, valószínű hibrid eredet. Tigmonasztia figyelhető meg porzóknál, jellemző a Turbinicarpus és Pediocactus fajokra. Kompatibilis klónok egyre gyakoribbak, kialakulhatnak mutációval vagy nem szándékos hibridizációval.
Egyéb
Sokan feltételezik hibrid eredetét, többféle növényre alkalmazták a nevet, bizonyíték nincs.
Szerzők
- Szöveg: Varga Zoltán (Budapest)
- Kép: Varga István (1, 2), Papp László (3–7)
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások xxx. kártya