Ugrás a tartalomhoz

„Maihueniopsis minuta” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
a Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Maihueniopsis minuta X lapot Maihueniopsis minuta lapra átirányítás nélkül
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Maihueniopsis minuta,Sztolyka 01.jpg|bélyegkép]]
{{Taxonbox | accepted = Maihueniopsis minuta (Backeb.) R.Kiesling in Darwiniana 25: 204. 1984. Sec. Hunt (2016)}}
[[Fájl:Maihueniopsis minuta,Sztolyka 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Sztolyka Ferenc]]
=== A név eredete, etimológia ===


== Szerzők és forrás ==
* A nemzetségnév a '''''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]''''' nemzetségnév és a görög ''-opsis'' (hasonló megjelenésű) utótag összetétele, utalva a két taxon felületes morfológiai hasonlóságára (párnás növekedés).
* A faji jelző, a ''minuta'', a latin ''minutus'' (kicsi, apró) melléknévből származik, ami a növény rendkívül kisméretű szegmenseire és alacsony, földhöz simuló termetére utal. A nevet eredetileg '''Curt Backeberg''' adta a fajnak 1936-ban, hangsúlyozva annak törpe jellegét.


* '''Szerkesztette:'''  
=== Típus ===
*'''Kép:''' Sztolyka Ferenc
 
*'''Lektorálta:'''  
* ''Tephrocactus minutus'' Backeb.; '''Curt Backeberg''', '''Argentína''', Jujuy (Iturbe), 1935.
*'''Forrás:'''
* '''Első leírása:''' Kaktus-ABC: 110, 410. (1936).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Roberto Kiesling''' 1984.
 
{{Típusfaj | Maihueniopsis minuta | limit=5}}
 
{{Kaktusz szinonimák}}
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Ez a kaktusz az egyik legkisebb képviselője a nemzetségnek. A '''hajtás''' tagolt, alacsony párnákat vagy csoportokat alkot, amelyek gyakran a talajszintig visszahúzódnak. A '''szár''' szegmensei aprók, 1–2 cm hosszúak, tojásdadok vagy csaknem gömbölydedek, sötétzöld vagy szürkészöld színűek. A '''levelek''' mikroszkopikusak, pikkelyszerűek és hamar lehullanak. A '''gyökérzet''' rendkívül vaskos, répaszerűen megvastagodott '''gyökér''', amely tápanyag- és vízraktározó funkciót lát el. A '''szemölcsök''' alig kiemelkedőek. Az '''areolák''' kicsik, fehéres nemezzel borítottak, rajtuk kevés, sárgás ''glochidium-ok'' találhatók. A '''tövisek''' száma areolánként 0–2, gyakran hiányoznak a legalsó szegmenseken; a '''tövisek''' vékonyak, tűszerűek vagy enyhén lapítottak, szürkésfehérek, hosszuk az 1 cm-t ritkán haladja meg.
 
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' magányos, a felső szegmensek csúcsán fejlődik, a növény méretéhez képest viszonylag nagy, tölcsér alakú és sárga színű.
 
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes-sárga, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' selymes fényű, élénksárga. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgák, a '''portokok''' krémszínűek; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vaskos, a '''bibe''' sárgásfehér. Egy sorban maradjon!
 
==== Termés ====
A '''termés''' kicsi, húsos, éretten sárgásbarna bogyó, amely a száradás után a csúcsán kinyílik.
 
* '''Magja:''' A '''magja''' parafaszerű arillusszal borított, korong alakú, jellemző az opuntioid kaktuszokra.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus növénye az Andok magashegyi régióinak, elsősorban '''Argentína''' északnyugati részén (Jujuy és Salta tartományok) fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus ''geofiton'' kaktusz, amely 3000 és 4000 méter közötti tengerszint feletti magasságban, a puna-régió sziklás, kavicsos talajain él. A szélsőséges hideget és az erős napsugárzást a talajba húzódva és vaskos raktározó gyökereivel vészeli át.
 
== Kultúrában tartás ==
 
Kultúrában lassú növekedésű, a túlöntözésre rendkívül érzékeny növény. A vaskos '''gyökérzet''' miatt mély, ásványi alapú ültetőközeg javasolt számára. Télen teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel a virágzáshoz. A taxonómiai besorolása miatt gyakran ''[[Tephrocactus minutus]]'' néven található meg a gyűjteményekben.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
A ''[[Maihueniopsis minuta]]'' elkülöníthető a ''[[Maihueniopsis darwinii]]'' fajtól jóval kisebb szegmensei és vékonyabb tövisei alapján. Hasonlít a ''[[Maihueniopsis mandragora]]'' fajhoz, de annak gyökérzete és szegmensformája eltérő.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a faj a [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribusba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetségen belül a kistermetű, északi elterjedésű fajok egy monofiletikus csoportot alkotnak. A taxonómiai revíziók során (De Vos et al., 2025) a korábban a ''[[:Kategória:Puna|Puna]]'' nemzetségbe sorolt fajok rokonságát is igazolták, bár a ''[[Maihueniopsis minuta]]'' morfológiailag közelebb áll a klasszikus ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' típushoz.
 
