Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Sedum” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Sedum}}
{{Taxonbox | accepted = Sedum L. | synonym = }}
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
 
* ''Sedum'' L., 1753
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes ([https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:274517-1 POWO])
 
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


* A ''Sedum''név latin eredetű, eredetileg különféle vadon élő, kövirózsára emlékeztető növények köznyelvi elnevezése volt.
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' etimológiája a klasszikus latin nyelvi források (Lewis & Short) és Stearn botanikai névtani munkái alapján a latin ''sedere'' (ülni, leülni) igére vezethető vissza. Ez a névválasztás a nemzetség számos fajának alacsony, földre terülő habitusára, valamint arra utal, ahogyan ezek a szukkulens növények szinte „ráülnek” a kopár sziklafelszínekre és kőfalakra. Alternatív magyarázatként – Genaust etymológiai szótára szerint – a név a latin ''sedare'' (csillapítani, lecsendesíteni) igéből is származhat, mivel a népi gyógyászatban egyes fajok húsos leveleit sebek és gyulladások hűsítésére, fájdalmának csillapítására használták. A nemzetség érvényes leírását és rögzítését '''[[Carl von Linné]]''' (Linnaeus) végezte el az 1753-ban megjelent ''Species Plantarum'' című alapvető művében.
* A nemzetség név '''Linneus'''tól származik, aki a köznév alapján hozta létre a mai ''Sedum'' nemzetséget.
 
<span id="típuspéldány"></span>


=== Típuspéldány ===
=== Típus ===


* '''Első leírása:''' ''Species Plantarum'', 1: 432, 1753
* ''[[Sedum acre]]'' L. (borsos varjúháj); a nemzetség kijelölt típusa (lectotypus).
* '''Első leírása:''' '''[[Carl von Linné]]''' publikálta a nemzetség leírását a *Species Plantarum* első kötetének 430. oldalán, 1753-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxoncsoportot maga a leíró '''[[Carl von Linné]]''' állította fel.


<span id="szinonimák-példák"></span>
{{Típusfaj | Sedum acre | limit=5}}
=== Szinonimák (példák) ===


* ''Telephium'' L., 1753
=== Szinonimák ===
* ''Phedimus'' Raf., 1817 (néhány korábbi faj tartozott ide)
* ''Aithales''
* ''Oreosedum'' Grulich, 1984
* ''Aizopsis''
* Számos történeti név, a nemzetség változatos rendszerezése miatt.
* ''Altamiranoa''
* ''Amerosedum''
* ''Balfouria''
* ''Breitungia''
* ''Cepaea''
* ''Chamaerhodiola''
* ''Chetyson''
* ''Clausenellia''
* ''Clementsia''
* ''Cockerellia''
* ''Congdonia''
* ''Corynephyllum''
* ''Diamorpha''
* ''Enchylus''
* ''Etiosedum''
* ''Gormania''
* ''Hasseanthus''
* ''Helladia''
* ''Hjaltalinia''
* ''Kirpicznikovia''
* ''Leucosedum''
* ''Macrosepalum''
* ''Monanthella''
* ''Mucizonia''
* ''Ohbaea''
* ''Oreosedum''
* ''Parvisedum''
* ''Poenosedum''
* ''Procrassula''
* ''Rhodia''
* ''Sedastrum''
* ''Sedella''
* ''Sempervivella''
* ''Spathulata''
* ''Telephium''
* ''Telmissa''
* ''Tetradium''
* ''Tetrorum''
* ''Tolmachevia''
* ''Triactina''


<span id="morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai rendkívül változatos megjelenésű, egyéves vagy évelő, többnyire lágyszárú növények, olykor törpe cserjék. A növények alapjától dúsan elágazó, gyakran legyökeresedő pozsgás '''szár''' vagy heverő, szőnyegszerű telepeket képező '''hajtás''' jellemzi őket. A '''hajtás''' lehet felálló, felemelkedő vagy teljesen a talajra fekvő. A fotoszintetizáló húsos '''levél''' vagy '''levelek''' váltakozó, keresztben átellenes vagy örvös állásúak, alakjuk a gömbölydedtől, a hengerestől a lapított lapát alakúig terjedhet. A '''levelek''' belső szöveteiben nagy mennyiségű vizet raktároznak, felszínüket vastag kutikula és gyakran viaszréteg védi a párologtatástól. A kaktuszfélékre jellemző morfológiai képletek, mint a '''bordák''', '''szemölcsök''', '''axillák''' vagy '''areolák''', valamint a valódi '''tövisek''', '''középtövis''' és '''peremtövis''' ennél a csoportnál teljesen hiányoznak. A növény rögzítését és tápanyagfelvételét vékony, szerteágazó, rostos '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' biztosítja, amely gyakran a sekély sziklahasadékokhoz alkalmazkodott.


