„Cephalocereus polylophus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus polylophus (DC.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 419. 1909 sec. Tapia & al. 2017 | synonym = Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941 }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' Franz Buxbaum osztrák természettudós nevét viseli. BUXBAUM középiskolai tanár és egyetemi oktató volt, a…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| synonym = Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941 | | synonym = Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941 | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszos, gyertya) szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző, a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára, a cephaliumra utal. | |||
* A '''nemzetségnév''' [[Franz Buxbaum]] osztrák természettudós nevét viseli. | * A szinonim '''nemzetségnév''' '''[[Franz Buxbaum]]''' osztrák természettudós nevét viseli. Buxmaum középiskolai tanár és egyetemi oktató volt, a kaktuszok alaktanának és rendszerezésének szakértője, a természetes törzsfejlődési (filogenetikai) kaktuszrendszer megalapítója. A nemzetségnév ógörög előtagjának („neos”) jelentése új, a leíró a Buxbaumia nemzetségtől (a lombosmohák egyik nemzetsége) való megkülönböztetés okán alkalmazta. | ||
* A '''fajnév''' is ógörög szóösszetétel, a bordák nagy számát jellemzi („poly” = sok, „lophos” = bóbita, bojt, taréj, üstök), a bordákon lévő, elálló tövisű, sok areola látványán keresztül. | * A '''fajnév''' is ógörög szóösszetétel, a bordák nagy számát jellemzi („poly” = sok, „lophos” = bóbita, bojt, taréj, üstök), a bordákon lévő, elálló tövisű, sok areola látványán keresztül. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 19. sor: | 17. sor: | ||
[[Fájl:Neobuxbaumia polylopha-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Füleki József]] | [[Fájl:Neobuxbaumia polylopha-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Füleki József]] | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Akár 16 méter magasra is megnövő, 50 cm átmérőjű oszlopkaktusz, amely normál körülmények között nem sarjad, nem ágazik el. A fiatal hajtásrészek színe fényes zöld, idősebb korukra megszürkülnek. | Akár 16 méter magasra is megnövő, 50 cm átmérőjű oszlopkaktusz, amely normál körülmények között nem sarjad, nem ágazik el. A fiatal hajtásrészek színe fényes zöld, idősebb korukra megszürkülnek. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
Bordái élesek, számuk általában 22–36, de ennél több is lehet. A legidősebb vadon élő példányokon 50 borda is számlálható. | Bordái élesek, számuk általában 22–36, de ennél több is lehet. A legidősebb vadon élő példányokon 50 borda is számlálható. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Kerek areolái 8–11 mm távolságra állnak egymástól, a fiatalabbakat fehér filc fedi. | Kerek areolái 8–11 mm távolságra állnak egymástól, a fiatalabbakat fehér filc fedi. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
| 45. sor: | 37. sor: | ||
Többségük a növénytől kissé eláll, a hosszabbak lefelé mutatnak, a csúcs közelében lévő tövisek merevek, felfelé állók. Az idősebb tövisek fehéresek, a nagyon idős hajtásrészeken gyakran kihullnak, csupaszon hagyva az areolákat. | Többségük a növénytől kissé eláll, a hosszabbak lefelé mutatnak, a csúcs közelében lévő tövisek merevek, felfelé állók. Az idősebb tövisek fehéresek, a nagyon idős hajtásrészeken gyakran kihullnak, csupaszon hagyva az areolákat. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
| 55. sor: | 45. sor: | ||
* '''Ivarlevelek:''' --- | * '''Ivarlevelek:''' --- | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A tojásdad termés 2,5–4 cm hosszú, zöld, a felületén pikkelyekkel és kevés sörtével. | A tojásdad termés 2,5–4 cm hosszú, zöld, a felületén pikkelyekkel és kevés sörtével. | ||
| 61. sor: | 50. sor: | ||
