Ugrás a tartalomhoz

„Turbinicarpus nikolae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Turbinicarpus nikolae}}
{{Taxonbox
 
| accepted = Turbinicarpus nikolae Šnicer, Myšák, Zachar & Jiruše in Kakteen And. Sukk. 67: 268. 2016 sec. Aquino 2021| synonym = }}
'''Tudományos név''' - ''Turbinicarpus nikolae'' Šnicer, Myšák, Zachar &amp; Jiruše 2016 <br />
- '''A tudományos név státusza:''' érvényes
 
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
A faj neve '''Nikola'''-ról, '''Jaroslav Šnicer''' lányáról kapta a nevét.
 
* A '''nemzetségnév''' latin és ógörög szóösszetétel. A latin „turbo” szó jelentése orsó, illetve orsó alakú csiga vagy forgó játék, míg az ógörög „karpos” jelentése termés. A név a nemzetség egyes fajainak jellegzetes, formájában és szerkezetében sajátos termésére utal.
* A '''fajnév''' személynév, amelyet a faj egyik leírója, '''Jaroslav Šnicer''' a lánya, '''Nikola''' tiszteletére adott.


<span id="típuspéldány"></span>
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


* Gyűjtő: Rudolf Grym<br />
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem publikált részletességgel, Mexikó, San Luis Potosí állam délkeleti része, Santa Catarina környéke
 
* '''Első leírása:''' Kakteen und andere Sukkulenten 67 (10), 2016
* Hely: '''Mexico''', ''San Luis Potosí''<br />
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Šnicer, Myšák, Zachar & Jiruše, 2016
 
[[Fájl:Turbinicarpus nikolae-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Bp)]]
* Típuspéldány gyűjteményi helye: holotype PRC 455404<br />
{{Kaktusz szinonimák}}
 
* '''Első leírása:''' ''Turbinicarpus nikolae'' – Šnicer, Myšák, Zachar &amp; Jiruše in ''Kakteen und Andere Sukkulenten'' 67(10): 268. 2016<br />
 
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Šnicer, Myšák, Zachar &amp; Jiruše, 2016
 
<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
 
* —<br />
 
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Turbinicarpus%20nikolae Érvényes név és szinonimák a Turbinicarpus nikolae taxonnál]


<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Turbinicarpus nikolae VM1074.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
<span id="vegetatív-test"></span>
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
38. sor: 24. sor:
<span id="hajtás-szár"></span>
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
 
Magános növekedésű, lapított gömb alakú növény. Átmérője 30–50 mm, magassága 20–30 mm. Csúcsa enyhén besüllyedő, a gyökérnyaknál ék alakban elkeskenyedő. Színe élénkzöld, amely idősebb korban szürkészöld árnyalatot vehet fel.
A szár lapított gömb alakú, magányos, nem sarjadó; 30–50 mm széles és 20–30 mm magas, élénk zöldtől sötét zöldig, gyakran szürkés-kékes árnyalattal.  


<span id="szemölcsök"></span>
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
==== Szemölcsök ====
 
A hajtást spirális lefutású, gúla alakú szemölcsök tagolják. A szemölcsök 10–13 mm hosszúak és mintegy 8 mm szélesek az alapjuknál, felső részük kissé lapított.
A szár spirálisan elrendezett, erős kúpos, szögletes szemölcsökre osztott.  
[[Fájl:Turbinicarpus nikolae-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Bp)]]
 
<span id="axillák"></span>
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
==== Axillák ====
 
Az axillák nem feltűnőek, fiatal korban gyapjas jellegűek lehetnek, később csupasszá válnak.
Az areolák a szemölcsök felső élén helyezkednek el, általában gyapjasak.


<span id="areolák"></span>
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
Piszkosfehér–fehér gyapjas, általában kerek.  
Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el. Fiatalon fehér színű, gyapjas borításúak, később lekopaszodnak és csupasszá válnak.


<span id="tövisek"></span>
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====


* '''Középtövis:''' 1 db, 20–30 mm hosszú, fehéres-szürkés, hajlott, csúcsán sötétebb árnyalat.
* '''Középtövis:''' általában 1 db, erősebb, papírszerű szerkezetű, 20–30 mm hosszú, szürkésbarnás színű, idővel kifakul. Enyhén a hajtás csúcsa felé hajlik, lapított, csúcsa sötétebb.
 
