Ugrás a tartalomhoz

„Echinocereus palmeri” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: ''echinos'' = sün, sünszerű, a ''cereus'' = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, '''George Engelmann'''tól származik. * A '''fajnév''' '''Eduard Palmer''' tiszte…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Taxonbox | accepted = Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018  | synonym = }}
{{Taxonbox | accepted = Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018  | synonym = }}
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


* A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: ''echinos'' = sün, sünszerű, a ''cereus'' = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, '''George Engelmann'''tól származik.
* A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: ''echinos'' = sün, sünszerű, a ''cereus'' = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, '''George Engelmann'''tól származik.
* A '''fajnév''' '''Eduard Palmer''' tiszteletére lett adva, aki a fajt felfedezte.
* A '''fajnév''' '''Eduard Palmer''' tiszteletére lett adva, aki a fajt felfedezte.
 
[[Fájl:Pozsgáslap 045-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
<span id="típuspéldány"></span>
[[Fájl:Pozsgáslap 045-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Echinocereus palmeri AdB 1988.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


13. sor: 13. sor:


{{Kaktusz szinonimák }}
{{Kaktusz szinonimák }}
[[Fájl:Pozsgáslap 045-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
A növény egyedülálló, rövid oszlopos, 30–90 mm magas, 20–40 mm átmérőjű. Idősebb korban kisebb telepet alkothat, de sarjakat ritkán képez. Epidermis sötétzöld.
A növény egyedülálló, rövid oszlopos, 30–90 mm magas, 20–40 mm átmérőjű. Idősebb korban kisebb telepet alkothat, de sarjakat ritkán képez. Epidermis sötétzöld.


<span id="bordák"></span>
==== Bordák ====
==== Bordák ====
A bordák száma 6–10, szélességük 5–12 mm, kiemelkedésük a test felszínéből kb. 3–5 mm. A bordák egymástól 10–12 mm távolságban helyezkednek el.
A bordák száma 6–10, szélességük 5–12 mm, kiemelkedésük a test felszínéből kb. 3–5 mm. A bordák egymástól 10–12 mm távolságban helyezkednek el.
[[Fájl:Pozsgáslap 045-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
 
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
Az areolák a bordák gerincén helyezkednek el, kör alakúak, átmérőjük 1 mm, egymástól 1–4 mm-re. Felületüket rövid hajszálszőrök filcesítik.
Az areolák a bordák gerincén helyezkednek el, kör alakúak, átmérőjük 1 mm, egymástól 1–4 mm-re. Felületüket rövid hajszálszőrök filcesítik.


<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====


38. sor: 31. sor:
* Középtövis ritkán jelenik meg, a növény habitusától függően.
* Középtövis ritkán jelenik meg, a növény habitusától függően.


<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
A vacok (receptaculum) 20–30 mm hosszú, 10–20 mm átmérőjű, színe sötétzöldtől barnáig változik.
A vacok (receptaculum) 20–30 mm hosszú, 10–20 mm átmérőjű, színe sötétzöldtől barnáig változik.
50. sor: 41. sor:
* '''Porzószál:''' 15 mm hosszú, fehér vagy zöldes.
* '''Porzószál:''' 15 mm hosszú, fehér vagy zöldes.


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
Ovális, 15 mm hosszú, 7 mm átmérőjű, barnászöld. A terméshús fehér.
Ovális, 15 mm hosszú, 7 mm átmérőjű, barnászöld. A terméshús fehér.
56. sor: 46. sor:
* '''Magja:''' fekete, gömbölyded, kb. 1,5 mm hosszú, 1 mm vastag.
* '''Magja:''' fekete, gömbölyded, kb. 1,5 mm hosszú, 1 mm vastag.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


62. sor: 51. sor:
* '''Élőhely:''' Homokos és agyagos talajok, füves síkok és dombok, 1400–2200 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Élőhely:''' Homokos és agyagos talajok, füves síkok és dombok, 1400–2200 m tengerszint feletti magasságban.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
Nem igényel különleges gondozást. Talaja tápanyagban gazdag, vízáteresztő keverék legyen: érett komposzt és lombföld keveréke 20–30% apró szemcsés kavicsos folyamhomokkal.
Nem igényel különleges gondozást. Talaja tápanyagban gazdag, vízáteresztő keverék legyen: érett komposzt és lombföld keveréke 20–30% apró szemcsés kavicsos folyamhomokkal.
72. sor: 60. sor:
Szaporítása magról, dugványról és sarjakról egyaránt lehetséges; a sarjak, dugványok sebhelyét árnyékos helyen hagyjuk néhány hétig száradni, majd ültessük 1–2 cm mélyen a talajba.
Szaporítása magról, dugványról és sarjakról egyaránt lehetséges; a sarjak, dugványok sebhelyét árnyékos helyen hagyjuk néhány hétig száradni, majd ültessük 1–2 cm mélyen a talajba.


