Ugrás a tartalomhoz

„Turbinicarpus valdezianus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Taxonbox
| accepted = Turbinicarpus valdezianus (H.Moeller) Glass & R.A.Foster in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 49(4): 174. 1977 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
| synonym =
}}
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű termés alakjára.
* A '''fajnév''' '''[[Moeller]]''' sógornőjének, Valdez kisasszonynak állít emléket.
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
* '''Első leírása:''' ''Deutsche Gärtner-Zeitung'' 15: 179. (1930), mint ''Pelecyphora valdeziana''.
* '''A Turbinicarpus nemzetségbe helyezte:''' Glass & Foster (1977).
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus.SzigJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus.SzigJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus.SzigJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus.SzigJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus MM96.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus GM1623.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
Többnyire magános növekedésű, lapított gömb alakú faj. A hajtás 15–25(30) mm átmérőjű, amelyből rendszerint csupán 10–25 mm emelkedik a talaj felszíne fölé, a növény nagyobb része a talajban helyezkedik el. Az idősebb példányok fokozatosan egyre mélyebbre süllyednek a talajba.


Színe kékeszöld vagy szürkészöld, termesztésben gyakran élénkebb zöld.


<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====


[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
A bordák spirálisan rendeződnek, azokat 2–3 mm magas és mintegy 3 mm hosszú tompa szemölcsök tagolják. A szemölcsök 13–21 spirális sorba rendeződnek.
 
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
 
Az areolák aprók, az axillák csupaszok.
 
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
 
* '''Peremtövis:''' 25–30 vagy több, rendkívül finom, tollszerű szerkezetű, 1,5–2 mm hosszú, fehér vagy szürkésfehér. Az areolák közelében sárgás vagy barnás árnyalatú lehet.
* '''Középtövis:''' nincs.
 
A tövisek szorosan simulnak a testhez, és szinte teljesen elfedik a növényt.
 
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
 
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
 
A virágok 18–25 mm hosszúak és 20–25 mm átmérőjűek.
 
* '''Színe:''' rendkívül változatos.
* Az északi populációk virágai többnyire sötét bíborvörösek.
* A déli populációk virágai fehéres színűek, bíbor középsávval.
 
A külső lepellevelek sötétzöldek vagy feketészöldek, világos szegéllyel.
 
* '''Porzók:''' narancssárga vagy sötétsárga portokokkal.
* '''Bibeszál:''' bíborvörös.
* '''Bibe:''' rendszerint hatágú, zöldessárga.
 
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
 
A termés gömbölyű, csupasz, fényes zöldes vagy vörösesbarna, 6–7 mm átmérőjű.
 
* '''Magja:''' fekete, veséhez hasonló alakú, körülbelül 1 mm hosszú.
 
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó (Coahuila, Nuevo León, San Luis Potosí és Zacatecas államok).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1100–2030 méter tengerszint feletti magasságban, mészkőalapkőzeten kialakult sekély talajokon, köves lejtőkön és sziklatörmelékes felszíneken él.
 
Jellemző kísérőnövényei:
 
* ''Hechtia glomerata''
* ''Agave striata''
* ''Agave lechuguilla''
* ''Yucca filifera''
* ''Dasylirion'' spp.
* ''Euphorbia antisyphilitica''
 
Kísérő kaktuszfajai többek között:
 
* ''Ancistrocactus scheeri''
* ''Coryphantha glanduligera''
* ''Coryphantha compacta''
* ''Echinocactus horizonthalonius''
* ''Epithelantha micromeris''
* ''Leuchtenbergia principis''
* ''Lophophora williamsii''
 
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
 
Magról viszonylag könnyen szaporítható, de nem öntermékenyülő faj, ezért több, eltérő eredetű növény szükséges a magfogáshoz.
 
Lassan növekszik, de saját gyökéren fejlődik a legszebben. Enyhén lúgos, jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.
 
Nyáron mérsékelt öntözést kíván, az öntözések között a talaj teljesen kiszáradhat.
 
Télen teljesen szárazon, +2 és +8 °C között teleltethető. Virágzása általában február és április között történik.
 
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
A faj rendkívül finom, tollszerű, a teljes testet elfedő töviszetéről könnyen felismerhető.
 
Legközelebbi rokona a ''Turbinicarpus pseudopectinatus'', azonban attól kisebb termetével, eltérő virágszerkezetével és sajátos tövisrendszerével jól elkülönül.
 
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
 
{{Megjegyzés
|A fajt története során számos nemzetségbe átsorolták (''Pelecyphora'', ''Thelocactus'', ''Gymnocactus'', ''Normanbokea'', ''Neolloydia''). A modern rendszertani felfogás alapján a ''Turbinicarpus'' nemzetség tagja. A faj különleges tövisrendszere és korai virágzása miatt egyes szerzők a ''Normanbokea'' csoportot ma is elkülöníthető fejlődési vonalnak tekintik a nemzetségen belül.
}}
 
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
 
Tipikus mimikri-növény. Természetes élőhelyén rendkívül nehezen észrevehető, mivel színe és alakja szinte tökéletesen beleolvad a mészkőtörmelék közé.


[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus MM96.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
A faj a CITES I. függelékében szerepel.


[[Fájl:Turbinicarpus valdezianus GM1623.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők és forrás ==
== Szerzők ==


* '''Szöveg és kép:''' Papp László
* '''Szerkesztette:''' Papp László


* '''Szöveg:'''
<span id="forrás"></span>
* '''Kép:'''  Szigetvári József
== Forrás ==
* '''Lektorálta:'''
* '''Forrás:'''  Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások XXX. kártya


* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 110. kártya


[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. június 16., 17:54-kori változata

Turbinicarpus valdezianus

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Turbinicarpus
Faj Turbinicarpus valdezianus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Turbinicarpus valdezianus (H.Moeller) Glass & R.A.Foster in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 49(4): 174. 1977 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a latin turbo (csiga) és az ógörög karpos (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű termés alakjára.
  • A fajnév Moeller sógornőjének, Valdez kisasszonynak állít emléket.

