Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Thelocactus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
<span id="tudományos-név"></span>
{{Speciesbox |taxon=Thelocactus }}
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==


''Thelocactus'' (K.Schum.) Britton & Rose 1922
* ''Thelocactus'' (K. Schumann) Britton &amp; Rose, 1922
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
=== A név eredete, etimológia ===
 
A nemzetségnév a görög ''thele'' (mellbimbó, szemölcs) és a latin ''cactus'' szavak összetételéből származik. Jelentése: „szemölcsös kaktusz”, amely a nemzetségbe tartozó fajok jellegzetes, szemölcs alakú tuberkulumaivá (szemölcseivé) alakult bordáira utal.
 
=== Típusfaj ===
 
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' (Lemaire) Britton &amp; Rose; Gyűjtő: Galeotti, Mexikó (San Luis Potosí), 1838.
* '''Első leírása:''' Karl Moritz Schumann írta le először mint alnemzetséget (''Echinocactus'' subg. ''Thelocactus'') 1898-ban a ''Gesamtbeschreibung der Kakteen'' című művében.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922.
 
{{Típusfaj|Thelocactus hexaedrophorus}}
 
=== Szinonimák ===
 
* '''''Torreyocactus''''' Doweld
* '''''Hamatocactus''''' Britton &amp; Rose


'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== Vegetatív test ===
=== A név eredete, etimológia ===
 
==== Hajtás, szár ====
 
Kistermetű növényekből álló nemzetség, amelyek lehetnek magányosak vagy csoportképzők (''caespitosus''). Alakjuk gömbölyded, a csúcsuknál benyomott, vagy kúpos, illetve hengeres formájú. Magasságuk nem haladja meg a 40 cm-t, átmérőjük pedig a 20 cm-t.
 
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
 
A '''bordák''' gyakran nem egyértelműek, de a '''szemölcsök''' (tuberkulumok) általában jól meghatározottak, kerekítettek vagy kúposak. Az '''areolák''' a '''szemölcsök''' csúcsán helyezkednek el, a '''szemölcsök''' néha megnyúltak és barázdáltak; nektármirigyek (''glandula'') jelen lehetnek vagy hiányozhatnak. A '''tövisek''' általában egyenesek, méretükben és színükben változatosak. A '''középtövisek''' hosszabbak és robusztusabbak, mint a '''peremtövisek'''.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
Nappal nyíló (''diurnus'') virágok, amelyek a szárak csúcsán jelennek meg. Tölcsér alakúak, pikkelyes virágtubussal rendelkeznek. Színük fehér, sárga, rózsaszíntől a magentáig terjed, ritkán narancssárga vagy piros. Rovarok porozzák be őket.


A '''nemzetségnév''' a görög ''thēlē'' (θηλή – „bimbó, mellbimbó”) és ''kaktosz'' (κάκτος – kaktusz) szavakból származik. A „bimbós kaktusz” elnevezés a nemzetség fajaira jellemző, jól fejlett, gyakran koszorúszerűen, körben álló szemölcsökre (tuberkulusokra) utal.
==== Termés ====


<span id="leírás"></span>
A termések zöldesek vagy vörösesek, pikkelyesek, érett állapotban az alapjuknál nyílnak fel (''dehiscentia'') egy póruson keresztül, ahol a magok szabadon távoznak. A virágmaradványok tartósan megmaradnak a termésen.
=== Leírás ===


Kis és közepes termetű növények nemzetsége, többnyire magányos, ritkábban az alaptól sarjadó egyedekkel. A '''szár''' gömb alakú vagy röviden hengeres, csúcsa gyakran beesett, a növények általában legfeljebb 40 cm magasak és 20 cm átmérőjűek.
* '''Magja:''' Fekete, körte alakú, süllyedt bazális köldökkel (''hilum''). A testa sejtjei táblásak, domborúak vagy kúposak, simák vagy szemölcsösek. Terjedésük hangyák által (''myrmecochoria''), vagy valószínűleg a víz segítségével (''hydrochoria'') történik.


