Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Cephalocereus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Cephalocereus}}
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==


''Cephalocereus'' Pfeiff. 1838
* '''''Cephalocereus''''' Pfeiff., 1838


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A '''nemzetségnév''' a görög ''kephalē'' (κεφαλή – fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, oszlopos kaktusz) szavak összetételéből származik.
A nemzetségnév a görög ''kephalē'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik.
A név jelentése: „fej alakú oszlopkaktusz”, amely a szár csúcsi vagy oldalirányú részén kialakuló, sűrű szőrzetű, virágzási zónára, az úgynevezett '''álcephaliumra''' (pseudocephalium) utal.
A névválasztás a kifejlett növények hajtáscsúcsán vagy oldalán kialakuló, sűrű gyapjúból és tövisekből álló speciális virágzati zónára, a ''cephalium''-ra utal, amely messziről úgy fest, mintha a kaktusznak “feje” lenne. '''Ludwig Karl Georg Pfeiffer''' 1838-ban különítette el ezt a csoportot a tágabb értelemben vett ''Cereus'' nemzetségtől.


<span id="leírás"></span>
=== Típus ===
=== Leírás ===


A ''Cephalocereus'' lassú növekedésű, fásodó, oszlopos kaktuszok nemzetsége. A fajok többnyire magányosan állók, ritkán gyéren elágazók, az elágazás rendszerint a növény tövénél következik be.
* ''Cephalocereus senilis'' (Haw.) Pfeiff.; Gyűjtő: Thomas Coulter, '''Mexikó''', Hidalgo állam, Real del Monte környéke; Típuspéldány helye: Royal Botanic Gardens, Kew (K).
* '''Első leírása:''' Pfeiffer, L. K. G. (1838): ''Cephalocereus'', egy új nemzetség a kaktuszfélék között. Allgemeine Gartenzeitung 6: 142.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ludwig Karl Georg Pfeiffer, 1838.


A nemzetség fajaira jellemző az areolák sűrű elhelyezkedése, valamint a hosszú, sörtés vagy hajszálfinomságú tövisek jelenléte, amelyek egyes fajoknál szinte teljesen beborítják az epidermiszt.
{{Típusfaj|Cephalocereus senilis|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
24. sor: 22. sor:
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
 
A '''szárak''' felállók, oszloposak, idősebb korban fásodók.
Magasságuk elérheti a 10–12 métert, átmérőjük akár a 30–40 cm-t is.
Fiatal korban világoszöldek vagy kékeszöldek, később szürkészöld árnyalatúvá válnak.
 
==== Bordák ====


A '''bordák''' száma általában 12–30 vagy ennél is több, egyenes lefutásúak, jól elkülönülők.
A nemzetség fajai oszlopos növekedésűek, gyakran fatermetűek, magasságuk elérheti a 10–15 métert. A '''szár''' általában nem vagy csak az alapnál ágazik el, színe világoszöld vagy szürkészöld. A '''hajtás''' felületén számos (típustól függően 12–30) függőleges '''bordák''' futnak végig.


==== Areolák ====
Az '''areolák''' sűrűn helyezkednek el. A leghíresebb képviselőnél (''C. senilis'') az areolákból hosszú, fehér, hajszerű, lecsüngő '''tövisek''' erednek, amelyek teljesen beborítják a növényt. A '''peremtövis''' vékony, sörte- vagy hajszerű, míg a '''középtövis''' (ha jelen van) erősebb és merevebb. Az idősebb példányokon a hajtás csúcsán vagy egyik oldalán sűrű gyapjúval és sörtékkel borított ''cephalium'' alakul ki. A '''gyökérzet''' erőteljes, mélyre hatoló karógyökérből és szétterülő oldalgyökerekből áll.
 
Az '''areolák''' egymáshoz közel helyezkednek el.
A virágzási zónában az areolák sűrűn álló, gyapjas–szőrös struktúrát alkotnak, ez képezi az álcephaliumot, amely lehet csúcsi vagy oldalirányú elhelyezkedésű.
 