* '''Peremtövis:''' 4–5 db, 12–20 mm hosszú, a középtövishez hasonló szerkezetű és színű, kereszt alakban állnak, lapítottak, mintegy 1 mm szélesek, a csúcs felé enyhén hajlottak.
* '''Peremtövis:''' 4–5 db, 10–12 mm hosszú, fehéres-szürkés hajlott tövisek.  
[[Fájl:Turbinicarpus nikolae-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Bp)]]
 
<span id="generatív-test"></span>
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
67. sor: 49. sor:
<span id="virág"></span>
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
A virág kb. 25 mm hosszú és 23 mm átmérőjű. Színe élénk vagy sötét bíborvörös, illetve lilás-rózsaszín, gyakran selymes fényű.


A virág nappal nyílik, kb. 25 mm hosszú és 23 mm átmérőjű.
* '''Lepellevelek:''' a belső lepellevelek lándzsás alakúak, kb. 19 mm hosszúak és 3–4 mm szélesek, élénk színűek; a külső lepellevelek külső oldalán sötétebb, barnás középcsík húzódik
- '''Lepellevelek:''' sötétebb középsávos külső és belső lepellevelek; kb. 19 mm hosszúak.
* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak halvány rózsaszínűek, a portokok mélysárgák vagy narancssárgák; a bibeszál piszkosfehér, a bibe 5 ágú, finoman papillás felszínű
- '''Ivarlevelek:''' porzószálak sárgák, portokok sárgák/narancssárgák; bibeszál piszkosfehér, 5 ágú, bibefej halványrózsaszín.  
[[Fájl:Turbinicarpus nikolae VM1074.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
 
<span id="termés"></span>
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
A termés ovális alakú, kb. 5 mm hosszú és 3 mm széles. Éretten barnászöld vagy vörösesbarna színű. Hosszanti irányban, egy vagy két vonal mentén felreped.


A termés éréskor barnászöld vagy vörösbarna, kb. 5 mm hosszú és 3 mm széles; felreped, és a magvak a növény tövéhez hullanak.
* '''Magja:''' feketésbarna színű, kb. 0,4 × 0,8 mm méretű, rövid tojásdad alakú; egy termésben általában 25–33 mag található
- '''Magja:''' fekete-barnás, matt, kb. 0,4 × 0,8 mm.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' Endemikus '''Mexikó''' (San Luis Potosí állam) – száraz, kietlen sziklás területek.
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, San Luis Potosí állam délkeleti része, Querétaro állam határvidéke, Santa Catarina térsége, a Sierra Gorda északi részén
 
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' meredek mészköves és gipszes hegyoldalakon, 700–1000 m tengerszint feletti magasságban él. Gyakran részben a talajba süllyedve, málladékos gipszes vagy mészköves sziklakibúvások repedéseiben fordul elő. Élőhelyén sűrű cserjés növényzet jellemző, több elkülönült populációja ismert. Valószínűsíthető, hogy a környező területeken további populációk is előfordulnak.
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' Sziklás lejtők, gipszes-mészköves talajon él, sivatagi-száraz cserjés övezetben.  
[[Fájl:Turbinicarpus nikolae.SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
 
<span id="kultúrában-tartás"></span>
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
A faj viszonylag új leírású, ezért kultúrában tartásáról még korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre. Tartása várhatóan megegyezik a nemzetség többi fajáéval.


Gondozása a többi ''Turbinicarpus'' fajéhoz hasonló: világos, napos hely, mérsékelt öntözés a tenyészidőszakban; nyugalmi időszakban száraz, hűvös hely.
Világos, napos helyet igényel. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést kíván. Talaja legyen kiváló vízáteresztő képességű, döntően ásványi összetételű, gipsz- és mészkőtörmeléket tartalmazó közeg. Saját gyökerén kielégítően fejlődik, oltása nem szükséges. Télen szárazon tartandó, 5–10 °C közötti hőmérsékleten teleltethető. Magról könnyen szaporítható, növekedése azonban viszonylag lassú. A kertészeti forgalomban még ritkán fordul elő, leggyakrabban oltott példányok formájában találkozni vele.


