„Kategória:Echidnopsis” változatai közötti eltérés

Echidnopsis
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-; csoport	Stapeliinae
Nemzetség	Echidnopsis

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 19:47-kori változata

Tudományos név

Echidnopsis (Hooker) Hooker filius, 1871

A név eredete, etimológia

A név a görög echidna (vipera, kígyó) és opsis (megjelenés, arc) szavakból származik. Ez a nemzetség tagjainak hengeres, húsos, alacsonyan fekvő vagy kúszó hajtásaira utal, amelyek felszíne a szemölcsszerű kiemelkedések miatt a hüllők pikkelyes bőrére emlékeztet.

Típus

Echidnopsis cereiformis Hooker filius; Gyűjtő: Richard Spruce (kultúrnövény alapján leírva), típuspéldány helye: Kew (K);
Első leírása: Joseph Dalton Hooker írta le először a Curtis’s Botanical Magazine folyóiratban 1871-ben (t. 5930).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Joseph Dalton Hooker, 1871.

Echidnopsis cereiformis képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Pseudo維持echidnopsis P.V. Bruyns
Virchowia Vatke ex K. Schumann

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai alacsony termetű, évelő szukkulens növények. Száraik hengeresek, gyakran kúszó vagy heverő életmódot folytatnak, esetenként felegyenesedők. A szárak felszíne jellegzetesen pikkelyszerűen vagy hálózatosan mintázott, mivel a levélalapok (podáriumok) 6–20 bordába vagy spirális sorokba rendeződő, lapos vagy kúpos szemölcsökké alakultak.

A szárak víznedvű szövetekkel rendelkeznek. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak, vagy csak kezdetleges maradványként láthatók a szemölcsök csúcsán.

Generatív test

Virág

A virágok kicsik, csillag alakúak, a hajtások felső részén, a szemölcsök közötti mélyedésekben (hónaljhelyzetben) fejlődnek, gyakran csoportosan vagy rövid álernyőben. A párta színe a sárgától, narancssárgától a sötétvörösig vagy barnáig terjedhet.

A párta csöve rövid vagy hiányzik, a pártacimpák szétállók. A virág rendelkezik a selyemkórófélékre jellemző kettős ivari oszloppal (gynostegium). Az outer corona (külső mellékpárta) gyűrű vagy csésze alakú, a belső mellékpárta lebenyei a portokokra fekszenek.

Termés

A termés ikertüsző (folliculus), amely éretten hosszában felreped. Alakja hosszúkás, sima felszínű, színe általában halványzöld vagy barnás.

Magja: A magok lapítottak, barnák, és a végükön fehér repítőszőr-bóbita található, amely a széllel való terjedést segíti.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja Északkelet-Afrika, főként Etiópia, Szomália, Eritrea, Kenya, Szudán és Dzsibuti. Előfordulnak továbbá az Arab-félszigeten (Jemen, Szaúd-Arábia) és egy izolált faj él Dél-Afrikában is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében élnek. Jellemzően alacsonyabb tengerszint feletti magasságoktól a hegyvidéki sztyeppékig fordulnak elő, ahol a csapadék kevés és időszakos.

Szukkulens taxonok

Az Echidnopsis nemzetség minden faja törzsszukkulens. A klád tagjai alkalmazkodtak a szélsőséges szárazsághoz; fotoszintetizáló szöveteik a megvastagodott, víztároló szárakban találhatók. A párolgást a levelek redukciója és a viaszos vagy pikkelyes bőrszövet minimalizálja.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A Ceropegieae nemzetségcsoporton belül a Stapeliinae alnemzetségcsoport tagja. Filogenetikai szempontból közel áll a Rhytidocaulon nemzetséghez.