* '''Magja:''' szélesen ovális, sötétbarna, fényes, kb. 1,5 × 2,0 mm-es | * '''Magja:''' szélesen ovális, sötétbarna, fényes, kb. 1,5 × 2,0 mm-es | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 67. sor: | 55. sor: | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' típus élőhelye Mexikó Hidalgo államában található, Zimapán környékén, kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Általában mész alapkőzeten, de néhol más kőzeteken kialakult sekély talajokon, gyakrabban talaj nélküli kőzettörmeléken, nagy egyedszámban él. Ezeket a sziklákat és kőzettörmelékes területeket ritkás cserjék és fák veszik körül, vagy fedik részlegesen. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' típus élőhelye Mexikó Hidalgo államában található, Zimapán környékén, kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Általában mész alapkőzeten, de néhol más kőzeteken kialakult sekély talajokon, gyakrabban talaj nélküli kőzettörmeléken, nagy egyedszámban él. Ezeket a sziklákat és kőzettörmelékes területeket ritkás cserjék és fák veszik körül, vagy fedik részlegesen. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
([[Füleki József]] tapasztalatai alapján): | ('''[[Füleki József]]''' tapasztalatai alapján): | ||
A bemutatott példány saját magvetésből származik. A magját 1974-ben Algériában szedtem egy magánterületen álló idős növényről, amely az emeletes ház tetejéig ért. A termést a kerítésre felmászva értem el. A magot még azon az őszön elvetettem és neonfény alatt neveltem tavaszig. Később a nyarakat szabadban vagy fóliaházban töltötte, a teleket pedig eleinte verandán, később üvegházban, a Mammillaria-gyűjteménnyel azonos tartásmód mellett. Az üvegház téli fűtése 4 °C-on kapcsol be, 8 °C-on pedig leáll. Árnyékolást soha nem alkalmaztam. | A bemutatott példány saját magvetésből származik. A magját 1974-ben Algériában szedtem egy magánterületen álló idős növényről, amely az emeletes ház tetejéig ért. A termést a kerítésre felmászva értem el. A magot még azon az őszön elvetettem és neonfény alatt neveltem tavaszig. Később a nyarakat szabadban vagy fóliaházban töltötte, a teleket pedig eleinte verandán, később üvegházban, a [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]-gyűjteménnyel azonos tartásmód mellett. Az üvegház téli fűtése 4 °C-on kapcsol be, 8 °C-on pedig leáll. Árnyékolást soha nem alkalmaztam. | ||
Az első bimbók 5 évvel ezelőtt, vagyis 34 éves korban jelentek meg, de az első két évben ezek nem fejlődtek ki, még kis korukban lehulltak. Az első virágzást három éve (2010-ben) figyelhettem meg. | Az első bimbók 5 évvel ezelőtt, vagyis 34 éves korban jelentek meg, de az első két évben ezek nem fejlődtek ki, még kis korukban lehulltak. Az első virágzást három éve (2010-ben) figyelhettem meg. | ||
| 80. sor: | 67. sor: | ||
A talajra nem érzékeny. Az anyanövény annak idején agyagos, meszes talajon élt. Nálam a kerti föld kissé lazítva nagyon megteszi neki és szépen fejlődik. Ennek a tulajdonságának köszönheti mediterrán botanikuskerti gyakoriságát is, a viszonylag szélsőséges meteorológiai illetve klimatikus viszonyok elviselésén kívül. | A talajra nem érzékeny. Az anyanövény annak idején agyagos, meszes talajon élt. Nálam a kerti föld kissé lazítva nagyon megteszi neki és szépen fejlődik. Ennek a tulajdonságának köszönheti mediterrán botanikuskerti gyakoriságát is, a viszonylag szélsőséges meteorológiai illetve klimatikus viszonyok elviselésén kívül. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
| 87. sor: | 73. sor: | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 548. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 548. kártya | ||
[[Kategória: | [[Kategória:Cephalocereus]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | [[Kategória:Pozsgások kártyák]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 14:20-kori változata
| Cephalocereus polylophus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Cephalocereus |
| Faj | Cephalocereus polylophus |
 
| |
| Neobuxbaumia polylopha | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Cephalocereus polylophus | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Neobuxbaumia polylopha |
Tudományos név
- Cephalocereus polylophus (DC.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 419. 1909 sec. Tapia & al. 2017
elfogadott, érvényes név - Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, Cephalocereus, a görög kephalé (fej) és a latin cereus (viaszos, gyertya) szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző, a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára, a cephaliumra utal.
- A szinonim nemzetségnév Franz Buxbaum osztrák természettudós nevét viseli. Buxmaum középiskolai tanár és egyetemi oktató volt, a kaktuszok alaktanának és rendszerezésének szakértője, a természetes törzsfejlődési (filogenetikai) kaktuszrendszer megalapítója. A nemzetségnév ógörög előtagjának („neos”) jelentése új, a leíró a Buxbaumia nemzetségtől (a lombosmohák egyik nemzetsége) való megkülönböztetés okán alkalmazta.
