Kategória:Cylindropuntieae

Cylindropuntieae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Cylindropuntieae

Pereskiopsideae
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Cylindropuntieae
Rendszertani besorolás
Faj	Pereskiopsideae

• A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a Cylindropuntia nevéből származik. A név összetett szó, amely a latin cylindrus (henger) – mely a görög kylindros (κύλινδρος) átvétele – és az Opuntia nemzetségnév kombinációja. Az elnevezés a nemzetségre jellemző hengeres szárszegmensekre utal, megkülönböztetve azt a lapított szárú fügekaktuszoktól (Lewis & Short, Stearn). A tribuszt Doweld Alexander írta le érvényesen 1999-ben (IPNI).

• Cylindropuntia (Engelm.) F.M.Knuth; Engelmann George, 1999.
• Első leírása: Doweld, A. B., Sukkulenty 1(2): 25 (1999).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Doweld Alexander, 1999.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Pereskiopsideae

A Cylindropuntieae tagjai változatos morfológiát mutatnak, amely az evolúciós fejlődésüket tükrözi. A korai elágazású taxonok, mint a Quiabentia és a Pereskiopsis, még nem szegmentált főszárral és jól fejlett, lapított, párhuzamos erezetű levelekkel rendelkeznek, amelyek hosszú életűek. Ezzel szemben a fő klád (Core Cylindropuntieae), amelyet a Grusonia és a Cylindropuntia alkot, már szegmentált henger szárral rendelkezik. Az areolák felületén a családra jellemző glochidium-ok találhatók. A tövisek jelenléte meghatározó, a Cylindropuntia nemzetségnél a tövisek gyakran papírszerű hüvellyel borítottak.

A virágzat magányos, a virág az areolákból fejlődik. A nemzetségek közötti szoros rokonságot alátámasztja a természetes hibridizáció képessége is, mint például a Grusonia és Cylindropuntia közötti x Cylindronia.

• Takarólevelek: A lepellevél színe és formája változatos, a lombozattal rendelkező fajoknál a párta és a csésze elkülönülése kevésbé éles. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a kaktuszfélékre jellemző felépítésűek, a termő alsó állású, rajta bibeszál és többágú bibe található. Egy sorban maradjon!

A termés húsos vagy száraz bogyó, amely sok esetben areolákkal borított.

• Magja: A magvakat csontos magköpeny borítja.

• Földrajzi elterjedés: A Cylindropuntieae egyértelműen észak-amerikai kládként értelmezhető. A Mexikó, Guatemala és az Amerikai Egyesült Államok (különösen a Mojave-sivatag) területén elterjedt nemzetségek alkotják a csoport zömét. Az egyetlen kivétel a legkorábban elágazó Quiabentia, amelynek elterjedése kiterjed Dél-Amerikára is.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid sivatagi és félsivatagi környezetben élnek, de a lombozattal rendelkező fajok trópusi szárazerdőkben is előfordulnak.

A klád tagjai közül a Cylindropuntia fajok népszerűek a kertészetben, különösen a fagytűrő változatok. A Pereskiopsis nemzetséget gyors növekedése miatt gyakran használják kaktuszoltványok alanyaként.

A korábban ide sorolt dél-amerikai nemzetségeket (például a Pterocactus-t) a modern kutatások már az elkülönült Pterocacteae nemzetségcsoportba sorolják. A Cylindropuntieae legfontosabb megkülönböztető bélyege az észak-amerikai elterjedés és a hengeres szárstruktúra (a fejlettebb nemzetségeknél).

A Cylindropuntieae az Opuntioideae alcsalád egyik fő ága. A kládon belül megfigyelhető az evolúciós átmenet a nem szegmentált, leveles hajtástól a magasan specializált, szegmentált, pozsgás hengeres szárig.

A Cylindropuntieae nemzetségcsoport az Opuntioideae alcsaládba tartozik. A modern filogenetikai kutatások, különösen J. M. de Vos és munkatársai (2025), valamint Majure és mtsai (2019, 2023) sejtmagi génvizsgálatai alapján a tribus belső szerkezete tisztázódott.

A legkorábbi elágazásokat a Quiabentia és a Pereskiopsis alkotják, amelyek konzekutív testvércsoportjai a klád többi részének. A J. M. de Vos és munkatársai (2025) szerinti osztályozásban a monotipikus Micropuntia (mely az Amerikai Egyesült Államok területén, a Mojave-sivatagban őshonos) a Pereskiopsis-szal alkot közös kládot. Ez a csoport a testvércsoportja a "Core Cylindropuntieae" kládnak, amely a széles értelemben vett Grusonia (beleértve a Corynopuntia és Marenopuntia taxonokat) és a Cylindropuntia nemzetségeket foglalja magában. Ezek az eredmények összhangban vannak Barcenas és mtsai korábbi kutatásaival is.

└─ Cylindropuntieae Doweld 1999 (Törzs)
   ├─ Quiabentia (Dél-Amerika)
   └─ N1
      ├─ N2
      |  ├─ Micropuntia (USA, Mojave-sivatag; monotipikus)
      |  └─ Pereskiopsis (Mexikó, Guatemala; lapított, hosszú életű levelek)
      └─ Core Cylindropuntieae (Fő Cylindropuntieae klád)
         ├─ Grusonia s.l. (magába foglalja a Corynopuntia-t és Marenopuntia-t)
         └─ Cylindropuntia

Megjegyzés

1. Korai elágazások (Quiabentia és Pereskiopsis): Ezek a nemzetségek alkotják a Cylindropuntieae törzsének korai, konzekutív testvércsoportjait. Ezek a nemzetségek mutatják a legősibb jellemzőket is a kládon belül (pl. nem szegmentált főszár, lapított, párhuzamos erezetű levelek).
2. Micropuntia helyzete: A Micropuntia kládja az N1 közös ősről válik le testvércsoportként a fő kládról (Grusonia + Cylindropuntia), megerősítve a különálló nemzetség státuszát. A Micropuntia J. M. de Vos és munkatársai (2025) szerint egy kládot (N2) alkot a Pereskiopsis-szal (Mexikó, Guatemala), amely testvércsoportja a Core Cylindropuntieae kládnak (összhangban Barcenas és mtsai 2011 és Barcenas 2016 eredményeivel). A Majure és mtsai (2019, 2023) által készített részletesebb mintavételezésű vizsgálatok megerősítik ezt az elhelyezést.
3. Fő klád (Grusonia és Cylindropuntia): A klád magját a Grusonia (széles értelemben vett, Corynopuntia és Marenopuntia beolvasztásával) és a Cylindropuntia nemzetségek alkotják, amelyek szegmentált henger szárral rendelkeznek. A forrás utal egy természetes hibridre (x Cylindronia), ami alátámasztja a két nemzetség szoros rokonságát.

• IPNI - Cylindropuntieae
• De Vos et al. 2025: Phylogenomics and classification of Cactaceae
• Caryophyllales.org