Típuspéldány

  • Első leírása: Deutsche Gärtner-Zeitung 15: 179. (1930), mint Pelecyphora valdeziana.
  • A Turbinicarpus nemzetségbe helyezte: Glass & Foster (1977).
Fotó: Szigetvári József
Fotó: Szigetvári József
Fotó: Jokhel Csaba
Fotó: Szigetvári József
Fotó: Szigetvári József

A(z) Turbinicarpus valdezianus szinonimái

  • Pelecyphora valdeziana, ≡ Echinocactus valdezianus, ≡ Thelocactus valdezianus, ≡ Mammillaria valdeziana, ≡ Gymnocactus valdezianus, ≡ Normanbokea valdeziana, ≡ Pseudosolisia valdeziana, ≡ Neolloydia valdeziana, ≡ Pediocactus valdezianus
  • = Pelecyphora plumosa
  • = Pseudosolisia valdeziana var. albiflora
  • = Turbinicarpus valdezianus var. pazoutii
  • Pelecyphora valdeziana var. albiflora, − Gymnocactus valdezianus var. albiflorus, − Turbinicarpus valdezianus var. albiflorus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többnyire magános növekedésű, lapított gömb alakú faj. A hajtás 15–25(30) mm átmérőjű, amelyből rendszerint csupán 10–25 mm emelkedik a talaj felszíne fölé, a növény nagyobb része a talajban helyezkedik el. Az idősebb példányok fokozatosan egyre mélyebbre süllyednek a talajba.

Színe kékeszöld vagy szürkészöld, termesztésben gyakran élénkebb zöld.

Szemölcsök

A bordák spirálisan rendeződnek, azokat 2–3 mm magas és mintegy 3 mm hosszú tompa szemölcsök tagolják. A szemölcsök 13–21 spirális sorba rendeződnek.

Areolák

Az areolák aprók, az axillák csupaszok.

Tövisek

  • Peremtövis: 25–30 vagy több, rendkívül finom, tollszerű szerkezetű, 1,5–2 mm hosszú, fehér vagy szürkésfehér. Az areolák közelében sárgás vagy barnás árnyalatú lehet.
  • Középtövis: nincs.

A tövisek szorosan simulnak a testhez, és szinte teljesen elfedik a növényt.

Generatív test

Virág

A virágok 18–25 mm hosszúak és 20–25 mm átmérőjűek.

  • Színe: rendkívül változatos.
  • Az északi populációk virágai többnyire sötét bíborvörösek.
  • A déli populációk virágai fehéres színűek, bíbor középsávval.

A külső lepellevelek sötétzöldek vagy feketészöldek, világos szegéllyel.

  • Porzók: narancssárga vagy sötétsárga portokokkal.
  • Bibeszál: bíborvörös.
  • Bibe: rendszerint hatágú, zöldessárga.

Termés

A termés gömbölyű, csupasz, fényes zöldes vagy vörösesbarna, 6–7 mm átmérőjű.

  • Magja: fekete, veséhez hasonló alakú, körülbelül 1 mm hosszú.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó (Coahuila, Nuevo León, San Luis Potosí és Zacatecas államok).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1100–2030 méter tengerszint feletti magasságban, mészkőalapkőzeten kialakult sekély talajokon, köves lejtőkön és sziklatörmelékes felszíneken él.

Jellemző kísérőnövényei:

  • Hechtia glomerata
  • Agave striata
  • Agave lechuguilla
  • Yucca filifera
  • Dasylirion spp.
  • Euphorbia antisyphilitica

Kísérő kaktuszfajai többek között:

  • Ancistrocactus scheeri
  • Coryphantha glanduligera
  • Coryphantha compacta
  • Echinocactus horizonthalonius
  • Epithelantha micromeris
  • Leuchtenbergia principis
  • Lophophora williamsii

Kultúrában tartás

Magról viszonylag könnyen szaporítható, de nem öntermékenyülő faj, ezért több, eltérő eredetű növény szükséges a magfogáshoz.

Lassan növekszik, de saját gyökéren fejlődik a legszebben. Enyhén lúgos, jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.

Nyáron mérsékelt öntözést kíván, az öntözések között a talaj teljesen kiszáradhat.

Télen teljesen szárazon, +2 és +8 °C között teleltethető. Virágzása általában február és április között történik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj rendkívül finom, tollszerű, a teljes testet elfedő töviszetéről könnyen felismerhető.

Legközelebbi rokona a Turbinicarpus pseudopectinatus, azonban attól kisebb termetével, eltérő virágszerkezetével és sajátos tövisrendszerével jól elkülönül.

Taxonómia és filogenetika

Megjegyzés
A fajt története során számos nemzetségbe átsorolták (Pelecyphora, Thelocactus, Gymnocactus, Normanbokea, Neolloydia). A modern rendszertani felfogás alapján a Turbinicarpus nemzetség tagja. A faj különleges tövisrendszere és korai virágzása miatt egyes szerzők a Normanbokea csoportot ma is elkülöníthető fejlődési vonalnak tekintik a nemzetségen belül.

Egyéb

Tipikus mimikri-növény. Természetes élőhelyén rendkívül nehezen észrevehető, mivel színe és alakja szinte tökéletesen beleolvad a mészkőtörmelék közé.

A faj a CITES I. függelékében szerepel.

Szerzők

  • Szöveg és kép: Papp László
  • Szerkesztette: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 110. kártya