Parodia chrysacanthion

Parodia chrysacanthion
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Notocacteae
Nemzetség	Parodia
Faj	Parodia chrysacanthion

Tudományos név

Parodia chrysacanthion (K.Schum.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(3): 2. 1935 sec. Anceschi & Magli 2018
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév Carlos Spegazzini által létrehozott név, amely Domingo Parodi olasz származású botanikus emléke előtt tiszteleg. A gyógyszerészként is ismert tudós az 1800-as évek második felében Argentína és Paraguay területén végzett jelentős gyűjtőmunkát.
A fajnév ógörög eredetű, jelentése „aranytövisű”, amely a növény sűrű, sárga tövisezetére utal.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: —
Első leírása: Echinocactus chrysacanthion K. Schumann, Gesamtbeschreibung der Kakteen, 1898. 396.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, Blätter für Kakteenkunde 68–8, 3. 1935.

A(z) Parodia chrysacanthion szinonimái

≡ Echinocactus chrysacanthion, ≡ Gymnocalycium chrysacanthion
= Parodia saint-pieana, ≡ Bolivicactus saintpieanus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény magánosan álló, eleinte lapított gömb formájú, idős korára azonban rövid hengeres alakot ölt, olykor eléri a 30–40 cm-es magasságot is 10 cm-es átmérő mellett. Színe világos sárgászöld, tenyészcsúcsa erősen gyapjas.

Szemölcsök

Spirálisan lefutó, 3 mm magas, kúp alakú szemölcssorok alkotják bordázatát. A bordák száma általában 24–26, de nem éri el a 30-at. Az egymástól kb. 4 mm távolságban elhelyezkedő szemölcsök végén fejlődnek az areolák.

Areolák

Az areolák fehér gyapjasak.

Tövisek

Középtövis: valamivel erősebb és hosszabb a peremtöviseknél, legfeljebb 30 mm hosszú, színe mindig valamelyest sötétebb
Peremtövis: nagyszámú, aranysárga, olykor világosabb árnyalatú, ritkán teljesen fehér, serteszerű, törékeny, 10–15 mm hosszú

Generatív test

Virág

Virágai tiszta élénksárgák, 2–3 cm hosszúak és 1–2 cm átmérőjűek.

Lepellevelek: élénksárgák
Ivarlevelek: —

A virágcső gyapjas és sörtékkel borított.

Termés

A termés kicsi, ovális, beszáradó, kb. 4 mm átmérőjű.

Magja: viszonylag apró, 0,5–0,6 mm nagyságú, sötétbarna vagy fekete, a hilum a mag méretéhez viszonyítva nagy

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Északnyugat-Argentína, Jujuy tartomány
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Maimará, Tiraxi, Yala és Termas de Reyes környékén, 1800–2900 méteres tengerszint feletti magasságban él. Elsősorban gyér vegetációjú, vulkanikus eredetű, sziklás hegyoldalakon fordul elő, ahol kizárólag sziklarepedésekben, alacsony humusztartalmú talajon nő. A kísérő növényzetet broméliafélék, törpecserjék és mohák alkotják.

Kultúrában tartás

Napjainkban méltánytalanul elhanyagolt, kevés gyűjtő által tartott faj, noha a valódi Parodia nemzetség egyik legszebb képviselője.

Termesztőközege rendkívül jó vízáteresztő képességű, alacsony humusztartalmú, ugyanakkor ásványi anyagokban gazdag legyen.

Mivel élőhelyén magas fekvésű területeken él, fényigénye nagy, ugyanakkor a fülledt nyári meleget rosszul viseli. Vegetációs időszakban ajánlott szabadban tartani, lehetőleg valamilyen fényáteresztő fedés alatt, mivel a közvetlen csapadék hatására elveszíti díszítőértékét, és a gyapjas csúcsi rész nehezebben szárad ki, ami gombabetegségek kialakulásához vezethet.

A hűvös idő beálltával az öntözést csökkenteni kell, mert gyökérzete rendkívül érzékeny a pangó vízre, amely gyakran gyökérpusztulást okoz. Az idősebb példányok újragyökereztetése nehéz.

Szaporítása általában magvetéssel történik, ami tapasztalatot igényel. A magok gyorsan elveszítik csírázóképességüket, ezért friss vetőmag használata szükséges. A magvetést célszerű kora tavasszal elvégezni, mert a magoncok lassan fejlődnek.

Teleltetésük lehetőleg világos, kb. 5 °C-os helyen történjen. Rövid ideig akár a –10 °C-os éjszakai lehűlést is károsodás nélkül átvészelhetik.

A legkorábban virágzó Parodia fajok egyike, növényházi körülmények között már április elején virágozhat, a virágzás gyakran nyár elejéig elhúzódik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj tövisezetének színe a mélysárgától a hófehérig változhat.

Taxonómia és filogenetika

Korábban a különböző tövisszínű alakokat varietásként különítették el, például Parodia chrysacanthion var. albispina és var. leucocephala néven. Ezek elkülönítése botanikai szempontból kérdéses, mivel egyetlen magvetésen belül is megjelenhet a teljes tövisszín-változatosság.

Egyéb

A faj lassú fejlődésű, de megfelelő körülmények között rendkívül hálásan virágzik.

Szerzők

Szöveg: Tóth Norbert
Kép: Tóth Norbert
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – Pozsgások 260. kártya