Ugrás a tartalomhoz

Obregonia denegrii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. április 5., 19:13-kor történt szerkesztése után volt. (Elterjedés és élőhely)
Obregonia denegrii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Obregonia
Faj Obregonia denegrii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Obregonia denegrii Frič in Život v Přír. 29: 14. 1925 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2013
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév Álvaro Obregón mexikói államfő nevét őrzi.
  • A fajnév Denegri mezőgazdasági miniszter tiszteletére lett megadva.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert
  • Első leírása: Frič, Zivot v Prirode 29(2): 14 (1925) [későbbi közlés: 1927–1928]
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Frič

A(z) Obregonia denegrii szinonimái

  • Ariocarpus denegrii, ≡ Strombocactus denegrii
Fotó: Papp László
Fotó: Leczkésy László

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többnyire magányos, ritkán sarjadzó faj. A test lapított gömb alakú, 5–20 cm átmérőjű, a talaj síkjából csak kissé emelkedik ki. Színe szürkészöld vagy sötétzöld. Vastag, répaszerű főgyökérrel rendelkezik.

Szemölcsök

Nagy méretű, spirálisan rendezett, levélszerű szemölcsök alkotják, amelyek a növénynek jellegzetes rozettás megjelenést adnak. Háromszögletűek, 5–15 mm hosszúak, tövükön 2–2,5 cm szélesek, csúcsuk lefelé hajlik. Felső oldaluk sima, alsó oldalukon gerinc húzódik. Idősebb korban az alsó részen fokozatosan elszáradnak és lehullanak.

Axillák

Nem kifejezettek, gyapjú csak a fiatal részeken jelenik meg.

Areolák

A szemölcsök csúcsán helyezkednek el, kezdetben gyapjasak, később a gyapjúzat eltűnik.

Tövisek

  • Középtövis: nincs elkülönülve
  • Peremtövis: 3–4 darab, gyengék, rugalmasak, 5–15 mm hosszúak, enyhén hajlottak vagy egyenesek, később gyakran lehullanak

Generatív test

Virág

A csúcsi gyapjúból, a fiatal areolákból fejlődik. Fehér vagy halvány rózsaszínű, 2–2,5 cm hosszú és 1–2,5(3,5) cm átmérőjű.

  • Lepellevelek:' csésze, a virágcső csupasz vagy kevés pikkellyel fedett; párta sziromlevelek, keskeny, hosszúkás lándzsás, 7–10 mm hosszú és 1–1,5 mm széles; lepellevelek
  • Ivarlevelek: porzószálak vörösek, 5–10 mm hosszúak, portokok sárgák, pollen fehér, bibeszál fehér, bibe 10–13 mm hosszú, 4 ágú

Termés

Buzogány alakú, a csúcsi gyapjúban fejlődik és ott érik. Fehér, húsos, később kiszárad, 16–25 mm hosszú.

  • Magja: fekete, 1–1,4 mm hosszú, alapi helyzetű köldökkel

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Tamaulipas állam délnyugati része, Jaumave városától északra, kb. 700 m tengerszint feletti magasságban
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: tamaulipasi tövises bozót vegetációban, sík vagy enyhén dombos területeken. Talaja sárgás, meszes agyag, kavicsos keverékkel. Gyakran tömegesen fordul elő alacsony tüskés cserjék alatt. Kísérő fajok többek között: Mammillaria roseoalba, Neolloydia conoidea, Coryphantha palmeri, Ariocarpus trigonus, valamint Opuntia fajok

Kultúrában tartás

Fényigényes, de nem tűri a tartós, erős közvetlen napsütést; ilyen körülmények között bőre sárgul, növekedése lelassul vagy leállhat. Félárnyékos, szórt fényű helyen fejlődik optimálisan. Jó vízáteresztő talajkeverék szükséges. Bár viszonylag vízigényesebb, a túlöntözést kerülni kell. Magról könnyen szaporítható, a magoncok gyorsan fejlődnek. Saját gyökéren jól nevelhető, oltás általában nem szükséges. Egyes gombabetegségekre érzékeny lehet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A levélszerű, nagy, spirálisan rendezett szemölcsök és a rozettás megjelenés egyedivé teszik. Hasonlóságot mutat a Ariocarpus fajokkal, de attól eltérő szemölcsformája és virága alapján jól elkülöníthető.

Taxonómia és filogenetika

A Cactaceae család tagja. Monotipikus nemzetség, azaz az Obregonia nemzetség egyetlen faja.

Egyéb

Természetes élőhelyén gyakran nagy egyedszámban fordul elő. Lassú növekedése és különleges megjelenése miatt kedvelt gyűjtői növény.

Szerzők

  • Szöveg: Elhart Zsolt
  • Kép: Leczkésy László; Papp László
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete és Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Pozsgások 74. kártya


Fotó: Jokhel Csaba