==== Tövisek ====
 
* '''Középtövisek:''' általában legfeljebb 5, sárgás vagy szürkés színűek, hosszuk elérheti a 4 cm-t
* '''Peremtövisek:''' számosak, sörtések vagy hosszú, hajszálfinom, fehéres szőrökké módosulhatnak
 
A radiális tövisek sok esetben sűrűn körülölelik a szárat, védő és árnyékoló funkciót betöltve.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
50. sor: 32. sor:
==== Virág ====
==== Virág ====


A '''virágok''' közepes méretűek, csöves vagy harang alakúak, kizárólag az álcephalium területén fejlődnek.
A '''virág''' kizárólag a kifejlett ''cephalium'' területén fejlődik ki, éjszaka nyílik. A '''virág''' tölcsér vagy harang alakú, hossza 5–10 cm.
Éjszaka nyílnak, és többnyire önmeddők.


* '''Szín:''' fehér, halvány rózsaszín, sárgás árnyalattal
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' gyakran vöröses vagy barnás árnyalatú, a '''belső lepellevél''' színe fehéres, krémszínű vagy halvány rózsaszín.
* '''Megporzás:''' elsősorban denevérek által
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többágú, krémszínű.


==== Termés ====
==== Termés ====


A '''termés''' tojásdad alakú, felszínét apró pikkelyek és gyapjas szőrzet borítja.
A termés húsos, bogyószerű, gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses, gyakran pelyhes vagy csupasz.


* '''Magja:''' körte alakú, sima felszínű, fényes fekete színű
* '''Magja:''' A magok aprók, feketék, körte alakúak, sima vagy finoman szemcsézett felszínűek.
 
== Rendszertan, fajszám ==
 
A ''Cephalocereus'' kis fajszámú, jól körülhatárolható nemzetség.
A jelenlegi taxonómiai felfogás szerint mintegy 13–14 elfogadott faj tartozik ide, amelyek mind '''Mexikó''' területén endemikusak.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


'''Földrajzi elterjedés:'''
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség endemikus '''Mexikó''' területén (különösen Hidalgo, Puebla és Oaxaca államokban).
 
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területeken, meredek mészkősziklákon és kanyonok falain él. Kedveli a meleg, napsütötte kitettséget. Gyakran alkot domináns állományokat más oszlopkaktuszokkal és szukkulens cserjékkel társulva.
A ''Cephalocereus'' nemzetség '''endemikus Mexikóban''', előfordulása igazolt többek között '''Chiapas, Guanajuato, Hidalgo, Oaxaca, Puebla''' és '''Veracruz''' államok területén.


'''Élőhely:'''
== Kultúrában tartás ==


A fajok többnyire kolóniákban élnek, gyakran a tájat uraló megjelenéssel.
A [[:Kategória:Cephalocereus|''Cephalocereus'']] fajok (különösen az “őszapó-kaktusz”) népszerűek, de lassú növekedésűek. Teljes napfényt és kiváló vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényelnek. Télen teljesen szárazon, hűvös (10–12 °C), de fagymentes helyen kell tartani őket. A fehér “szőrzet” hajlamos a porosodásra és a gombásodásra, ha a páratartalom túl magas.


* szurdokvölgyekben és meredek lejtőkön
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
* sziklás kiemelkedéseken és kőszigetszerű felszíneken
* mészkő-, kvarc-, homokkő-, csillámpala- vagy andezitalapkőzeten


Előfordulási magasságuk általában 1000–1850 méter között van.
A nemzetség legfőbb bélyege a jól fejlett ''cephalium'' és az oszlopos termet. Hasonlít a [[:Kategória:Pilosocereus|''Pilosocereus'']] nemzetségre, de utóbbiak virágai és termései eltérő szerkezetűek, és a “szőrzet” náluk nem alkot annyira elkülönült, zárt zónát a hajtás csúcsán.
Más kaktuszokkal és pozsgás növényekkel alkotnak társulásokat.
A ''Cephalocereus senilis'' fiatal példányai világszerte elterjedtek dísznövényként.


