„Kategória:Ceropegia” változatai közötti eltérés

Ceropegia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-; csoport	Ceropegiinae
Nemzetség	Ceropegia

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 19:37-kori változata

Tudományos név

Ceropegia (Linnaeus) Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög keros (viasz) és pege (forrás, kút) szavak összetételéből származik. Carl von Linné a névválasztással a virágok különleges, viaszos megjelenésére és a „viaszgyertyára” emlékeztető formájára utalt (viaszlámpás). A név a növények virágzatának sajátos alakjára utal, amely gyakran egyfajta belső csapdát képez a megporzók számára.

Típus

Ceropegia candelabrum Linnaeus; Herb. Linn. No. 305.3 (LINN); Indiából származó típusfaj.
Első leírása: Species Plantarum 1: 211. 1753.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné 1753

Ceropegia candelabrum képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Brachystelma (Robert Brown)
Riocreuxia (Decaisne)
Ceropegiopsis (De Wildeman)
Kinepetalum (Schlechter)
Anisotoma (Fenzl)
Dichaelia (Harvey)
Lygisma (Hooker filius)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség tagjai rendkívül változatos megjelenésűek. Megtalálhatóak köztük lágyszárú kúszónövények, húsos, szukkulens szárú fajok és gumós évelők is. Száruk lehet hengeres, néha bordázott, gyakran kapaszkodó vagy kúszó életmódot folytatnak. A gyökérrendszer sok fajnál megvastagodott, húsos gyökérkoloncot vagy föld alatti gumót (tuber) alkot.

Leveleik átellenes állásúak, alakjuk a szív alakútól a lándzsásig terjedhet, de sok szukkulens fajnál a levelek redukáltak, pikkelyszerűek és hamar lehullanak. A növények víznedvű szövetekkel rendelkeznek, bár egyes rokon nemzetségeknél a tejnedvű jelleg is előfordulhat.

Generatív test

Virág

A virágzat egyszerű vagy ágas álernyő. A virágok morfológiája különleges, úgynevezett “pityókás” vagy csapda-virágok. A párta (corolla) alapja egy felfújt csővé (tubus) forrt össze, amely felett a pártacimpák a csúcsuknál gyakran összenőnek, ernyőszerű vagy lámpásszerű koronát alkotva. A virágok torka belül gyakran lefelé mutató szőrökkel borított, amelyek a bejutott rovarokat a megporzásig fogságban tartják. A színezetük változatos, gyakran pettyezett vagy foltos.

Termés

A termés két, hosszúkás, szétálló tüszőtermés (folliculus), amelyek éréskor hosszában felrepednek.

Magja: A magok lapítottak, barna színűek, és a csúcsukon egy selymes szőrpamat (coma) található, amely a széllel való terjedést segíti.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség természetes módon előfordul Afrikában, Madagaszkáron, az Arab-félszigeten, Indiában, Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és a Kanári-szigeteken.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Legtöbb fajuk a trópusi és szubtrópusi övezeteket kedveli, ahol száraz bozótosokban, sziklás lejtőkön vagy szavannákon élnek. Számos faj szukkulens életmódot folytat az időszakos vízhiány leküzdésére.

Szukkulens taxonok

A Ceropegia nemzetség számos tagja mutat szukkulenciát. Különösen a szár-szukkulens fajok (például a volt Stapeliinae altrubusba soroltak, amelyeket ma már sokan a Ceropegia alá sorolnak) rendelkeznek húsos, bordázott szárral. Más fajok, mint a Ceropegia woodii, levélszukkulensek és gumós raktározó szervvel rendelkeznek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Ceropegia a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A modern molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a korábban különálló nemzetségként kezelt szukkulens dögvirágféléket (pl. Stapelia, Huernia, Orbea) is beolvasztották vagy szoros rokonságba hozták a Ceropegia nemzetséggel, mivel monofiletikus csoportot alkotnak.

Forrás

A(z) „Ceropegia” kategóriába tartozó lapok

A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból.