- A fajnév is ógörög szóösszetétel, a bordák nagy számát jellemzi („poly” = sok, „lophos” = bóbita, bojt, taréj, üstök), a bordákon lévő, elálló tövisű, sok areola látványán keresztül.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
- Első leírása: Mém. Mus. Par. XVII. (1828) 115.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg 1938
A(z) Cephalocereus polylophus szinonimái
- ≡ Cereus polylophus, ≡ Pilocereus polylophus, ≡ Neobuxbaumia polylopha, ≡ Carnegiea polylopha, ≡ Carnegiea polylopha
- = Cereus angulosus
- = Cereus nickelsii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Akár 16 méter magasra is megnövő, 50 cm átmérőjű oszlopkaktusz, amely normál körülmények között nem sarjad, nem ágazik el. A fiatal hajtásrészek színe fényes zöld, idősebb korukra megszürkülnek.
Szemölcsök
Bordái élesek, számuk általában 22–36, de ennél több is lehet. A legidősebb vadon élő példányokon 50 borda is számlálható.
Areolák
Kerek areolái 8–11 mm távolságra állnak egymástól, a fiatalabbakat fehér filc fedi.
Tövisek
- Középtövis: nem különíthető el
- Peremtövis: 7–9 db, 13 cm hosszú, sörteszerűen vékony, sárga színű
Többségük a növénytől kissé eláll, a hosszabbak lefelé mutatnak, a csúcs közelében lévő tövisek merevek, felfelé állók. Az idősebb tövisek fehéresek, a nagyon idős hajtásrészeken gyakran kihullnak, csupaszon hagyva az areolákat.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: rövidcsövű virágai tölcsérszerűek, 5–8 cm hosszúak és 3,5–4,5 cm szélesek. A magház és a virágcső pikkelyei mirigyszerűek, fénytelen barnásbordók. A virágcső areolái többnyire csupaszak. A belső lepellevelek rózsaszínűek.
- Ivarlevelek: ---
Termés
A tojásdad termés 2,5–4 cm hosszú, zöld, a felületén pikkelyekkel és kevés sörtével.
- Magja: szélesen ovális, sötétbarna, fényes, kb. 1,5 × 2,0 mm-es
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó Hidalgo, Guanajuato, Queretaro és San Luis Potosí államai
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: típus élőhelye Mexikó Hidalgo államában található, Zimapán környékén, kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Általában mész alapkőzeten, de néhol más kőzeteken kialakult sekély talajokon, gyakrabban talaj nélküli kőzettörmeléken, nagy egyedszámban él. Ezeket a sziklákat és kőzettörmelékes területeket ritkás cserjék és fák veszik körül, vagy fedik részlegesen.
Kultúrában tartás
(Füleki József tapasztalatai alapján):
A bemutatott példány saját magvetésből származik. A magját 1974-ben Algériában szedtem egy magánterületen álló idős növényről, amely az emeletes ház tetejéig ért. A termést a kerítésre felmászva értem el. A magot még azon az őszön elvetettem és neonfény alatt neveltem tavaszig. Később a nyarakat szabadban vagy fóliaházban töltötte, a teleket pedig eleinte verandán, később üvegházban, a Mammillaria-gyűjteménnyel azonos tartásmód mellett. Az üvegház téli fűtése 4 °C-on kapcsol be, 8 °C-on pedig leáll. Árnyékolást soha nem alkalmaztam.
Az első bimbók 5 évvel ezelőtt, vagyis 34 éves korban jelentek meg, de az első két évben ezek nem fejlődtek ki, még kis korukban lehulltak. Az első virágzást három éve (2010-ben) figyelhettem meg.
Illat nélküli virágait éjszakára nyitja ki, dél körül már becsukódnak. A hangyák a bimbózó növényre nem mindig pozitív hatásúak. A virágcső és a magház mirigyei már bimbós korban nektárt termelnek, amelyet a hangyák szívesen látogatnak és fogyasztanak. Túlzott jelenlétük esetén a virágok nem tudnak kinyílni.
A talajra nem érzékeny. Az anyanövény annak idején agyagos, meszes talajon élt. Nálam a kerti föld kissé lazítva nagyon megteszi neki és szépen fejlődik. Ennek a tulajdonságának köszönheti mediterrán botanikuskerti gyakoriságát is, a viszonylag szélsőséges meteorológiai illetve klimatikus viszonyok elviselésén kívül.
Szerzők
- Szöveg: Füleki József, Lukoczki Zoltán
- Kép: Füleki József
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 548. kártya