== Szukkulens taxonok ==


== Ismert, kedvelt fajok ==
A klád legismertebb szukkulens taxonjai közé tartozik a ''[[Cephalocereus senilis]]'', a ''[[Cephalocereus columna-trajani]]'' és a ''[[Cephalocereus apicicephalium]]''. Ezek a növények kiválóan alkalmazkodtak a víztároláshoz; a bordázott '''szár''' harmonikaszerűen tágul a víztartalom növekedésekor.


'''''Cephalocereus senilis'''''
== Taxonómia és filogenetika ==
Közismert neve „Őszapó-kaktusz”. Hosszú, fehér, hajszálfinom szőrzet borítja, amely hatékony védelmet nyújt az intenzív napsugárzás ellen. Szára a természetben gyakran 10–15 méteres magasságot is elérhet. Virágai krémszínűek vagy enyhén rózsaszínesek, éjszaka nyílnak. Fiatal példányai világszerte népszerű dísznövények.
Lásd itt: [[:Kategória:Echinocereinae#Clade_2_(N2)_–_Tartalmazott_nemzetségek:|Echinocereinae > Clade 2]]


'''''Cephalocereus columna-trajani'''''
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Cephalocereus}}
A nemzetség egyik legimpozánsabb faja. A természetben a szárak jellemzően 10–15 méteres magasságúak, ritkán ennél is magasabbak. Tövisei rövidek, a virágok fehérek vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak, éjszaka nyílnak. Természetes élőhelyein ritkuló állományú faj.


== Szerzők és forrás ==
== Forrás ==


* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
* https://powo.science.kew.org/
* '''Forrás:'''
* https://www.ipni.org/
  ** powo.science.kew.org
* https://www.worldfloraonline.org/
  ** caryophyllales.org
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Cephalocereus/ https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Cephalocereus/]
  ** szakirodalmi összefoglalók
* https://en.wikipedia.org/wiki/Cephalocereus


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Echinocereinae]]

A lap jelenlegi, 2026. január 19., 21:36-kori változata

Cephalocereus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-
csoport
Echinocereinae
Nemzetség Cephalocereus

Tudományos név

  • Cephalocereus Pfeiff., 1838

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög kephalē (fej) és a latin cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. A névválasztás a kifejlett növények hajtáscsúcsán vagy oldalán kialakuló, sűrű gyapjúból és tövisekből álló speciális virágzati zónára, a cephalium-ra utal, amely messziről úgy fest, mintha a kaktusznak “feje” lenne. Ludwig Karl Georg Pfeiffer 1838-ban különítette el ezt a csoportot a tágabb értelemben vett Cereus nemzetségtől.

Típus

  • Cephalocereus senilis (Haw.) Pfeiff.; Gyűjtő: Thomas Coulter, Mexikó, Hidalgo állam, Real del Monte környéke; Típuspéldány helye: Royal Botanic Gardens, Kew (K).
  • Első leírása: Pfeiffer, L. K. G. (1838): Cephalocereus, egy új nemzetség a kaktuszfélék között. Allgemeine Gartenzeitung 6: 142.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ludwig Karl Georg Pfeiffer, 1838.
Cephalocereus senilis képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Cephalocereus szinonimái

  • Pilocereus
  • = Cephalophorus
  • = Cephalocereus subg. Mitrocereus
  • Mitrocereus
  • = Neobuxbaumia
  • = Haseltonia
  • = Neodawsonia
  • = Carnegiea subg. Rooksbya
  • Rooksbya
  • = Pseudomitrocereus


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség fajai oszlopos növekedésűek, gyakran fatermetűek, magasságuk elérheti a 10–15 métert. A szár általában nem vagy csak az alapnál ágazik el, színe világoszöld vagy szürkészöld. A hajtás felületén számos (típustól függően 12–30) függőleges bordák futnak végig.