== Forrás ==
 
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:152367-2 Plants of the World Online - Maihueniopsis minuta]
* [https://thelastcactusclassification.top/category/maihueniopsis/ The Last Cactus Classification - Maihueniopsis]
* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Maihueniopsis%20minuta Caryophyllales.org - Maihueniopsis minuta]


[[Kategória:Maihueniopsis]]
[[Kategória:Maihueniopsis]]

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 17:05-kori változata

Maihueniopsis minuta

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Maihueniopsis
Faj Maihueniopsis minuta
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Maihueniopsis minuta (Backeb.) R.Kiesling in Darwiniana 25: 204. 1984. Sec. Hunt (2016)
    elfogadott, érvényes név
Fotó: Sztolyka Ferenc

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a Maihuenia nemzetségnév és a görög -opsis (hasonló megjelenésű) utótag összetétele, utalva a két taxon felületes morfológiai hasonlóságára (párnás növekedés).
  • A faji jelző, a minuta, a latin minutus (kicsi, apró) melléknévből származik, ami a növény rendkívül kisméretű szegmenseire és alacsony, földhöz simuló termetére utal. A nevet eredetileg Curt Backeberg adta a fajnak 1936-ban, hangsúlyozva annak törpe jellegét.

Típus

  • Tephrocactus minutus Backeb.; Curt Backeberg, Argentína, Jujuy (Iturbe), 1935.
  • Első leírása: Kaktus-ABC: 110, 410. (1936).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roberto Kiesling 1984.
Maihueniopsis minuta képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Maihueniopsis minuta szinonimái

  • Tephrocactus minutus, ≡ Opuntia minuta, ≡ Opuntia mininuta
  • = Tephrocactus mandragora, ≡ Opuntia mandragora, ≡ ?Maihueniopsis mandragora


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Ez a kaktusz az egyik legkisebb képviselője a nemzetségnek. A hajtás tagolt, alacsony párnákat vagy csoportokat alkot, amelyek gyakran a talajszintig visszahúzódnak. A szár szegmensei aprók, 1–2 cm hosszúak, tojásdadok vagy csaknem gömbölydedek, sötétzöld vagy szürkészöld színűek. A levelek mikroszkopikusak, pikkelyszerűek és hamar lehullanak. A gyökérzet rendkívül vaskos, répaszerűen megvastagodott gyökér, amely tápanyag- és vízraktározó funkciót lát el. A szemölcsök alig kiemelkedőek. Az areolák kicsik, fehéres nemezzel borítottak, rajtuk kevés, sárgás glochidium-ok találhatók. A tövisek száma areolánként 0–2, gyakran hiányoznak a legalsó szegmenseken; a tövisek vékonyak, tűszerűek vagy enyhén lapítottak, szürkésfehérek, hosszuk az 1 cm-t ritkán haladja meg.

Generatív test

Virág

A virág magányos, a felső szegmensek csúcsán fejlődik, a növény méretéhez képest viszonylag nagy, tölcsér alakú és sárga színű.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-sárga, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű, élénksárga. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, a portokok krémszínűek; a termő alsó állású, a bibeszál vaskos, a bibe sárgásfehér. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés kicsi, húsos, éretten sárgásbarna bogyó, amely a száradás után a csúcsán kinyílik.

  • Magja: A magja parafaszerű arillusszal borított, korong alakú, jellemző az opuntioid kaktuszokra.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj endemikus növénye az Andok magashegyi régióinak, elsősorban Argentína északnyugati részén (Jujuy és Salta tartományok) fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Tipikus geofiton kaktusz, amely 3000 és 4000 méter közötti tengerszint feletti magasságban, a puna-régió sziklás, kavicsos talajain él. A szélsőséges hideget és az erős napsugárzást a talajba húzódva és vaskos raktározó gyökereivel vészeli át.

Kultúrában tartás

Kultúrában lassú növekedésű, a túlöntözésre rendkívül érzékeny növény. A vaskos gyökérzet miatt mély, ásványi alapú ültetőközeg javasolt számára. Télen teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel a virágzáshoz. A taxonómiai besorolása miatt gyakran Tephrocactus minutus néven található meg a gyűjteményekben.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Maihueniopsis minuta elkülöníthető a Maihueniopsis darwinii fajtól jóval kisebb szegmensei és vékonyabb tövisei alapján. Hasonlít a Maihueniopsis mandragora fajhoz, de annak gyökérzete és szegmensformája eltérő.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a faj a Pterocacteae tribusba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetségen belül a kistermetű, északi elterjedésű fajok egy monofiletikus csoportot alkotnak. A taxonómiai revíziók során (De Vos et al., 2025) a korábban a Puna nemzetségbe sorolt fajok rokonságát is igazolták, bár a Maihueniopsis minuta morfológiailag közelebb áll a klasszikus Maihueniopsis típushoz.

Forrás