„Kategória:Periplocoideae” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Periplocoideae}} == Tudományos név == * '''''Periplocoideae''''' (R. Brown) Endlicher, 1838 === A név eredete, etimológia === A szubfamília neve a típusnemzetség, a ''Periploca'' nevéből származik. A szó a görög ''periploke'' (περιπλοκή) kifejezésből ered, melynek jelentése „körülfonás”, „összefonódás”. Ez a név a nemzetségbe tartozó fajok kúszó, csavarodó növekedési formájára utal, ahogy más…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Periplocoideae Endlicher (1838) | synonym = Periplocaceae Schlechter (1905)}} | ||
= | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Periploca|Periploca]]'' nevéből származik. A nemzetségnév a görög ''periploke'' szóból ered, amelynek jelentése „körülfonás” vagy „összefonódás” (a ''peri'' – körül, és a ''plekein'' – fonni szavakból). Ez a leíró elnevezés a nemzetségre jellemző kúszó, csavarodó hajtásrendszerre utal, amellyel a növények a támasztékot körbefonják. A taxonómiai rangot ezen a szinten '''Stephan Endlicher''' rögzítette 1838-ban. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és botanikai etimológiai művek ('''Genaust''': ''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen'') egybehangzóan a kúszó életmódot jelölik meg a név alapjaként. | |||
=== Típus === | === Típus === | ||
* ''Periploca'' Linnaeus; | * ''Periploca'' Linnaeus (1753); Európa, Afrika, Ázsia. | ||
* '''Első leírása:''' | * '''Első leírása:''' Genera Plantarum 587. (1838) | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Endlicher Stephan, 1838 | ||
{{Típusfaj|Periploca|limit=5}} | {{Típusfaj | Periploca | limit=5}} | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
* '''Periplocaceae''' | * '''Periplocaceae''' | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ||
Az alcsalád tagjai többnyire fásodó szárú kúszónövények (liánok), cserjék, ritkábban lágyszárúak vagy kisebb fák. A '''hajtás''' vagy '''szár''' gyakran tekergő, egyes xerofita nemzetségeknél kifejezetten pozsgás, szukkulens jellegű. A '''levelek''' átellenesek, egyszerűek, épszélűek, de bizonyos taxonoknál (pl. egyes sivatagi fajoknál) apró pikkelyekké redukálódtak, vagy hamar lehullanak. A növények szöveteiben szinte minden esetben fehér tejnedv (''latex'') kering. A '''gyökérzet''' fás, néha raktározó funkciót is ellát. | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A '''virágzat''' általában bogernyő vagy fürtös szerkezet. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, öttagú. Az alcsalád legfőbb megkülönböztető bélyege a virágporszemek elhelyezkedése: a pollen nem alkot tömör pollíniumot, hanem tetrádokban (négyes csoportokban) helyezkedik el egy kanál alakú szállítószerven (''translator''). | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, öttagú. A '''párta''' forrt, a cimpák a bimbóban csavarodottak (contorta) vagy fedőlegesek. Egy sorban maradjon! | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' szabadok vagy csak az alapjuknál nőttek össze. A '''portokok''' a bibe fejéhez szorulnak, de nem nőnek hozzá teljesen. A '''bibe''' feje domború vagy kúpos. Egy sorban maradjon! | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában nyílik fel. | |||
* '''Magja:''' Lapított, csúcsán selymes, fehér '''szőrüstökkel''' ellátott, amely a széllel való terjedést segíti. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* ''' | * '''Földrajzi elterjedés:''' Főként az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein, különösen '''Afrikában''', '''Madagaszkáron''', '''Ázsiában''' és '''Európa''' mediterrán vidékein honosak. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, az esőerdőktől a félsivatagokig. Számos fajuk kifejezetten arid környezethez alkalmazkodott. | |||
== | == Kultúrában tartás == | ||
A [[:Kategória:Periploca|Periploca]] nemzetség fajait (pl. görögtekercs) dísznövényként ültetik kúszó habitusuk miatt. A szukkulens taxonok (pl. ''[[:Kategória:Raphionacme|Raphionacme]]'') a gyűjtők körében népszerűek kaudiciform alkatuk miatt. Jó vízelvezetésű talajt és napos fekvést igényelnek. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A [[:Kategória:Periplocoideae|Periplocoideae]] alcsalád elkülöníthető a többi [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] alcsaládtól (különösen az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]]-tól) a porszemek tetrád szerkezete és a fordított kanál alakú pollenszállító készülék alapján. | |||
== Szukkulens taxonok == | == Szukkulens taxonok == | ||
Bár az alcsalád nem minden tagja pozsgás, több nemzetség (pl. ''[[:Kategória:Raphionacme|Raphionacme]]'', ''[[:Kategória:Ectadium|Ectadium]]'', ''[[:Kategória:Petopentia|Petopentia]]'') jelentős szukkulenciát mutat. Különösen jellemzőek a hatalmas föld alatti vízraktározó gumóval rendelkező kaudiciform geofitonok. Ezek a növények az alcsalád leginkább szárazságtűrő képviselői. | |||
Bár | |||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