<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Megjelenésében és elterjedési területében rendkívül hasonló a Turbinicarpus alonsoi fajhoz. Egyes rendszerezők feltételezik, hogy a két taxon között szoros rokonsági kapcsolat áll fenn, és nem kizárt, hogy a jövőben alfaji szintű besorolás is felmerülhet.


Különösen hasonlít a ''Turbinicarpus alonsoi'' fajra morfológia és élőhely alapján.  
A faj korábban egyes gyűjteményekben tévesen Turbinicarpus roseiflorus néven szerepelt. Ez a név azonban taxonómiai szempontból problémás, mivel az eredeti leírás élőhelymegjelölés nélkül történt, és az e néven ismert növények egy része valószínűleg hibrid eredetű vagy más fajhoz tartozik.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
 
Önálló fajként 2016-ban írták le. A Turbinicarpus nemzetségen belül morfológiai bélyegei alapján a gipszes élőhelyekhez alkalmazkodott fajok csoportjába tartozik. Legközelebbi rokonai közé sorolják a Turbinicarpus alonsoi, valamint egyes értelmezések szerint a Turbinicarpus viereckii és a Turbinicarpus gielsdorfianus taxonokat.
''A Turbinicarpus'' nemzetség kis méretű gömbkaktuszokat foglal magában, rendszeresen új fajleírásokkal bővül; ''T. nikolae'' érvényesen leírt faj – a nemzetség stabil tagja.  


<span id="egyéb"></span>
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
== Egyéb ==
 
A faj a leírását megelőzően már ismert volt egyes európai gyűjteményekben, azonban pontos élőhelyadatai hiányoztak. A leírók célzott mexikói kutatásai során sikerült természetes élőhelyén azonosítani és tudományosan leírni.
Kolekcionálók körében ritka és keresett kaktuszfaj.  


<span id="szerzők"></span>
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==
 
* '''Szöveg és kép:''' Varga Zoltán
* '''Szöveg:'''  
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László
* '''Kép:''' —<br />
* '''Lektorálta:'''


<span id="forrás"></span>
<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==
* https://kissarmin.hu/lexikon/item/462-turbinicarpus-nikolae.html<br />
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 813. kártya
* ''Turbinicarpus nikolae'' – Plants of the World Online<br />
* https://www.ipni.org/n/77158039-1
 


[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. február 15., 18:26-kori változata

Turbinicarpus nikolae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Turbinicarpus
Faj Turbinicarpus nikolae
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Turbinicarpus nikolae Šnicer, Myšák, Zachar & Jiruše in Kakteen And. Sukk. 67: 268. 2016 sec. Aquino 2021
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév latin és ógörög szóösszetétel. A latin „turbo” szó jelentése orsó, illetve orsó alakú csiga vagy forgó játék, míg az ógörög „karpos” jelentése termés. A név a nemzetség egyes fajainak jellegzetes, formájában és szerkezetében sajátos termésére utal.
  • A fajnév személynév, amelyet a faj egyik leírója, Jaroslav Šnicer a lánya, Nikola tiszteletére adott.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem publikált részletességgel, Mexikó, San Luis Potosí állam délkeleti része, Santa Catarina környéke
  • Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 67 (10), 2016
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Šnicer, Myšák, Zachar & Jiruše, 2016
Fotó: Varga Zoltán (Bp)

A(z) Turbinicarpus nikolae szinonimái

  • Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános növekedésű, lapított gömb alakú növény. Átmérője 30–50 mm, magassága 20–30 mm. Csúcsa enyhén besüllyedő, a gyökérnyaknál ék alakban elkeskenyedő. Színe élénkzöld, amely idősebb korban szürkészöld árnyalatot vehet fel.

Szemölcsök

A hajtást spirális lefutású, gúla alakú szemölcsök tagolják. A szemölcsök 10–13 mm hosszúak és mintegy 8 mm szélesek az alapjuknál, felső részük kissé lapított.

Fotó: Varga Zoltán (Bp)

Axillák

Az axillák nem feltűnőek, fiatal korban gyapjas jellegűek lehetnek, később csupasszá válnak.

Areolák

Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el. Fiatalon fehér színű, gyapjas borításúak, később lekopaszodnak és csupasszá válnak.

