Copiapoa calderana
| Copiapoa calderana | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa calderana |
 
| |
Tudományos név
- Copiapoa calderana F.Ritter in Cactus 65: 197. 1959 sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Copiapoa nemzetségnév Chile Atacama régiójának Copiapó tartományára, illetve Copiapó környékére utal.
- A calderana fajnév a chilei Caldera település nevéből származik, és arra utal, hogy a taxon típuslelőhelye Caldera közelében található. Az IPNI szerint a fajnevet Friedrich Ritter a típuslelőhelyre, a chilei Caldera városától északra fekvő területre utalva választotta.
Típus
- Típuslelőhely: Chile, Caldera városától északra.
- Gyűjtő: Friedrich Ritter, RITT 507; a gyűjtést 1956 januárjában végezte Caldera városától északra.
- Első leírása: Friedrich Ritter 1959-ben Copiapoa calderana néven írta le a Cactus (Paris) 14(65): 197. oldalán.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A taxont eredeti leírásában már Friedrich Ritter a Copiapoa nemzetségbe helyezte 1959-ben.
chileanendemics.rbge.org.uk
chileanendemics.rbge.org.uk
chileanendemics.rbge.org.uk
A(z) Copiapoa calderana szinonimái
- ≡ Copiapoa atacamensis var. calderiana
- = Copiapoa lembckei
- − Copiapoa calderiana var. spinosior
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A szár rendszerint magányos, illetve lassan kisebb csoportokat alkotó, lapított gömbölyded vagy rövid hengeres, tompa zöldes vagy szürkészöld színű, és nem hamvas bevonatú. Magassága általában 15–30 cm, átmérője 5–10 cm. A csúcsi rész sűrűn gyapjas. A bordák száma 10–17, szélesek és tompák, mintegy 6–10 mm magasak, csak gyengén tagoltak. A fiatal növényeken a bordák tagoltsága kifejezettebb lehet. A levelek hiányoznak. A gyökér hosszú, gumósan megvastagodott, nyaki része beszűkült és könnyen eltörik.
Az areolák kerekdedek, mintegy 4–7 mm átmérőjűek, kezdetben sárgásszürkék, később feketéssé válnak, egymástól körülbelül 6 mm távolságra helyezkednek el. A tövisek alakja és színe változatos: vékonyabb vagy vastagabb, tűszerű, illetve ár alakú, egyenes vagy csaknem egyenes, vörösesbarna, fekete, borostyánszínű vagy sárgás, idővel szürkévé válhat. Általában 1–2 középtövis fejlődik, amelyek 2,2–3 cm hosszúak; a Copiapoa calderana var. spinosior néven leírt alakban ennél hosszabb, akár 4 cm-es középtövis is előfordulhat. A 4–7 peremtövis körülbelül 1,3–1,5 cm hosszú.
Generatív test
Virág
A virágok a szár csúcsán fejlődnek, illatosak, tölcsér alakúak, kissé lapítottak, és teljesen általában nem nyílnak ki. Színük világossárga, hosszuk 2,5–3,5 cm, szélességük körülbelül 3 cm. A virágok tavasztól nyárig jelennek meg. A csúcsi részt borító sűrű gyapjú és a tövisek között fejlődő virágok nehezen válnak láthatóvá.
- Takarólevelek: A lepellevelek világossárgák; a virágtölcsér külső része halvány sárgászöld, és több nagy, vörösesbarna pikkellyel borított; a nektárium 2–3 mm hosszú és 3–4 mm széles.
- Ivarlevelek: A források részletes adatokat nem közölnek a porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe pontos morfológiájáról.
Termés
A termés halványzöld, felső részén vöröses, legfeljebb 15 mm hosszú.
- Magja: Fényes, fekete, körülbelül 1,5 × 1 mm méretű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj Chile északi részén, az Antofagasta és Atacama régiók tengerparti sivatagaiban fordul elő. Elterjedési területe a Mejillones-félszigettől délre fekvő területektől Miguel Díaz térségéig, valamint az Atacama partvidékén, Caldera városától északra húzódik; a részletesebb feldolgozások szerint Chañaral és Caldera között is megtalálható. Tengerszinttől mintegy 1000 m magasságig fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban sziklás tengerparti dombvidéken, lomas costeras élőhelyeken él, rendkívül száraz körülmények között. A csapadék nagyon ritka, a száraz évszak 8–12 hónapig tarthat, és egyes években egyáltalán nem hullik eső. Az elterjedési terület északi részén a növények vízellátásában fontos szerepet játszik a gyakori tengerparti köd, a camanchaca. A hosszú, gumós gyökér mélyen hatol a szerves anyagban szegény talajba.
Kultúrában tartás
A Copiapoa calderana rendkívül lassú növekedésű kaktusz. Kultúrában a természeteshez hasonlóan erősen ásványos, jó vízáteresztő közegben tartható. A növényt kevés vízzel, a közeg teljes kiszáradása után célszerű öntözni, télen pedig szárazon tartani. A teljes napfény elősegíti a tömött növekedést és a jellegzetes tövisek kialakulását. A kultúrában tartott példányok gyakran magányosak maradnak, míg természetes élőhelyükön lassan csoportosodó növekedés is előfordul.
Copiapoa calderana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Copiapoa calderana jellegzetessége a tompa, széles bordák, a szürkészöld, nem hamvas szár, a sűrűn gyapjas csúcs és a vörösesbarnától feketéig változó, erőteljes tövisek kombinációja. A faj alakja és tüskézettsége meglehetősen változatos. A Copiapoa lembckei név különösen gyakran jelenik meg a fajjal kapcsolatban, azonban a nevet a modern adatbázisok a Copiapoa calderana szinonimájaként kezelik. A Copiapoa calderana var. spinosior ugyancsak a fajhoz tartozó, hosszabb középtövisű formaként szerepel.
Taxonómia és filogenetika
A Copiapoa calderana Friedrich Ritter által 1959-ben leírt faj. A korábbi rendszerekben a taxont különbözőképpen kezelték, többek között a Copiapoa atacamensis változataként is. A Copiapoa lembckei Backeb. nevet szintén ehhez a taxonhoz kapcsolták; a POWO szerint ez a név nem érvényesen publikált név.
A Larridon és munkatársai által 2015-ben végzett integratív vizsgálat a Copiapoa nemzetséget molekuláris filogenetikai, morfológiai, földrajzi és ökológiai adatok együttes vizsgálatával elemezte. A kloroplasztisz három DNS-markerét, az rpl32-trnL, trnH-psbA és ycf1 szakaszokat használták. A Copiapoa nemzetség monofiletikussága maximális támogatást kapott, ugyanakkor a korábban javasolt alnemzetségi felosztások nem egyeztek megfelelően a molekuláris eredményekkel.
A Copiapoa calderana a vizsgálatban a Copiapoa atacamensis, Copiapoa hypogaea, Copiapoa leonensis, Copiapoa marginata és Copiapoa montana mellett a III. klád egyik csoportjában szerepelt. A Copiapoa calderana és e rokon taxonok közötti kapcsolatok egy része gyengén feloldott, illetve alacsonyabb támogatottságú volt, ami a taxonok közötti kis genetikai távolságokkal függ össze.
A jelenlegi Plants of the World Online a Copiapoa calderana nevet elfogadott fajként kezeli. A World Flora Online szintén elfogadott fajként tartja nyilván. A Kew adatbázisa a 2015-ös Larridon és munkatársai által közölt integratív vizsgálatot is az elfogadott név egyik taxonómiai alapjaként jelöli meg.