Weingartia cardenasiana

Weingartia cardenasiana
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Rebutiinae
Nemzetség	Weingartia
Faj	Weingartia cardenasiana

Tudományos név

• Weingartia cardenasiana (R.Vásquez) F.H.Brandt in Frankfurter Kakteenf. 5: 17. 1978 sec. Kiesling & al. 2014
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Wilhelm Weingart német iparos és kaktuszkedvelő emlékét őrzi.
• A fajnév Martín Cárdenas bolíviai botanikus tiszteletére került megállapításra.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Roberto Vásquez, Bolívia.
• Első leírása: Roberto Vásquez: Sulcorebutia cardenasiana, 1975.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Fred Hermann Brandt, 1978.

Weingartia cardenasiana képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Weingartia cardenasiana szinonimái

• ≡ Sulcorebutia cardenasiana, ≡ Rebutia cardenasiana
• = Sulcorebutia langeri, ≡ Weingartia langeri
• = Sulcorebutia vargasii, ≡ Weingartia vargasii
• = Sulcorebutia vargasii var. viridissima, ≡ Weingartia vargasii var. viridissima

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtása rendszerint magányos, gömb alakú vagy enyhén lapított gömb alakú. Sötétzöld színű. Magassága legfeljebb 5 cm, átmérője 8 cm. Erőteljes karógyökérrel rendelkezik.

Szemölcsök

A hajtást 14 spirálisan futó borda tagolja. A bordák jól fejlett, lekerekített dudorokra oszlanak.

Axillák

Nincsenek elkülönült axillák.

Areolák

Az areolák a dudorok felső részén helyezkednek el, enyhén besüllyedtek. Színük sárgásfehér.

Tövisek

• Középtövis: rendszerint 1 db, olykor hiányzik.
• Peremtövis: fésűszerűen rendeződő, fehér, sárgás vagy barnás színű, 5–10 mm hosszú tövisek.

A tövisek a testhez simulnak, gyakran szorosan fedik a hajtást. Felületük érdes.

Generatív test

Virág

• Lepellevelek: a virágok tölcsér alakúak, 25 mm hosszúak és ugyanilyen átmérőjűek. Színük élénk sárga, ritkábban narancssárga vagy fehér.

• Ivarlevelek: porzói sárgák, bibéje világos színű.

A virágok a hajtás felső részén, a csúcshoz közel jelennek meg.

Termés

Termése gömb alakú, zöld színű. Éréskor kiszárad és felnyílik.

• Magja: fekete vagy sötétbarna, körülbelül 1 mm hosszú.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Bolívia, elsősorban Cochabamba és Chuquisaca megyék, egyes adatok szerint Santa Cruz nyugati része is.

• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1800–2800 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Szezonálisan száraz, interandoki völgyek homokkőszikláin és sziklás lejtőin él. Élőhelyeit részben mezőgazdasági tevékenység érinti.

Kultúrában tartás

Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, humuszszegény talajt igényel. A gyökérnyakat célszerű durva kaviccsal vagy zúzalékkal körülvenni. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést kíván, de a talaj két öntözés között száradjon ki. Télen teljesen szárazon tartandó.

Napos helyet kedvel, de a legforróbb nyári időszakban enyhe árnyékolás előnyös lehet. Rövid ideig akár –5 °C körüli hőmérsékletet is elviselhet száraz állapotban. A virágképződéshez hűvös, 0–10 °C közötti téli pihenő szükséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokonai a korábban Sulcorebutia néven ismert fajok. A fajt a sötétzöld test, a rövid fésűszerű töviszet és a tiszta sárga virágok együttese jól elkülöníti a Weingartia steinbachii-csoport többi tagjától.

Taxonómia és filogenetika

A taxont Roberto Vásquez írta le 1975-ben Sulcorebutia cardenasiana néven. Fred Hermann Brandt 1978-ban helyezte át a Weingartia nemzetségbe. Egyes rendszerezések a Rebutia nemzetség részeként kezelik, míg a Caryophyllales.org és több modern adatbázis a Weingartia nemzetséget fogadja el.

Egyéb

A faj a bolíviai sárga virágú sulcorebutiák egyik legismertebb képviselője. Állományai viszonylag nagy területen fordulnak elő, ezért természetvédelmi helyzete jelenleg kedvezőbb, mint számos szűk elterjedésű rokon fajé. Élőhelyein a mezőgazdasági művelés jelentheti a fő veszélyeztető tényezőt.

Szerzők

• Szöveg:
• Lektorálta:

Forrás

• LLIFLE Cactus Encyclopedia – Weingartia cardenasiana
• Caryophyllales.org – Weingartia cardenasiana taxonkezelése
• Plants of the World Online (Kew Science) taxonómiai adatok
• Wikipédia – Weingartia cardenasiana