<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A faj kevéssé változékony habitusában, virágszínében és nagyságában. Jelentősebb eltérések az alapfajhoz képest főként a bordák és a tövisezettség részleteiben mutatkoznak.
A faj kevéssé változékony habitusában, virágszínében és nagyságában. Jelentősebb eltérések az alapfajhoz képest főként a bordák és a tövisezettség részleteiben mutatkoznak.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
Az Echinocereus nemzetség a Cactoideae alcsalád Pachycereeae tribuszába tartozik. A nemzetség alaptípusa az 1848-ban George Engelmann által felfedezett ''Echinocereus viridiflorus''.
Az Echinocereus nemzetség a Cactoideae alcsalád Pachycereeae tribuszába tartozik. A nemzetség alaptípusa az 1848-ban George Engelmann által felfedezett ''Echinocereus viridiflorus''.


<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==


87. sor: 72. sor:
* '''Szerkesztette és lektorálta:''' Papp László
* '''Szerkesztette és lektorálta:''' Papp László


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 45. kártya
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 45. kártya

A lap jelenlegi, 2026. szeptember 26., 19:16-kori változata

Echinocereus palmeri

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Echinocereus
Faj Echinocereus palmeri
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév ógörög–latin eredetű: echinos = sün, sünszerű, a cereus = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, George Engelmanntól származik.
  • A fajnév Eduard Palmer tiszteletére lett adva, aki a fajt felfedezte.
Fotó: Papp László
Fotó: Papp László
Fotó: Szigetvári József

Típuspéldány

  • Első leírása: The Cactaceae 3:34, 1922.
  • Szerzők: Britton & Rose.

A(z) Echinocereus palmeri szinonimái

  • = Echinocereus palmeri subsp. escobedensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény egyedülálló, rövid oszlopos, 30–90 mm magas, 20–40 mm átmérőjű. Idősebb korban kisebb telepet alkothat, de sarjakat ritkán képez. Epidermis sötétzöld.

Bordák

A bordák száma 6–10, szélességük 5–12 mm, kiemelkedésük a test felszínéből kb. 3–5 mm. A bordák egymástól 10–12 mm távolságban helyezkednek el.

Areolák

Az areolák a bordák gerincén helyezkednek el, kör alakúak, átmérőjük 1 mm, egymástól 1–4 mm-re. Felületüket rövid hajszálszőrök filcesítik.

Tövisek

  • Peremtövisek: 9–15 db, a testhez közelítően szétterülők, egyenesek, merevek, kör keresztmetszetűek, 10–20 mm hosszúak, színük rózsaszín vagy mélybíbor.
  • Középtövis ritkán jelenik meg, a növény habitusától függően.

Generatív test

Virág

A vacok (receptaculum) 20–30 mm hosszú, 10–20 mm átmérőjű, színe sötétzöldtől barnáig változik. Magház és virágcső pikkelyes, filcszerű szőrzet borítja, rajta tövisek találhatók.

  • Bibe: smaragdzöld.
  • Nektárium: 1,5 mm hosszú, 2–3 mm széles.
  • Porzószál: 15 mm hosszú, fehér vagy zöldes.

Termés

Ovális, 15 mm hosszú, 7 mm átmérőjű, barnászöld. A terméshús fehér.

  • Magja: fekete, gömbölyded, kb. 1,5 mm hosszú, 1 mm vastag.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Chihuahua és Durango államok.
  • Élőhely: Homokos és agyagos talajok, füves síkok és dombok, 1400–2200 m tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

Nem igényel különleges gondozást. Talaja tápanyagban gazdag, vízáteresztő keverék legyen: érett komposzt és lombföld keveréke 20–30% apró szemcsés kavicsos folyamhomokkal.

A vegetációs időszakban sok napfényt és meleget igényel, öntözését csak a fejlődés megindulása után kezdjük, kezdetben kis vízadaggal. Később nyáron több vizet is elvisel, szabadtéri esőtől sem károsodik.

Szeptember végétől szárazabban tartsuk, októbertől pedig teleltessük világos, hűvös helyen, 2–3 °C-on.

Szaporítása magról, dugványról és sarjakról egyaránt lehetséges; a sarjak, dugványok sebhelyét árnyékos helyen hagyjuk néhány hétig száradni, majd ültessük 1–2 cm mélyen a talajba.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj kevéssé változékony habitusában, virágszínében és nagyságában. Jelentősebb eltérések az alapfajhoz képest főként a bordák és a tövisezettség részleteiben mutatkoznak.

Taxonómia és filogenetika

Az Echinocereus nemzetség a Cactoideae alcsalád Pachycereeae tribuszába tartozik. A nemzetség alaptípusa az 1848-ban George Engelmann által felfedezett Echinocereus viridiflorus.

Szerzők

  • Szöveg: Ficzere Miklós
  • Kép: Papp László
  • Szerkesztette és lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 45. kártya