Ugrás a tartalomhoz

„Gymnocalycium hybopleurum” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
14. sor: 14. sor:
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' [[Schumann, Karl|Karl Schumann]]: Kaktus-ABC 289 (1936)
* '''Első leírása:''' [[Schumann, Karl|Karl Schumann]]: Kaktus-ABC 289 (1936)
* '''Átsorolás:''' [[Backeberg, Curt| Curt Backeberg]] 1936
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Backeberg, Curt| Curt Backeberg]] 1936
[[Fájl:Gymnocalycium hybopleurum 01-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Gymnocalycium hybopleurum 01-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Gymnocalycium hybopleurum 01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Mánfai Gyula]]
[[Fájl:Gymnocalycium hybopleurum 01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Mánfai Gyula]]

A lap jelenlegi, 2026. április 28., 18:48-kori változata

Gymnocalycium hybopleurum

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium hybopleurum
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Gymnocalycium hybopleurum (K.Schum.) Backeb., Kaktus-ABC: 289. 1936 ["1935"] sec. Zuloaga & al. 2019
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház, valamint az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
  • A fajnév az ógörög „hybos / ybos” = dudor, púp és „pleuron” = borda, oldal szavakból ered, a szemölcsökre tagolt, dudoros bordákat jellemzi.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
  • Első leírása: Karl Schumann: Kaktus-ABC 289 (1936)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg 1936
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Mánfai Gyula
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Bodor János

A(z) Gymnocalycium hybopleurum szinonimái

  • Echinocactus multiflorus var. hybopleurus
  • = Gymnocalycium ambatoense
  • = Gymnocalycium catamarcense subsp. acinacispinum
  • = Gymnocalycium catamarcense subsp. schmidianum, ≡ Gymnocalycium schmidianum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Széles és lapos, tompa szürkészöld színű, kezdetben egyhajtású, később sarjadó, nagy csoportokat alkotó növény, besüllyedt tenyészcsúccsal.

Szemölcsök

Mintegy 13 db széles, nagyjából félkör keresztmetszetű bordája van, amelyeket keresztirányú barázdák tagolnak. Az areolák között középen egy többé-kevésbé éles dudor található.

Areolák

Ellipszis alakúak, szürkésbarna, rövid szőrrel borítottak.

Tövisek

  • Középtövis: általában nincs, de olykor 1 megjelenhet
  • Peremtövis: 3–4 pár oldalra irányul, 1 lefelé

A tövisek fehér és szürke színűek, enyhén hajlítottak, hosszuk elérheti a 30 mm-t. A szomszédos areolák tövisei átfedik egymást, részben összefonódnak.

Generatív test

Virág

  • Lepellevelek: ---

A virágok fehérek vagy zöldesfehérek, zöldes-rózsaszín torokkal, harang vagy tölcsér alakúak, kb. 40 mm hosszúak.

Termés

Termése zöld.

  • Magja: kb. 1 mm hosszú, ferde állású, besüllyedt alapon fekvő szivacsos köldökkel, maghéja fekete, finoman szemölcsözött.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba és Catamarca tartományok (Hualfin, Portezuela, Capayán, Capital, Valle Viejo, Fray Mamerto Esquiú, Belén, Andalgalá, Paclín, Pomán)
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: részben vitatott elterjedésű taxon, különböző száraz, domb- és hegyvidéki élőhelyeken, bokros-füves vegetációban

Kultúrában tartás

Teleltetése 10 °C körüli hőmérsékleten, világos helyen a legjobb. A fejlődési időszakban üvegházban vagy szabadban, csapadék elleni védelemmel, mérsékelten meleg helyen tartandó, az egész napos közvetlen napsugárzástól védeni kell. Nyáron rendszeres öntözést igényel. Talaja enyhén savas (pH 6,1–6,5), humusz, agyag és homok keverékéből álljon. A növények kb. 8 éves korban válnak virágzóképessé. A legtöbb Gymnocalycium-hoz hasonlóan önmeddő. Magról jól szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Karl Schumann által leírt forma a Gymnocalycium multiflorum rokonának tekintették, de ez feltehetően a Gymnocalycium monvillei szinonimája. A faj erősen változékony, a Gymnocalycium nigriareolatum és Gymnocalycium castellanosii csoportokhoz is közelíthet.

Taxonómia és filogenetika

A taxon megítélése vitatott. Egyes szerzők a Microsemineum alnemzetségbe sorolják, mások bizonytalan státuszúnak tartják. A modern rendszerezések (The New Cactus Lexicon) nem ismerik el önálló fajként, hanem elhagyott névként kezelik.

Egyéb

A faj rendkívül változékony. Curt Backeberg külön formát is leírt var. euchlorum néven, élénkebb szürkészöld hajtásszínnel és rövidebb tövisekkel. A modern szerzők több rokon taxonnal is összevonják vagy bizonytalannak tartják.

Szerzők

  • Szöveg: Mánfai Gyula
  • Kép: Lukoczki Zoltán, Izsay Tamás, Bodor János
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 540–541. kártya