* Évelő, lágyszárú, sok fajuk kúszó, felálló vagy tömött telepeket képez.
=== Generatív test ===
* Gyökérzetük a talajfelszínhez közel helyezkedik el, heverő hajtások is képesek gyökeresedni.
==== Virág ====
* Leveleik változatosak: tojásdad, hengeres, lándzsás, apró vagy nagy, sűrű vagy ritka, gyakran hamvas bevonattal.
A virágok ritkán magányosak, többnyire összetett, végálló '''virágzat''' (ágas bogernyő, füzér vagy forgó) csoportosulnak. A '''virág''' általában csillag alakú, aktinomorf (sugaras szimmetriájú), leggyakrabban 5-tagú (ritkábban 4- vagy 6–12-tagú), színe leggyakrabban sárga, fehér, rózsaszín vagy pirosas.
* Levélállás: szórt, átellenes, ritkán spirális; sok faj örökzöld, mások télen lehullatják leveleiket.


<span id="generatív-test"></span>
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' zöld, húsos pikkelyszerű csészelevelekből áll; a '''párta''' szabadon álló, csillagszerűen kiterülő, hegyes szirmokból épül fel, ahol minden egyes '''sziromlevél''' vagy '''lepellevél''' (pontosabban különálló '''belső lepellevél''' és '''külső lepellevél''') hozzájárul a rovarcsalogató virágszerkezethez.
=== Generatív test ===
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma rendszerint a szirmok számának kétszerese, két körben helyezkednek el, a csúcsukon lévő '''portokok''' aprók. A '''termő''' különálló, felső állású termőlevelekből (apokarp termőtáj) áll, mindegyik tetején rövid '''bibeszál''' és egy apró '''bibe''' található.


<span id="virág"></span>
==== Termés ====
==== Virág ====
A termés csoportos tüszőtermés, amely szárazon, a belső varrat mentén nyílik fel, szabaddá téve a magokat.


* Virágzat: bogernyő, bogernyőzet, vagy laza csoportok.
* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, hosszúkásak, sima vagy finoman bordázott felületűek, a szél és a víz útján könnyen terjednek.
* Virágok öttagúak vagy hattagúak, csészelevelek szabadok vagy alapjuknál összenőttek.
* Lepellevelek gyakran lándzsásak, színük fehér, sárga, rózsaszín vagy vöröses árnyalatú.
* Porzók: fehérek vagy sárgák, termőlevelek: változatos színűek.
* Termés: tüsző vagy tüszőcsokor, magvak aprók, gyakran fényesek.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' Észak-Amerika, Európa, Ázsia, Észak-Afrika; egyes fajok adventívek más kontinenseken.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség kozmopolita elterjedésű, de fajainak többsége az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi zónáiban összpontosul, legnagyobb fajgazdagságban '''Mexikó''', a mediterrán térség, '''Kína''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' hegyvidéki területein fordul elő.
* '''Élőhely:''' sziklagyepek, sziklás lejtők, száraz rétek, kopár talajok, mediterrán és kontinentális környezet.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''  
 
** Jellemzően száraz, napfényes, tápanyagban szegény területek lakói.
{{Galéria|Sedum|limit=5}}
** Életmódjukat tekintve többségében szárazföldi szukkulensek, de sziklai növénytársulásokban mint igazi ''litofiton'' szervezetek is tömegesen megjelennek.
<span id="kultúrában-tartás"></span>
** Extrém száraz klímájú regioni-ban, sziklahasadékokban, homokos dűnéken, alpesi törmeléklejtőkön és száraz gyepekben alkotnak domináns állományokat.


== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


* Sziklakerti növény, szárazságtűrő, jól alkalmazkodik különböző talajokhoz.
A ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' fajok a kertészetekben és a kaktuszgyűjteményekben rendkívül népszerűek kiváló szárazságtűrésük és csekély gondozási igényük miatt. Széles körben alkalmazzák őket sziklakertekben, sírok fásítására és zöldtetők kialakítására, mivel a sekély talajrétegben is megélnek. Teljes benapozást és jó vízáteresztő, laza homokos-kavicsos talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre érzékenyek, mert húsos részeik könnyen elrothadnak. A mérsékelt övi fajok többsége teljesen télálló.
* Napfényt kedveli, de részleges árnyékban is megél.
* Letört hajtások és levelek könnyen gyökeresednek, egyszerű szaporítás magról vagy hajtásdugványról.
* Virágzás: tavasztól nyár végéig, fajonként eltérő.