Az areolák sűrűn helyezkednek el. A leghíresebb képviselőnél (C. senilis) az areolákból hosszú, fehér, hajszerű, lecsüngő tövisek erednek, amelyek teljesen beborítják a növényt. A peremtövis vékony, sörte- vagy hajszerű, míg a középtövis (ha jelen van) erősebb és merevebb. Az idősebb példányokon a hajtás csúcsán vagy egyik oldalán sűrű gyapjúval és sörtékkel borított cephalium alakul ki. A gyökérzet erőteljes, mélyre hatoló karógyökérből és szétterülő oldalgyökerekből áll.

Generatív test

Virág

A virág kizárólag a kifejlett cephalium területén fejlődik ki, éjszaka nyílik. A virág tölcsér vagy harang alakú, hossza 5–10 cm.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél gyakran vöröses vagy barnás árnyalatú, a belső lepellevél színe fehéres, krémszínű vagy halvány rózsaszín.
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe többágú, krémszínű.

Termés

A termés húsos, bogyószerű, gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses, gyakran pelyhes vagy csupasz.

  • Magja: A magok aprók, feketék, körte alakúak, sima vagy finoman szemcsézett felszínűek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus Mexikó területén (különösen Hidalgo, Puebla és Oaxaca államokban).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken, meredek mészkősziklákon és kanyonok falain él. Kedveli a meleg, napsütötte kitettséget. Gyakran alkot domináns állományokat más oszlopkaktuszokkal és szukkulens cserjékkel társulva.

Kultúrában tartás

A Cephalocereus fajok (különösen az “őszapó-kaktusz”) népszerűek, de lassú növekedésűek. Teljes napfényt és kiváló vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényelnek. Télen teljesen szárazon, hűvös (10–12 °C), de fagymentes helyen kell tartani őket. A fehér “szőrzet” hajlamos a porosodásra és a gombásodásra, ha a páratartalom túl magas.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség legfőbb bélyege a jól fejlett cephalium és az oszlopos termet. Hasonlít a Pilosocereus nemzetségre, de utóbbiak virágai és termései eltérő szerkezetűek, és a “szőrzet” náluk nem alkot annyira elkülönült, zárt zónát a hajtás csúcsán.

Szukkulens taxonok

A klád legismertebb szukkulens taxonjai közé tartozik a Cephalocereus senilis, a Cephalocereus columna-trajani és a Cephalocereus apicicephalium. Ezek a növények kiválóan alkalmazkodtak a víztároláshoz; a bordázott szár harmonikaszerűen tágul a víztartalom növekedésekor.