A '''bordák''' gyakran elmosódottak vagy alig fejlettek, a szemölcsök viszont többnyire jól elkülönültek, lekerekítettek vagy kúposak, néha megnyúltak és barázdáltak. Az '''areolák''' a szemölcsök csúcsán helyezkednek el; '''nektármirigyek''' egyes fajoknál jelen vannak, másoknál hiányoznak. 
== Elterjedés és élőhely ==


A '''tövisek''' rendszerint egyenesek, hosszúságuk és színük változó; a '''középtövisek''' általában hosszabbak és erősebbek, mint a sugárirányú tövisek.
* '''Földrajzi elterjedés:''' Az '''Amerikai Egyesült Államok''' déli része (Új-Mexikó, Texas) és '''Észak-Mexikó''' (Coahuila, Durango, Hidalgo, Nuevo Leon, Queretaro, San Luis Potosi, Tamaulipas, Zacatecas) területein terjedt el.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen változatos ásványi aljzatokon, hordalékos talajokon nő, gyakran füvek között, sziklák között, köves, homokos, szilíciumos talajokon, mészkövön (pl. ''T. buekii'' subsp. ''matudae'') vagy gipszen (pl. ''T. rinconensis'' subsp. ''nidulans'', páfrányok és korpafüvek között). Jellemző élőhelye a matorral (tövises bozótos), de előfordul hegyekben, fenyőerdőkben is, kaktuszokból, broméliákból és más pozsgásokból álló növénytársulások tagjaként, 50 m és 2700 m közötti tengerszint feletti magasságban.


A '''virágok''' nappaliak, a szár csúcsán jelennek meg, tölcsér alakúak, pikkelyes virágcsővel. '''Színük''' fehér, sárga, rózsaszín, bíborvörös, ritkábban narancssárga vagy vörös. Megporzásukat rovarok végzik. 
== Kultúrában tartás ==


A '''termések''' zöldesek vagy vörösesek, pikkelyesek, éretten a tövüknél felnyílnak egy pórussal, amelyen keresztül a magok kiszabadulnak; a virágmaradványok tartósak. A '''magok''' feketék, körte alakúak, besüppedt bazális hilummal, felszínük sima vagy szemölcsös. A magok elsősorban mirmekochóriával (hangyák általi) terjednek, feltehetően hidrochóriára is képesek.
A nemzetség fajai népszerűek a gyűjtők körében dekoratív megjelenésük és látványos virágaik miatt. Általában jó vízelvezetésű talajt és napos fekvést igényelnek.


<span id="élőhely"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
=== Élőhely ===


A ''Thelocactus'' nemzetség fajai változatos ásványi aljzatokon élnek: hordalékos, köves, homokos, kovasavas és mészköves talajokon, valamint gipszes alapkőzeten is. Előfordulnak füves területeken, sziklák között, hegyvidéki lejtőkön, matorral jellegű tüskés bozótosokban, fenyvesekben, valamint kaktuszokból, broméliákból és más pozsgásokból álló növénytársulásokban.
A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett “Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025)” kutatás alapján a ''Thelocactus'' nemzetség a Cacteae tribusz tagja. A filogenetikai vizsgálatok megerősítették a nemzetség monofiletikus jellegét és pontosabb elhelyezkedését a kaktuszfélék családfáján a magDNS-vizsgálatok segítségével.


Előfordulási magasságuk a tengerszint feletti 50 m-től akár 2700 m-ig terjed.
== Egyéb ==


<span id="elterjedés"></span>
A magok terjedését gyakran hangyák segítik (mirmekochória). A nemzetség számos faja természetvédelmi jelentőséggel bír az élőhelyek pusztulása miatt.
=== Elterjedés ===


'''Mexikó:''' Coahuila, Durango, Hidalgo, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Zacatecas 
== Forrás ==
'''USA:''' Új-Mexikó, Texas


== Szerzők és forrás ==
* https://thelastcactusclassification.top/category/thelocactus/
* [https://www.google.com/search?q=http://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Thelocactus/ http://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Thelocactus/]
* https://caryophyllales.org/
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/


* '''''Forrás:'''''
** https://thelastcactusclassification.top/category/thelocactus/
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Ferocactinae]]

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 20:58-kori változata

Thelocactus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-
csoport
Ferocactinae
Nemzetség Thelocactus

Tudományos név

  • Thelocactus (K. Schumann) Britton & Rose, 1922
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög thele (mellbimbó, szemölcs) és a latin cactus szavak összetételéből származik. Jelentése: „szemölcsös kaktusz”, amely a nemzetségbe tartozó fajok jellegzetes, szemölcs alakú tuberkulumaivá (szemölcseivé) alakult bordáira utal.

