Pachycereus weberi
| Pachycereus weberi | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Echinocereinae |
| Nemzetség | Pachycereus |
| Faj | Pachycereus weberi |
 
| |
Tudományos név
- Pachycereus weberi (F.A.C.Weber) Backeberg, 1960
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Pachycereus, a görög pachys (vastag) és a latin cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetétele, amely a nemzetség fajainak robusztus, masszív oszlopos megjelenésére utal.
- A faji jelző, a weberi, Frédéric Albert Constantin Weber (1830–1903) francia orvos és botanikus tiszteletére lett elnevezve, aki a kaktuszok taxonómiájának elismert szakértője volt a 19. században. A nevet eredetileg Weber adta meg, de a leírást Gosselin publikálta 1905-ben.
Típus
- Pachycereus weberi (F.A.C.Weber) Backeberg; Mexikó, Puebla és Oaxaca államok határvidéke; Típuspéldány: US National Herbarium.
- Első leírása: Frédéric Albert Constantin Weber írta le Cereus weberi néven, amelyet Robert Roland-Gosselin publikált 1905-ben a “Bulletin du Muséum d’Histoire Naturelle” folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1960.
Pachycereus weberi képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Pachycereus weberi szinonimái
- ≡ Cereus weberi, ≡ Lemaireocereus weberi, ≡ Ritterocereus weberi, ≡ Stenocereus weberi
- = Cereus belieuli
- = Cereus candelabrum
- = Cereus pugionifer
- = Pachycereus grandis var. gigas, ≡ Pachycereus gigas, ≡ Pachycereus weberi var. gigas
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Hatalmas, fatermetű oszlopkaktusz, amely a 10–15 méteres magasságot is elérheti, és koronája több száz ágból állhat. A hajtás rendkívül masszív, a főtörzs rövid, de igen vastag. A szár színe sötétzöld vagy kékeszöld, az ágak felegyenesednek. A bordák száma 8–10, melyek mélyek és határozott élűek. Az areolák oválisak, barna vagy szürke nemezzel borítottak, és viszonylag távol helyezkednek el egymástól. A tövisek merevek, erősek és feketés-szürkék; a peremtövis 6–12 darab, sugarasan elhelyezkedő, hosszuk 1–2 cm. A középtövis általában 1 darab, tőrszerű, lefelé mutató és 5–10 cm hosszú. A gyökérzet kiterjedt és mélyre hatoló, hogy megtartsa a növény hatalmas súlyát.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, éjszaka nyílik, hossza 8–10 cm. A virág színe fehéres vagy sárgásfehér.
- Takarólevelek: A lepellevél húsos, a külső lepellevél zöldes-vöröses árnyalatú pikkelyekkel borított, a belső lepellevél krémszínű vagy fehér.
- Ivarlevelek: A porzószálak krémfehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál robusztus, a bibe sokágú.
Termés
A termés gömbölyű, 6–7 cm átmérőjű, éretten sárgás-vöröses, felületét sűrűn borítják a sárgás-barna tövisek és gyapjú.
- Magja: A magja nagy, fekete és fényes.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Ez a faj Mexikó déli részén, elsősorban Puebla, Oaxaca és Guerrero államokban őshonos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdőkben és kaktusz-bozótosokban él, gyakran domináns eleme a tájképnek. Jól tűri a hosszan tartó szárazságot és a magas hőmérsékletet, köves, meszes talajokon gyakori.
Kultúrában tartás
A Pachycereus weberi lassú növekedése miatt fiatalon kedvelt dísznövény, de hatalmas méretei miatt szabadföldi tartása csak fagymentes, szubtrópusi klímán lehetséges. Teljes napsütést és jó vízelvezetésű talajt igényel. Télen szigorúan szárazon, minimum 10°C-on tartandó.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Ez a faj a legnagyobbak közé tartozik a nemzetségen belül. Hasonlít a Pachycereus pringlei-re, de elágazási rendszere sűrűbb, és a középtövis sötétebb, tőrszerűbb megjelenése, valamint a termés tövisezettsége jól megkülönbözteti.
Taxonómia és filogenetika
Bár korábban a Stenocereus nemzetségbe is sorolták, a modern genetikai vizsgálatok megerősítették helyét a Pachycereus kládban.