C

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Ceropegia ==
+{{Speciesbox|taxon=Ceropegia}}
-A ''Ceropegia'' a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád egyik legváltozatosabb nemzetsége. Fajai Afrikától Indiáig és Délkelet-Ázsiáig terjedő területeken élnek, közöttük számos kúszó, kapaszkodó vagy gumós pozsgás alak.
+== Tudományos név ==
-== Alaktani jellemzők ==
+* '''''Ceropegia''''' (Linnaeus) Linnaeus, 1753
-A hajtások lehetnek vékony, indaszerű kúszók, vaskosabb pozsgás szárak vagy föld alatti gumókat fejlesztő formák. Leveleik változatosak: lehetnek szív alakúak, keskenyek vagy tűszerűek, sok fajban gyorsan lehullók. A virágok jellegzetes „lámpás” vagy csőszerű formájúak, összehajló csúcsú sziromlebenyekkel, amelyek a beporzást végző rovarokat ideiglenesen csapdába ejtik, amíg a pollinárium fel nem tapad.
+=== A név eredete, etimológia ===
+A nemzetségnév a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavak összetételéből származik. '''Carl von Linné''' a névválasztással a virágok különleges, viaszos megjelenésére és a „viaszgyertyára” emlékeztető formájára utalt (viaszlámpás). A név a növények virágzatának sajátos alakjára utal, amely gyakran egyfajta belső csapdát képez a megporzók számára.
+=== Típus ===
+* ''Ceropegia candelabrum'' Linnaeus; Herb. Linn. No. 305.3 (LINN); Indiából származó típusfaj.
+* '''Első leírása:''' Species Plantarum 1: 211. 1753.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carl von Linné 1753
+{{Típusfaj|Ceropegia candelabrum|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''Brachystelma''''' (Robert Brown)
+* '''''Riocreuxia''''' (Decaisne)
+* '''''Ceropegiopsis''''' (De Wildeman)
+* '''''Kinepetalum''''' (Schlechter)
+* '''''Anisotoma''''' (Fenzl)
+* '''''Dichaelia''''' (Harvey)
+* '''''Lygisma''''' (Hooker filius)
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
+A nemzetség tagjai rendkívül változatos megjelenésűek. Megtalálhatóak köztük lágyszárú kúszónövények, húsos, szukkulens szárú fajok és gumós évelők is. Száruk lehet hengeres, néha bordázott, gyakran kapaszkodó vagy kúszó életmódot folytatnak. A gyökérrendszer sok fajnál megvastagodott, húsos gyökérkoloncot vagy föld alatti gumót (''tuber'') alkot.
+Leveleik átellenes állásúak, alakjuk a szív alakútól a lándzsásig terjedhet, de sok szukkulens fajnál a levelek redukáltak, pikkelyszerűek és hamar lehullanak. A növények '''víznedvű''' szövetekkel rendelkeznek, bár egyes rokon nemzetségeknél a '''tejnedvű''' jelleg is előfordulhat.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágzat egyszerű vagy ágas álernyő. A virágok morfológiája különleges, úgynevezett “pityókás” vagy csapda-virágok. A párta (''corolla'') alapja egy felfújt csővé (''tubus'') forrt össze, amely felett a pártacimpák a csúcsuknál gyakran összenőnek, ernyőszerű vagy lámpásszerű koronát alkotva. A virágok torka belül gyakran lefelé mutató szőrökkel borított, amelyek a bejutott rovarokat a megporzásig fogságban tartják. A színezetük változatos, gyakran pettyezett vagy foltos.
+==== Termés ====
+A termés két, hosszúkás, szétálló tüszőtermés (''folliculus''), amelyek éréskor hosszában felrepednek.
+* '''Magja:''' A magok lapítottak, barna színűek, és a csúcsukon egy selymes szőrpamat (''coma'') található, amely a széllel való terjedést segíti.
 == Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség fajai száraz, félsivatagos vidékektől a monszunövezet nyílt erdein át egészen a trópusi bozótosokig előfordulnak. Sok faj szezonális növekedési ciklushoz alkalmazkodott, a száraz évszakban visszahúzódó vagy levél nélküli állapotban marad.
-== Rendszertan ==
-A ''Ceropegia'' rendszerezése régóta változik; több korábbi nemzetséget (pl. ''Brachystelma'' egyes fajait) időnként beolvasztották. A virágmorfológiai különbségek ellenére a molekuláris vizsgálatok számos csoportot összekapcsoltak, így a nemzetség taxonómiai szempontból továbbra is aktív kutatás tárgya.
-== Kultúrában ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség természetes módon előfordul '''Afrikában''', '''Madagaszkáron''', az '''Arab-félszigeten''', '''Indiában''', '''Délkelet-Ázsiában''', '''Ausztráliában''' és a '''Kanári-szigeteken'''.
-A ''Ceropegia'' fajok (különösen a ''Ceropegia woodii'') népszerű szobanövények, könnyen tarthatók világos helyen, mérsékelt öntözéssel. A pozsgásabb fajok jól szellőző, ásványos közegben fejlődnek a legjobban. Némelyik faj kifejezetten hosszú, dekoratív indákat növeszt.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbb fajuk a trópusi és szubtrópusi övezeteket kedveli, ahol száraz bozótosokban, sziklás lejtőkön vagy szavannákon élnek. Számos faj szukkulens életmódot folytat az időszakos vízhiány leküzdésére.
-== Érdekességek ==
+== Szukkulens taxonok ==
-A virágok sajátos „csapdamechanizmusa” a légyszerű beporzókra specializálódott, és a Ceropegia az egyik legismertebb nemzetség, amely ilyen kifinomult ökológiai stratégiát alkalmaz.
+A ''Ceropegia'' nemzetség számos tagja mutat szukkulenciát. Különösen a szár-szukkulens fajok (például a volt ''Stapeliinae'' altrubusba soroltak, amelyeket ma már sokan a ''Ceropegia'' alá sorolnak) rendelkeznek húsos, bordázott szárral. Más fajok, mint a ''Ceropegia woodii'', levélszukkulensek és gumós raktározó szervvel rendelkeznek.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint a ''Ceropegia'' a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családba és az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A modern molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a korábban különálló nemzetségként kezelt szukkulens dögvirágféléket (pl. ''Stapelia'', ''Huernia'', ''Orbea'') is beolvasztották vagy szoros rokonságba hozták a ''Ceropegia'' nemzetséggel, mivel monofiletikus csoportot alkotnak.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DCeropegia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Ceropegia]
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegia
+* https://www.llifle.com/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
-[[Kategória:Apocynaceae]]
+[[Kategória:Ceropegiinae]]