Weingartia fidana subsp. cintiensis
| Weingartia fidana subsp. cintiensis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Rebutiinae |
| Nemzetség | Weingartia |
| Faj | Weingartia fidana |
| Alfaj | Weingartia fidana subsp. cintiensis |
Tudományos név
- Weingartia fidana subsp. cintiensis (Cárdenas) Donald in Ashingtonia 3: 139. 1979 sec. Kiesling & al. 2014
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Wilhelm Weingart (1856–1936) német származású bolíviai kaktuszgyűjtő és növénykutató nevét őrzi.
- A fajnevét a német kaktuszkedvelő és lapkiadó H. F. Fida tiszteletére kapta, aki a Der Kakteenfreund című folyóirat szerkesztője és kiadója volt Mannheimben. A név eredetileg fidaianus alakban jelent meg, majd a későbbi áthelyezések során alakult ki a ma használt fidana forma.
- A alfajnév Bolívia déli részének történelmi Cinti vidékére utal, ahol a taxont felfedezték.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Észak-Cinti környéke, Chuquisaca megye, Bolívia.
- Első leírása: Martín Cárdenas, Revista Agric. (Cochabamba) 10: 9. 1958.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Martín Cárdenas 1958.
Weingartia fidana subsp. cintiensis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Weingartia fidana subsp. cintiensis szinonimái
- ≡ Weingartia cintiensis, ≡ Gymnocalycium cintiense, ≡ Sulcorebutia cintiensis, ≡ Rebutia fidana subsp. cintiensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Erősen tövises, idővel sűrű telepeket képző kaktusz. Hajtásai gömbölydedek vagy rövid hengeresek, sárgászöldtől szürkészöld színűek. Az egyes hajtások elérhetik a 30 cm magasságot és a 15 cm átmérőt.
Szemölcsök
A bordák teljesen spirálisan rendezett, lekerekített szemölcsökre tagolódtak.
Areolák
Az areolák kerekdedek, viszonylag nagyok, sárgás vagy krémfehér színűek.
Tövisek
A tövisek száma rendszerint 13–14.
- Középtövis: a közép- és peremtövisek alig különíthetők el.
- Peremtövis: a tövisek egyforma jellegűek, tűszerűek, egyenesek, szétállók.
Az összes tövis rendkívül sűrű, egymásba fonódó, 5 cm hosszúságot is elérhet. Színük szürkés, szalmasárga vagy halvány barnásszürke. A töviszet szinte teljesen eltakarja a hajtást.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: virágai sárgák, körülbelül 3 cm hosszúak. A hajtások csúcsi részén, gyűrűszerűen jelennek meg.
- Ivarlevelek: részletes adatok nem ismertek az eredeti leírásból.
Termés
Termése kicsi, gömbölyded vagy kissé megnyúlt, barnás színű.
- Magja: részletes magmorfológiai adatok nem állnak rendelkezésre.
Gyökérzet
Nagy, megvastagodott karógyökérrel rendelkezik, amely keskeny nyaki résszel kapcsolódik a hajtáshoz.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia, Chuquisaca megye.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 2400–3400 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Hegyvidéki, száraz területeken él.
Kultúrában tartás
Ásványi jellegű, kiváló vízáteresztő talajt igényel. Erős fényben fejlődik legszebben, de a nyári legforróbb napsütésben enyhe árnyékolás előnyös lehet.
A vegetációs időszakban rendszeres öntözést kíván, de a talaj két öntözés között száradjon ki. Télen szárazon tartandó. Minimum 5 °C körüli teleltetés ajánlott, rövid ideig gyenge fagyokat is elviselhet.
A nagy karógyökér miatt mély cserepet igényel.
Szaporítása magvetéssel, ritkábban sarjakkal vagy oltással történik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Weingartia fidaiana körébe tartozó alakoktól elsősorban rendkívül sűrű, közel azonos hosszúságú és alakú, 13–14 darabos töviszetével különbözik. A közép- és peremtövisek alig elkülöníthetők.
Taxonómia és filogenetika
A taxont Martín Cárdenas írta le 1958-ban Weingartia cintiensis néven.
A későbbi rendszerezések egy része a Sulcorebutia nemzetségbe helyezte át, majd David Richard Hunt a Rebutia fidaiana egyik alfajaként kezelte Rebutia fidaiana subsp. cintiensis néven.
A különböző adatbázisok ma eltérően kezelik rendszertani helyzetét.
Egyéb
A taxont Walter Rausch fedezte fel Bolíviában. A gyűjtői irodalomban ma is széles körben használják a Weingartia cintiensis nevet.
Szerzők
- Szöveg:
Forrás
- Martín Cárdenas: Revista Agric. (Cochabamba) 10: 9. 1958.
- LLIFLE Encyclopedia – Weingartia cintiensis.
- World Flora Online.