<span id="megkülönböztető-bélyegek"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek ==


* Nagyon változatos nemzetség, a levelek, virágok és habitus alapján azonosíthatók a fajok.
A nemzetség legfőbb megkülönböztető bélyege a tipikusan csillag alakú, szabad szirmú virágszerkezet és az apokarp tüszőtermés-csoport. Hasonlít a [[:Kategória:Crassulaceae|Crassulaceae]] család más tagjaira, mint a ''[[:Kategória:Sempervivum|Sempervivum]]'' (kövirózsa) vagy az ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' nemzetségekre, de a varjúhájak levelei nem alkotnak olyan jellegzetes, zárt, tömött tőrózsákat, mint a kövirózsák, és virágzatuk felépítése is jól elkülöníti őket.
* Sok faj alkalmas sziklakertbe, talajtakaróként, illetve csoportképző növényként.


<span id="egyéb"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Egyéb ==


* A nemzetségbe 400–500 faj tartozik, folyamatosan kutatják és rendszerezik.
A [[:Kategória:Crassulaceae|Crassulaceae]] (varjúhájfélék) családon belüli viszonyokat vizsgáló modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-szekvenálási adatok kimutatták, hogy a hagyományosan vett ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' nemzetség erősen polifiletikus mesterséges csoportot alkotott. Ennek következtében a modern kladisztikai eredmények alapján több korábbi fajcsoportot önálló nemzetségi szintre emeltek (például a *Hylotelephium*, *Phedimus* és *Petrosedum* csoportokat), hogy a megmaradó ''[[:Kategória:Sedum|Sedum]]'' nemzetség monofiletikus egységgé váljon a törzsfejlődési fán.
* Néhány faj keresztezhető más Crassulaceae fajokkal, dísznövényként széles körben használatos.


<span id="szerzők"></span>
== Forrás ==
== Szerzők ==


* Forrás: Pozsgások kártyák, POWO, Illustrated Handbook of Succulent Plants
* [https://www.ipni.org/n/30001444-2 IPNI - International Plant Names Index: Sedum L.]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30001444-2 POWO - Plants of the World Online: Sedum L.]


[[Kategória:Crassulaceae]]
[[Kategória:Crassulaceae]]

A lap jelenlegi, 2026. június 6., 22:34-kori változata

Sedum L.

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Saxifragales
Család Crassulaceae
Alcsalád Sempervivoideae
Nemzetség-
csoport
Sedeae
Alnemzetség-csoport Sedinae
Nemzetség Sedum

Tudományos név

  • Sedum L.
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Sedum etimológiája a klasszikus latin nyelvi források (Lewis & Short) és Stearn botanikai névtani munkái alapján a latin sedere (ülni, leülni) igére vezethető vissza. Ez a névválasztás a nemzetség számos fajának alacsony, földre terülő habitusára, valamint arra utal, ahogyan ezek a szukkulens növények szinte „ráülnek” a kopár sziklafelszínekre és kőfalakra. Alternatív magyarázatként – Genaust etymológiai szótára szerint – a név a latin sedare (csillapítani, lecsendesíteni) igéből is származhat, mivel a népi gyógyászatban egyes fajok húsos leveleit sebek és gyulladások hűsítésére, fájdalmának csillapítására használták. A nemzetség érvényes leírását és rögzítését Carl von Linné (Linnaeus) végezte el az 1753-ban megjelent Species Plantarum című alapvető művében.

Típus

  • Sedum acre L. (borsos varjúháj); a nemzetség kijelölt típusa (lectotypus).
  • Első leírása: Carl von Linné publikálta a nemzetség leírását a *Species Plantarum* első kötetének 430. oldalán, 1753-ban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A taxoncsoportot maga a leíró Carl von Linné állította fel.
Sedum acre képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Aithales
  • Aizopsis
  • Altamiranoa
  • Amerosedum
  • Balfouria
  • Breitungia
  • Cepaea
  • Chamaerhodiola
  • Chetyson
  • Clausenellia
  • Clementsia
  • Cockerellia
  • Congdonia
  • Corynephyllum
  • Diamorpha
  • Enchylus
  • Etiosedum
  • Gormania
  • Hasseanthus
  • Helladia
  • Hjaltalinia
  • Kirpicznikovia
  • Leucosedum
  • Macrosepalum
  • Monanthella
  • Mucizonia
  • Ohbaea
  • Oreosedum
  • Parvisedum
  • Poenosedum
  • Procrassula
  • Rhodia
  • Sedastrum
  • Sedella
  • Sempervivella
  • Spathulata
  • Telephium
  • Telmissa
  • Tetradium
  • Tetrorum
  • Tolmachevia
  • Triactina