Az APG 4 rendszerben az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a [[:Kategória:Periplocoideae|Periplocoideae]] bazális helyzetű az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] és [[:Kategória:Secamonoideae|Secamonoideae]] alcsaládokhoz képest, egyfajta evolúciós átmenetet képezve a család egyszerűbb és legösszetettebb virágszerkezetű csoportjai között. | |||
Az APG | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* | * Plants of the World Online (POWO) | ||
* | * International Plant Names Index (IPNI) | ||
* | * World Flora Online (WFO) | ||
* | * Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae. | ||
* Angiosperm Phylogeny Website (APWeb) | |||
* Wikipedia (EN, DE): Periplocoideae | |||
[[Kategória:Apocynaceae]] | [[Kategória:Apocynaceae]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. március 23., 08:55-kori változata
| Periplocoideae | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Periplocoideae |
| Periplocaceae | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Periplocoideae | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Periplocaceae |
Tudományos név
- Periplocoideae Endlicher (1838)
elfogadott, érvényes név - Periplocaceae Schlechter (1905)
szinonima név
A név eredete, etimológia
- Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Periploca nevéből származik. A nemzetségnév a görög periploke szóból ered, amelynek jelentése „körülfonás” vagy „összefonódás” (a peri – körül, és a plekein – fonni szavakból). Ez a leíró elnevezés a nemzetségre jellemző kúszó, csavarodó hajtásrendszerre utal, amellyel a növények a támasztékot körbefonják. A taxonómiai rangot ezen a szinten Stephan Endlicher rögzítette 1838-ban. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) és botanikai etimológiai művek (Genaust: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) egybehangzóan a kúszó életmódot jelölik meg a név alapjaként.
Típus
- Periploca Linnaeus (1753); Európa, Afrika, Ázsia.
- Első leírása: Genera Plantarum 587. (1838)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Endlicher Stephan, 1838
Periploca képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Periplocaceae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Az alcsalád tagjai többnyire fásodó szárú kúszónövények (liánok), cserjék, ritkábban lágyszárúak vagy kisebb fák. A hajtás vagy szár gyakran tekergő, egyes xerofita nemzetségeknél kifejezetten pozsgás, szukkulens jellegű. A levelek átellenesek, egyszerűek, épszélűek, de bizonyos taxonoknál (pl. egyes sivatagi fajoknál) apró pikkelyekké redukálódtak, vagy hamar lehullanak. A növények szöveteiben szinte minden esetben fehér tejnedv (latex) kering. A gyökérzet fás, néha raktározó funkciót is ellát.
Generatív test
Virág
A virágzat általában bogernyő vagy fürtös szerkezet. A virág sugaras szimmetriájú, öttagú. Az alcsalád legfőbb megkülönböztető bélyege a virágporszemek elhelyezkedése: a pollen nem alkot tömör pollíniumot, hanem tetrádokban (négyes csoportokban) helyezkedik el egy kanál alakú szállítószerven (translator).
- Takarólevelek: A csésze kicsi, öttagú. A párta forrt, a cimpák a bimbóban csavarodottak (contorta) vagy fedőlegesek. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak szabadok vagy csak az alapjuknál nőttek össze. A portokok a bibe fejéhez szorulnak, de nem nőnek hozzá teljesen. A bibe feje domború vagy kúpos. Egy sorban maradjon!
Termés
Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában nyílik fel.
- Magja: Lapított, csúcsán selymes, fehér szőrüstökkel ellátott, amely a széllel való terjedést segíti.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Főként az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein, különösen Afrikában, Madagaszkáron, Ázsiában és Európa mediterrán vidékein honosak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, az esőerdőktől a félsivatagokig. Számos fajuk kifejezetten arid környezethez alkalmazkodott.
Kultúrában tartás
A Periploca nemzetség fajait (pl. görögtekercs) dísznövényként ültetik kúszó habitusuk miatt. A szukkulens taxonok (pl. Raphionacme) a gyűjtők körében népszerűek kaudiciform alkatuk miatt. Jó vízelvezetésű talajt és napos fekvést igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Periplocoideae alcsalád elkülöníthető a többi Apocynaceae alcsaládtól (különösen az Asclepiadoideae-tól) a porszemek tetrád szerkezete és a fordított kanál alakú pollenszállító készülék alapján.
Szukkulens taxonok
Bár az alcsalád nem minden tagja pozsgás, több nemzetség (pl. Raphionacme, Ectadium, Petopentia) jelentős szukkulenciát mutat. Különösen jellemzőek a hatalmas föld alatti vízraktározó gumóval rendelkező kaudiciform geofitonok. Ezek a növények az alcsalád leginkább szárazságtűrő képviselői.
Taxonómia és filogenetika
Az APG 4 rendszerben az Apocynaceae család része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Periplocoideae bazális helyzetű az Asclepiadoideae és Secamonoideae alcsaládokhoz képest, egyfajta evolúciós átmenetet képezve a család egyszerűbb és legösszetettebb virágszerkezetű csoportjai között.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
- Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
- Wikipedia (EN, DE): Periplocoideae