Tövisek

  • Középtövis: általában 1 db, erősebb, papírszerű szerkezetű, 20–30 mm hosszú, szürkésbarnás színű, idővel kifakul. Enyhén a hajtás csúcsa felé hajlik, lapított, csúcsa sötétebb.
  • Peremtövis: 4–5 db, 12–20 mm hosszú, a középtövishez hasonló szerkezetű és színű, kereszt alakban állnak, lapítottak, mintegy 1 mm szélesek, a csúcs felé enyhén hajlottak.
Fotó: Varga Zoltán (Bp)

Generatív test

Virág

A virág kb. 25 mm hosszú és 23 mm átmérőjű. Színe élénk vagy sötét bíborvörös, illetve lilás-rózsaszín, gyakran selymes fényű.

  • Lepellevelek: a belső lepellevelek lándzsás alakúak, kb. 19 mm hosszúak és 3–4 mm szélesek, élénk színűek; a külső lepellevelek külső oldalán sötétebb, barnás középcsík húzódik
  • Ivarlevelek: a porzószálak halvány rózsaszínűek, a portokok mélysárgák vagy narancssárgák; a bibeszál piszkosfehér, a bibe 5 ágú, finoman papillás felszínű
Fotó: Szigetvári József

Termés

A termés ovális alakú, kb. 5 mm hosszú és 3 mm széles. Éretten barnászöld vagy vörösesbarna színű. Hosszanti irányban, egy vagy két vonal mentén felreped.

  • Magja: feketésbarna színű, kb. 0,4 × 0,8 mm méretű, rövid tojásdad alakú; egy termésben általában 25–33 mag található

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam délkeleti része, Querétaro állam határvidéke, Santa Catarina térsége, a Sierra Gorda északi részén
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: meredek mészköves és gipszes hegyoldalakon, 700–1000 m tengerszint feletti magasságban él. Gyakran részben a talajba süllyedve, málladékos gipszes vagy mészköves sziklakibúvások repedéseiben fordul elő. Élőhelyén sűrű cserjés növényzet jellemző, több elkülönült populációja ismert. Valószínűsíthető, hogy a környező területeken további populációk is előfordulnak.
Fotó: Szigetvári József

Kultúrában tartás

A faj viszonylag új leírású, ezért kultúrában tartásáról még korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre. Tartása várhatóan megegyezik a nemzetség többi fajáéval.

Világos, napos helyet igényel. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést kíván. Talaja legyen kiváló vízáteresztő képességű, döntően ásványi összetételű, gipsz- és mészkőtörmeléket tartalmazó közeg. Saját gyökerén kielégítően fejlődik, oltása nem szükséges. Télen szárazon tartandó, 5–10 °C közötti hőmérsékleten teleltethető. Magról könnyen szaporítható, növekedése azonban viszonylag lassú. A kertészeti forgalomban még ritkán fordul elő, leggyakrabban oltott példányok formájában találkozni vele.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Megjelenésében és elterjedési területében rendkívül hasonló a Turbinicarpus alonsoi fajhoz. Egyes rendszerezők feltételezik, hogy a két taxon között szoros rokonsági kapcsolat áll fenn, és nem kizárt, hogy a jövőben alfaji szintű besorolás is felmerülhet.

A faj korábban egyes gyűjteményekben tévesen Turbinicarpus roseiflorus néven szerepelt. Ez a név azonban taxonómiai szempontból problémás, mivel az eredeti leírás élőhelymegjelölés nélkül történt, és az e néven ismert növények egy része valószínűleg hibrid eredetű vagy más fajhoz tartozik.

Taxonómia és filogenetika

Önálló fajként 2016-ban írták le. A Turbinicarpus nemzetségen belül morfológiai bélyegei alapján a gipszes élőhelyekhez alkalmazkodott fajok csoportjába tartozik. Legközelebbi rokonai közé sorolják a Turbinicarpus alonsoi, valamint egyes értelmezések szerint a Turbinicarpus viereckii és a Turbinicarpus gielsdorfianus taxonokat.

Egyéb

A faj a leírását megelőzően már ismert volt egyes európai gyűjteményekben, azonban pontos élőhelyadatai hiányoztak. A leírók célzott mexikói kutatásai során sikerült természetes élőhelyén azonosítani és tudományosan leírni.

Szerzők

  • Szöveg és kép: Varga Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 813. kártya