Kategória:Echidnopsis
| Echidnopsis | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség- csoport |
Stapeliinae |
| Nemzetség | Echidnopsis |
Tudományos név
- Echidnopsis (Hooker) Hooker filius, 1871
A név eredete, etimológia
A név a görög echidna (vipera, kígyó) és opsis (megjelenés, arc) szavakból származik. Ez a nemzetség tagjainak hengeres, húsos, alacsonyan fekvő vagy kúszó hajtásaira utal, amelyek felszíne a szemölcsszerű kiemelkedések miatt a hüllők pikkelyes bőrére emlékeztet.
Típus
- Echidnopsis cereiformis Hooker filius; Gyűjtő: Richard Spruce (kultúrnövény alapján leírva), típuspéldány helye: Kew (K);
- Első leírása: Joseph Dalton Hooker írta le először a Curtis’s Botanical Magazine folyóiratban 1871-ben (t. 5930).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Joseph Dalton Hooker, 1871.
Echidnopsis cereiformis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Pseudo維持echidnopsis P.V. Bruyns
- Virchowia Vatke ex K. Schumann
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség tagjai alacsony termetű, évelő szukkulens növények. Száraik hengeresek, gyakran kúszó vagy heverő életmódot folytatnak, esetenként felegyenesedők. A szárak felszíne jellegzetesen pikkelyszerűen vagy hálózatosan mintázott, mivel a levélalapok (podáriumok) 6–20 bordába vagy spirális sorokba rendeződő, lapos vagy kúpos szemölcsökké alakultak.
A szárak víznedvű szövetekkel rendelkeznek. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak, vagy csak kezdetleges maradványként láthatók a szemölcsök csúcsán.
Generatív test
Virág
A virágok kicsik, csillag alakúak, a hajtások felső részén, a szemölcsök közötti mélyedésekben (hónaljhelyzetben) fejlődnek, gyakran csoportosan vagy rövid álernyőben. A párta színe a sárgától, narancssárgától a sötétvörösig vagy barnáig terjedhet.
A párta csöve rövid vagy hiányzik, a pártacimpák szétállók. A virág rendelkezik a selyemkórófélékre jellemző kettős ivari oszloppal (gynostegium). Az outer corona (külső mellékpárta) gyűrű vagy csésze alakú, a belső mellékpárta lebenyei a portokokra fekszenek.
Termés
A termés ikertüsző (folliculus), amely éretten hosszában felreped. Alakja hosszúkás, sima felszínű, színe általában halványzöld vagy barnás.
- Magja: A magok lapítottak, barnák, és a végükön fehér repítőszőr-bóbita található, amely a széllel való terjedést segíti.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja Északkelet-Afrika, főként Etiópia, Szomália, Eritrea, Kenya, Szudán és Dzsibuti. Előfordulnak továbbá az Arab-félszigeten (Jemen, Szaúd-Arábia) és egy izolált faj él Dél-Afrikában is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében élnek. Jellemzően alacsonyabb tengerszint feletti magasságoktól a hegyvidéki sztyeppékig fordulnak elő, ahol a csapadék kevés és időszakos.
Szukkulens taxonok
Az Echidnopsis nemzetség minden faja törzsszukkulens. A klád tagjai alkalmazkodtak a szélsőséges szárazsághoz; fotoszintetizáló szöveteik a megvastagodott, víztároló szárakban találhatók. A párolgást a levelek redukciója és a viaszos vagy pikkelyes bőrszövet minimalizálja.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A Ceropegieae nemzetségcsoporton belül a Stapeliinae alnemzetségcsoport tagja. Filogenetikai szempontból közel áll a Rhytidocaulon nemzetséghez.
Forrás
A(z) „Echidnopsis” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.