Taxonómia és filogenetika

Lásd itt: Echinocereinae > Clade 2

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Cephalocereus
  • Típusfaj: Cephalocereus senilis
  • Pilocereus
  • = Cephalophorus
  • = Cephalocereus subg. Mitrocereus
  • Mitrocereus
  • = Neobuxbaumia
  • = Haseltonia
  • = Neodawsonia
  • = Carnegiea subg. Rooksbya
  • Rooksbya
  • = Pseudomitrocereus
2 Cephalocereus apicicephalium
  • Neodawsonia apicicephalium
  • = Neodawsonia guengolensis
  • = Neodawsonia nana
  • = Neodawsonia apicicephalium subsp. totolapensisNeodawsonia apicicephalium subsp. totolapensis
3 Cephalocereus columna-trajani
  • Cereus columna-trajaniCephalophorus columna-trajaniPilocereus columnatrajaniCephalocereus columnaPachycereus columnatrajaniMitrocereus columna-trajaniHaseltonia columna-trajani
  • = Pilocereus columna
  • = Cereus columna
  • = Cereus lateribarbatus
  • = Pilocereus hoppenstedtiiCereus hoppenstedtiiCereus hoppenstedtii
  • = Pilocereus hoppenstedtiiCephalocereus hoppenstedtiiCereus hoppenstedtiiHaseltonia hoppenstedtiiPilocereus hoppenstedtii
  • = Pilocereus lateribarbatus
  • = Cereus hoogendorpiiPilocereus hoogendorpii
  • = Pilocereus lateralis
4 Cephalocereus euphorbioides
  • Cereus euphorbioidesCactus euphorbioidesPilocereus euphorbioidesLemaireocereus euphorbioidesCarnegiea euphorbioidesNeobuxbaumia euphorbioidesNeodawsonia euphorbioidesRooksbya euphorbioides
  • = Cereus olfersiiNeodawsonia euphorbioides var. olfersiiRooksbya euphorbioides var. olfersiiNeobuxbaumia euphorbioides var. olfersiiCarnegiea euphorbioides var. olfersii
  • = Cereus conicus
  • = Cereus oxygonus
5 Cephalocereus fulviceps
  • Pilocereus fulvicepsCereus fulvicepsMitrocereus fulvicepsPseudomitrocereus fulvicepsPachycereus fulvicepsCarnegiea fulviceps
6 Cephalocereus macrocephalus
  • Pilocereus macrocephalusCereus macrocephalusNeobuxbaumia macrocephalaCarnegiea macrocephala
  • = Pilocereus ruficepsCereus ruficepsPachycereus ruficepsMitrocereus ruficeps
7 Cephalocereus mezcalaensis
  • Neobuxbaumia mezcalaensisNeodawsonia mezcalaensisPilocereus mezcalaensisCarnegiea mezcalaensis
  • = Cephalocereus mezcalaensis var. robustusNeobuxbaumia mezcalaensis var. robustaNeobuxbaumia mezcalaensis var. robusta
8 Cephalocereus multiareolatus
  • Cephalocereus mezcalaensis var. multiareolatusNeobuxbaumia mezcalaensis var. multiareolataNeobuxbaumia multiareolataCarnegiea mezcalaensis var. multiareolata
9 Cephalocereus nizandensis
  • Neodawsonia nizandensis
10 Cephalocereus nudus
  • Cephalocereus tetetzo var. nudusNeobuxbaumia tetetzo var. nudaCarnegiea tetetzo var. nuda
  • = Neobuxbaumia squamulosaCarnegiea squamulosa
11 Cephalocereus parvispinus
12 Cephalocereus polylophus
  • Cereus polylophusPilocereus polylophusNeobuxbaumia polylophaCarnegiea polylophaCarnegiea polylopha
  • = Cereus angulosus
  • = Cereus nickelsii
13 Cephalocereus sanchez-mejoradae
  • Neobuxbaumia sanchez-mejoradaeCephalocereus sanchezmejoradae
  • = Carnegiea lauiNeobuxbaumia laui
  • = Carnegiea nova
14 Cephalocereus scoparius
  • Pilocereus scopariusCereus scopariusNeobuxbaumia scopariaCarnegiea scoparia
  • = Pilocereus sterkmanii
  • = Lemaireocereus setispinus
15 Cephalocereus senilis
  • Cactus senilisCereus senilisCephalophorus senilisEchinocactus senilisPilocereus senilisCephalocereus senilisEuporteria senilis
  • = Cactus bradypusCereus bradypus
  • = Echinocactus staplesiae
  • = Melocactus bradypus
  • = Pilocereus senilis var. cristatus
16 Cephalocereus tetetzo
  • Cereus tetetzoPilocereus tetetzoCephalocereus tetetzoPachycereus tetetzoNeobuxbaumia tetetzoCarnegiea tetetzoCereus tetazoCephalocereus tetazo
  • = Pilocereus tetetzo var. cristata
17 Cephalocereus totolapensis
  • Neodawsonia totolapensis

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.



Forrás

A(z) „Cephalocereus” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.