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai rendkívül változatos megjelenésű, egyéves vagy évelő, többnyire lágyszárú növények, olykor törpe cserjék. A növények alapjától dúsan elágazó, gyakran legyökeresedő pozsgás szár vagy heverő, szőnyegszerű telepeket képező hajtás jellemzi őket. A hajtás lehet felálló, felemelkedő vagy teljesen a talajra fekvő. A fotoszintetizáló húsos levél vagy levelek váltakozó, keresztben átellenes vagy örvös állásúak, alakjuk a gömbölydedtől, a hengerestől a lapított lapát alakúig terjedhet. A levelek belső szöveteiben nagy mennyiségű vizet raktároznak, felszínüket vastag kutikula és gyakran viaszréteg védi a párologtatástól. A kaktuszfélékre jellemző morfológiai képletek, mint a bordák, szemölcsök, axillák vagy areolák, valamint a valódi tövisek, középtövis és peremtövis ennél a csoportnál teljesen hiányoznak. A növény rögzítését és tápanyagfelvételét vékony, szerteágazó, rostos gyökér vagy gyökérzet biztosítja, amely gyakran a sekély sziklahasadékokhoz alkalmazkodott.

Generatív test

Virág

A virágok ritkán magányosak, többnyire összetett, végálló virágzat (ágas bogernyő, füzér vagy forgó) csoportosulnak. A virág általában csillag alakú, aktinomorf (sugaras szimmetriájú), leggyakrabban 5-tagú (ritkábban 4- vagy 6–12-tagú), színe leggyakrabban sárga, fehér, rózsaszín vagy pirosas.

  • Takarólevelek: A csésze zöld, húsos pikkelyszerű csészelevelekből áll; a párta szabadon álló, csillagszerűen kiterülő, hegyes szirmokból épül fel, ahol minden egyes sziromlevél vagy lepellevél (pontosabban különálló belső lepellevél és külső lepellevél) hozzájárul a rovarcsalogató virágszerkezethez.
  • Ivarlevelek: A porzószálak száma rendszerint a szirmok számának kétszerese, két körben helyezkednek el, a csúcsukon lévő portokok aprók. A termő különálló, felső állású termőlevelekből (apokarp termőtáj) áll, mindegyik tetején rövid bibeszál és egy apró bibe található.

Termés

A termés csoportos tüszőtermés, amely szárazon, a belső varrat mentén nyílik fel, szabaddá téve a magokat.

  • Magja: A magok rendkívül aprók, hosszúkásak, sima vagy finoman bordázott felületűek, a szél és a víz útján könnyen terjednek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség kozmopolita elterjedésű, de fajainak többsége az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi zónáiban összpontosul, legnagyobb fajgazdagságban Mexikó, a mediterrán térség, Kína és az Amerikai Egyesült Államok hegyvidéki területein fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • Jellemzően száraz, napfényes, tápanyagban szegény területek lakói.
    • Életmódjukat tekintve többségében szárazföldi szukkulensek, de sziklai növénytársulásokban mint igazi litofiton szervezetek is tömegesen megjelennek.
    • Extrém száraz klímájú regioni-ban, sziklahasadékokban, homokos dűnéken, alpesi törmeléklejtőkön és száraz gyepekben alkotnak domináns állományokat.

Kultúrában tartás

A Sedum fajok a kertészetekben és a kaktuszgyűjteményekben rendkívül népszerűek kiváló szárazságtűrésük és csekély gondozási igényük miatt. Széles körben alkalmazzák őket sziklakertekben, sírok fásítására és zöldtetők kialakítására, mivel a sekély talajrétegben is megélnek. Teljes benapozást és jó vízáteresztő, laza homokos-kavicsos talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre érzékenyek, mert húsos részeik könnyen elrothadnak. A mérsékelt övi fajok többsége teljesen télálló.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség legfőbb megkülönböztető bélyege a tipikusan csillag alakú, szabad szirmú virágszerkezet és az apokarp tüszőtermés-csoport. Hasonlít a Crassulaceae család más tagjaira, mint a Sempervivum (kövirózsa) vagy az Echeveria nemzetségekre, de a varjúhájak levelei nem alkotnak olyan jellegzetes, zárt, tömött tőrózsákat, mint a kövirózsák, és virágzatuk felépítése is jól elkülöníti őket.

Taxonómia és filogenetika

A Crassulaceae (varjúhájfélék) családon belüli viszonyokat vizsgáló modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-szekvenálási adatok kimutatták, hogy a hagyományosan vett Sedum nemzetség erősen polifiletikus mesterséges csoportot alkotott. Ennek következtében a modern kladisztikai eredmények alapján több korábbi fajcsoportot önálló nemzetségi szintre emeltek (például a *Hylotelephium*, *Phedimus* és *Petrosedum* csoportokat), hogy a megmaradó Sedum nemzetség monofiletikus egységgé váljon a törzsfejlődési fán.

Forrás

A(z) „Sedum” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.