Ugrás a tartalomhoz

Xiquexique frewenii

Innen: MKOE wiki

```mediawiki

Xiquexique frewenii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Cereinae
Nemzetség Xiquexique
Faj Xiquexique frewenii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Xiquexique frewenii (Zappi & N.P.Taylor) Lavor & Calvente in PlantNow 1(2): 64. 2020 sec. Lavor & al. 2020
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a brazíliai portugál „xique-xique” népi névből származik, amelyet Északkelet-Brazíliában több oszlopos kaktuszra alkalmaznak.
  • A fajnév Frewen családnevét őrzi, akinek a faj felfedezésében, tanulmányozásában vagy a kutatások támogatásában volt szerepe.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Minas Gerais állam (Brazília),
  • Első leírása: Zappi & Taylor: A new species of Pilosocereus subgen. Gounellea, P. frewenii from SE Brazil. Bradleya 29: 131–136. 2011.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Lavor & Calvente, 2020.
Xiquexique frewenii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Xiquexique frewenii szinonimái

  • Pilosocereus frewenii, − Xiquexique frewenii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többtörzsű, bokorszerű vagy alacsony fácska alakú oszlopkaktusz. A nemzetség fajaira jellemzően egy rövid törzsből több felálló vagy ívesen elhajló oldalág fejlődik. A hajtások kékeszöldtől hamvaszöld színűek, idősebb korban erősen fásodó alappal. A faj a Xiquexique gounellei rokonsági körébe tartozik, de attól földrajzilag elkülönülten fordul elő.

Bordák

Az oszlopos hajtásokat hosszanti bordák tagolják. A nemzetség fajaira általában 4–15 borda jellemző, amelyek enyhén hullámos lefutásúak lehetnek.

Axillák

Az areolák környezetében fiatal korban gyapjas szőrzet fejlődik.

Areolák

Az areolák viszonylag sűrűn helyezkednek el a bordák mentén. Fiatalon fehér vagy sárgás gyapjút viselnek.

Tövisek

  • Középtövis: jelen van, erősebb felépítésű.
  • Peremtövis: több darab, sugárirányban álló.

A tövisek fiatalon sárgásbarnák vagy barnák, később szürkés árnyalatúvá válhatnak. A teljes tövisképlet és méretek az eredeti fajleírásban találhatók.

Generatív test

Virág

A virágok éjszaka nyíló, tölcsér alakú, fehér színű virágok. A nemzetség többi fajához hasonlóan denevérek és nagyobb éjszakai lepkék általi beporzáshoz alkalmazkodtak. A virágcső és a magház gyapjas, sörtés fedettségű.

  • Lepellevelek: külsők zöldes vagy barnás árnyalatúak, a belsők fehérek.
  • Ivarlevelek: nagyszámú porzó, világos bibeszál és többágú bibe.

Termés

Termése gömbölyded vagy kissé megnyúlt, húsos bogyótermés. A nemzetség egyik jellegzetessége, hogy a virágmaradványok nem süllyednek a termés csúcsába, hanem kiemelkedve maradnak meg.

  • Magja: fekete, fényes, finoman szemölcsözött maghéjjal.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília, Minas Gerais állam. A Jequitinhonha-völgy térségében ismert.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: szezonálisan száraz trópusi területeken, a Caatinga és Cerrado átmeneti zónáiban él. Sziklás, köves felszíneken, erősen vízáteresztő talajokon fordul elő. A vegetációt szárazságtűrő cserjék, broméliák és pozsgás növények alkotják.

Kultúrában tartás

Ásványi jellegű, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. A vegetációs időszakban rendszeres öntözést és erős fényt kíván, de a fiatal növények némi árnyékolást meghálálnak. Télen teljesen szárazon tartandó.

Melegkedvelő faj, ezért a téli hőmérséklet lehetőleg ne süllyedjen tartósan 8–10 °C alá. Magról viszonylag könnyen szaporítható, növekedése közepesen gyors.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokonságban a Xiquexique gounellei fajjal áll. Attól földrajzilag elkülönülő állományai, valamint morfológiai és molekuláris bélyegei alapján különítették el. A faj rendszertani helyzete napjainkban sem teljesen egységes: egyes szerzők önálló fajként, mások a Xiquexique gounellei alfajaként kezelik.

Taxonómia és filogenetika

A taxont Daniela Cristina Zappi és Nigel Paul Taylor írta le 2011-ben Pilosocereus frewenii néven.

A molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a korábbi Pilosocereus alnemzetségként kezelt Gounellea-csoport elkülönül a valódi Pilosocereus fajoktól, ezért létrehozták a Xiquexique nemzetséget. Ennek következtében a faj 2020-ban Xiquexique frewenii néven új kombinációt kapott.

A jelenlegi rendszertani megítélés nem teljesen egységes. A Caryophyllales Portal önálló fajként kezeli, míg a Kew által fenntartott POWO adatbázis 2024 óta Xiquexique gounellei subsp. frewenii néven elfogadott alfajként tartja nyilván.

Egyéb

A faj rendkívül kis elterjedésű, lokális bennszülött (endemikus) taxon. A Kew adatbázisában szereplő természetvédelmi adatok szerint a korábbi néven (Pilosocereus frewenii) kritikusan veszélyeztetett (CR) kategóriába sorolták.

A Xiquexique nemzetség jelenleg a brazil száraz területek egyik legjellegzetesebb oszlopkaktusz-csoportját alkotja. A nemzetség fajai kizárólag Brazíliában fordulnak elő.

Szerzők

  • Szöveg:
  • Lektorálta:

Forrás

  • Zappi, D.C. & Taylor, N.P. (2011): A new species of Pilosocereus subgen. Gounellea, P. frewenii from SE Brazil. Bradleya 29: 131–136.
  • Caryophyllales.org
  • Plants of the World Online (Kew)