Forrás

A(z) „Echidnopsis” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

E

Echidnopsis cereiformis XY

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Echidnopsis ==
+{{Speciesbox|taxon=Echidnopsis}}
-Az '''Echidnopsis''' a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád egyik kelet-afrikai és arábiai elterjedésű nemzetsége. Fajai vékony, kígyószerű hajtásokat és apró, csőszerű virágokat fejlesztenek, amelyek jól alkalmazkodtak a száraz, forró élőhelyekhez.
+== Tudományos név ==
-== Alaktani jellemzők ==
+* '''''Echidnopsis''''' (Hooker) Hooker filius, 1871
-A hajtások karcsúak, gyakran hengeresek vagy enyhén bordázottak, többnyire sűrűn elágazók. A levelek erősen redukáltak, apró, gyorsan lehulló pikkelyek formájában jelennek meg. A virágok kisméretűek, csőszerű tölcsért alkotnak, színük a sárgástól a sötétbarnáig változhat. A korona belseje gyakran finoman szőrözött vagy enyhén csillogó. A virágok többnyire a hajtások oldalán, kis csoportokban nyílnak.
+=== A név eredete, etimológia ===
+A név a görög ''echidna'' (vipera, kígyó) és ''opsis'' (megjelenés, arc) szavakból származik. Ez a nemzetség tagjainak hengeres, húsos, alacsonyan fekvő vagy kúszó hajtásaira utal, amelyek felszíne a szemölcsszerű kiemelkedések miatt a hüllők pikkelyes bőrére emlékeztet.
+=== Típus ===
+* ''Echidnopsis cereiformis'' Hooker filius; Gyűjtő: Richard Spruce (kultúrnövény alapján leírva), típuspéldány helye: Kew (K);
+* '''Első leírása:''' Joseph Dalton Hooker írta le először a ''Curtis’s Botanical Magazine'' folyóiratban 1871-ben (t. 5930).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Joseph Dalton Hooker, 1871.
+{{Típusfaj|Echidnopsis cereiformis|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''Pseudo維持echidnopsis''' P.V. Bruyns
+* '''Virchowia''' Vatke ex K. Schumann
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A nemzetség tagjai alacsony termetű, évelő szukkulens növények. Száraik hengeresek, gyakran kúszó vagy heverő életmódot folytatnak, esetenként felegyenesedők. A szárak felszíne jellegzetesen pikkelyszerűen vagy hálózatosan mintázott, mivel a levélalapok (podáriumok) 6–20 bordába vagy spirális sorokba rendeződő, lapos vagy kúpos szemölcsökké alakultak.
+A szárak '''víznedvű''' szövetekkel rendelkeznek. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak, vagy csak kezdetleges maradványként láthatók a szemölcsök csúcsán.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágok kicsik, csillag alakúak, a hajtások felső részén, a szemölcsök közötti mélyedésekben (hónaljhelyzetben) fejlődnek, gyakran csoportosan vagy rövid álernyőben. A párta színe a sárgától, narancssárgától a sötétvörösig vagy barnáig terjedhet.
+A párta csöve rövid vagy hiányzik, a pártacimpák szétállók. A virág rendelkezik a selyemkórófélékre jellemző kettős ivari oszloppal (''gynostegium''). Az ''outer corona'' (külső mellékpárta) gyűrű vagy csésze alakú, a belső mellékpárta lebenyei a portokokra fekszenek.
+==== Termés ====
+A termés ikertüsző (''folliculus''), amely éretten hosszában felreped. Alakja hosszúkás, sima felszínű, színe általában halványzöld vagy barnás.
+* '''Magja:''' A magok lapítottak, barnák, és a végükön fehér repítőszőr-bóbita található, amely a széllel való terjedést segíti.
 == Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség fajai főként Etiópia, Szomália, Kenya és Tanzánia félsivatagos területein, valamint az Arab-félsziget száraz karsztos régióiban fordulnak elő. Élőhelyükre a tűző nap, a szélsőségesen kevés csapadék és a köves, gyorsan száradó talaj jellemző.
-== Rendszertan ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség központja '''Északkelet-Afrika''', főként '''Etiópia''', '''Szomália''', '''Eritrea''', '''Kenya''', '''Szudán''' és '''Dzsibuti'''. Előfordulnak továbbá az '''Arab-félszigeten''' ('''Jemen''', '''Szaúd-Arábia''') és egy izolált faj él '''Dél-Afrikában''' is.
-Az Echidnopsis a Stapeliinae alcsoportra jellemző virágszerkezettel rendelkezik, de megnyúlt hajtásai és csőszerű virágai alapján jól elkülönül a Stapelia–Orbea–Huernia vonaltól. Rendszertani helyzete stabil, fajai jelenleg elfogadottak az Apocynaceae modern adatbázisaiban.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területeken, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében élnek. Jellemzően alacsonyabb tengerszint feletti magasságoktól a hegyvidéki sztyeppékig fordulnak elő, ahol a csapadék kevés és időszakos.
+== Szukkulens taxonok ==
+Az ''Echidnopsis'' nemzetség minden faja törzsszukkulens. A klád tagjai alkalmazkodtak a szélsőséges szárazsághoz; fotoszintetizáló szöveteik a megvastagodott, víztároló szárakban találhatók. A párolgást a levelek redukciója és a viaszos vagy pikkelyes bőrszövet minimalizálja.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családba és az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A ''Ceropegieae'' nemzetségcsoporton belül a ''Stapeliinae'' alnemzetségcsoport tagja. Filogenetikai szempontból közel áll a ''Rhytidocaulon'' nemzetséghez.
-== Kultúrában ==
+== Forrás ==
-A nemzetség fajai meleg- és fényigényesek, vékony hajtásaik miatt érzékenyek a túlöntözésre. Laza, gyorsan száradó közeg szükséges számukra. Nyáron mérsékelt öntözést igényelnek, télen szinte teljesen száraz tartást. A gyapjastetű könnyen megtelepedhet rajtuk, ezért rendszeres ellenőrzés ajánlott.
-== Érdekességek ==
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DEchidnopsis https://www.worldfloraonline.org/search?query=Echidnopsis]
-Az Echidnopsis hajtásai gyakran kusza szőnyeggé nőnek, virágaik pedig inkább csövesek, mint csillag alakúak – ez a morfológiai típus a Stapeliinae egyik legősibb alapszerkezetére utal.
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Echidnopsis
+* https://www.llifle.com/
-[[Kategória:Apocynaceae]]
+[[Kategória:Stapeliinae]]