Típusfaj

  • Thelocactus hexaedrophorus (Lemaire) Britton & Rose; Gyűjtő: Galeotti, Mexikó (San Luis Potosí), 1838.
  • Első leírása: Karl Moritz Schumann írta le először mint alnemzetséget (Echinocactus subg. Thelocactus) 1898-ban a Gesamtbeschreibung der Kakteen című művében.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922.
Thelocactus hexaedrophorus képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Torreyocactus Doweld
  • Hamatocactus Britton & Rose

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kistermetű növényekből álló nemzetség, amelyek lehetnek magányosak vagy csoportképzők (caespitosus). Alakjuk gömbölyded, a csúcsuknál benyomott, vagy kúpos, illetve hengeres formájú. Magasságuk nem haladja meg a 40 cm-t, átmérőjük pedig a 20 cm-t.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák gyakran nem egyértelműek, de a szemölcsök (tuberkulumok) általában jól meghatározottak, kerekítettek vagy kúposak. Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el, a szemölcsök néha megnyúltak és barázdáltak; nektármirigyek (glandula) jelen lehetnek vagy hiányozhatnak. A tövisek általában egyenesek, méretükben és színükben változatosak. A középtövisek hosszabbak és robusztusabbak, mint a peremtövisek.

Generatív test

Virág

Nappal nyíló (diurnus) virágok, amelyek a szárak csúcsán jelennek meg. Tölcsér alakúak, pikkelyes virágtubussal rendelkeznek. Színük fehér, sárga, rózsaszíntől a magentáig terjed, ritkán narancssárga vagy piros. Rovarok porozzák be őket.

Termés

A termések zöldesek vagy vörösesek, pikkelyesek, érett állapotban az alapjuknál nyílnak fel (dehiscentia) egy póruson keresztül, ahol a magok szabadon távoznak. A virágmaradványok tartósan megmaradnak a termésen.

  • Magja: Fekete, körte alakú, süllyedt bazális köldökkel (hilum). A testa sejtjei táblásak, domborúak vagy kúposak, simák vagy szemölcsösek. Terjedésük hangyák által (myrmecochoria), vagy valószínűleg a víz segítségével (hydrochoria) történik.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az Amerikai Egyesült Államok déli része (Új-Mexikó, Texas) és Észak-Mexikó (Coahuila, Durango, Hidalgo, Nuevo Leon, Queretaro, San Luis Potosi, Tamaulipas, Zacatecas) területein terjedt el.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Igen változatos ásványi aljzatokon, hordalékos talajokon nő, gyakran füvek között, sziklák között, köves, homokos, szilíciumos talajokon, mészkövön (pl. T. buekii subsp. matudae) vagy gipszen (pl. T. rinconensis subsp. nidulans, páfrányok és korpafüvek között). Jellemző élőhelye a matorral (tövises bozótos), de előfordul hegyekben, fenyőerdőkben is, kaktuszokból, broméliákból és más pozsgásokból álló növénytársulások tagjaként, 50 m és 2700 m közötti tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

A nemzetség fajai népszerűek a gyűjtők körében dekoratív megjelenésük és látványos virágaik miatt. Általában jó vízelvezetésű talajt és napos fekvést igényelnek.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett “Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025)” kutatás alapján a Thelocactus nemzetség a Cacteae tribusz tagja. A filogenetikai vizsgálatok megerősítették a nemzetség monofiletikus jellegét és pontosabb elhelyezkedését a kaktuszfélék családfáján a magDNS-vizsgálatok segítségével.

Egyéb

A magok terjedését gyakran hangyák segítik (mirmekochória). A nemzetség számos faja természetvédelmi jelentőséggel bír az élőhelyek pusztulása miatt.

Forrás