„Kategória:Brasiliopuntia” változatai közötti eltérés

Salmonopuntia P.V.Heath
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Salmonopuntia

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 09:22-kori változata

Tudományos név

Salmonopuntia P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, Brazília országára, valamint az Opuntia nemzetségnévre utal. Az Opuntia név eredete a görög Opusz (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol Theophrasztosz szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először Schumann Karl Moritz különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd Berger Alwin emelt nemzetségi rangra 1926-ban.

Típus

Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger; Willdenow Carl Ludwig, Brazília.
Első leírása: Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Berger Alwin 1926.

Brasiliopuntia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Opuntia subgen. Brasiliopuntia (K.Schum.) Schumann Karl Moritz (1898)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Brasiliopuntia egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő szár (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű hajtás szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az areolák a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev tövisek fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak glochidium-ok csoportjait. A levelek aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A gyökérzet jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.

Generatív test

Virág

A virág viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.

Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes, a belső lepellevél vagy sziromlevél sárga, finom textúrájú.
Ivarlevelek: A porzószálak számosak és érzékenyek az érintésre, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibeszál vastag, a bibe rövid lebenyekre oszlik.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró areolák és glochidium-ok találhatók.

Magja: A magja nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: Brazília, Paraguay, Bolívia, Peru és Argentína északi részén is megtalálható.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.

Kultúrában tartás

Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A Brasiliopuntia fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség könnyen elkülöníthető az Opuntia nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a Consolea nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.

Taxonómia és filogenetika

A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a Brasiliopuntia helyzetét az Opuntieae tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.

A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:

Testvércsoportja: A legújabb elemzések szerint a Brasiliopuntia legközelebbi rokona a Tacinga nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
Helyzete a tribuson belül: A Brasiliopuntia-Tacinga ág alkotja az Opuntieae tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az Opuntia s.s. és az Airampoa (korábban Tunilla) nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
Bazális kapcsolatok: A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai Salmonopuntia. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi Consolea nemzetséget tartották a Brasiliopuntia közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a Tacinga-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.

A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a Brasiliopuntia fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Brasiliopuntia	Típusfaj: Brasiliopuntia brasiliensis ≡ Opuntia subg. Brasiliopuntia = Mortolopuntia
2	Brasiliopuntia brasiliensis	≡ Cactus brasiliensis ≡ Opuntia brasiliensis = Cactus paradoxus = Cactus arboreus ≡ Opuntia arborea = Cactus heterocladus = Cereus paradoxus = Opuntia hieronymi = Opuntia bahiensis ≡ Brasiliopuntia bahiensis ≡ Opuntia brasiliensis subsp. bahiensis ≡ Brasiliopuntia brasiliensis subsp. bahiensis = Brasiliopuntia neoargentina ≡ Opuntia neoargentina = Brasiliopuntia subacarpa ≡ Opuntia brasiliensis subsp. subacarpa ≡ Brasiliopuntia brasiliensis subsp. subacarpa
3	Brasiliopuntia schulzii	≡ Opuntia schulzii = Opuntia argentina ≡ Brasiliopuntia argentina

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

A(z) „Brasiliopuntia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

B

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Morfológia és jellemzők ==
+{{Taxonbox | accepted = Salmonopuntia P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)}}
-A '''Brasiliopuntia''' nemzetségbe tartozó növények megjelenésükben változatosak. Egyes fajok lapos levélpárnákkal (kladódák) rendelkeznek, míg mások hengeres szárúak. A lapos levélpárnás fajokat gyakran fügekaktusznak, a hengeres szárúakat chollának nevezik. A levelek tövisekre redukálódtak, amelyek apró, párnászerű képződményekből, úgynevezett bimbóudvarokból nőnek ki. Ezek a tövisek védelmet nyújtanak a növényevőkkel szemben és csökkentik a vízveszteséget.
+=== A név eredete, etimológia ===
-A nemzetség virágai nagyok, mutatósak, színük a sárga, narancssárga, piros és rózsaszín között változik. Egyes fajok ehető gyümölcsöt teremnek, amelyeket Dél-Amerikában fogyasztanak. A Brasiliopuntia fajok alkalmazkodtak a száraz és félszáraz környezethez, és CAM fotoszintézisük révén takarékoskodnak a vízzel, mivel éjszaka nyitják ki a gázcserenyílásaikat.
+* A nemzetségnév a növény elsődleges származási helyére, '''Brazília''' országára, valamint az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségnévre utal. Az ''Opuntia'' név eredete a görög ''Opusz'' (Ὀποῦς) városára vezethető vissza, ahol '''Theophrasztosz''' szerint hasonlóan tüskés növények éltek. A név összevonása azt jelzi, hogy a nemzetség a fügekaktuszok egy specifikus, brazíliai elterjedésű csoportját képviseli, amelyet először '''Schumann Karl Moritz''' különített el alnemzetségi szinten 1898-ban, majd '''Berger Alwin''' emelt nemzetségi rangra 1926-ban.
-== Taxonómia és osztályozás ==
+=== Típus ===
-A '''Brasiliopuntia''' a kaktuszok (Cactaceae) család Opuntioideae alcsaládjába tartozik. Korábban az Opuntia nemzetséghez sorolták, de molekuláris és morfológiai bizonyítékok alapján különálló nemzetségként kezelik. Jelenleg tíz elismert faj tartozik a nemzetséghez. Rokon nemzetségek ugyanebben az alcsaládban az Austrocylindropuntia, Tephrocactus, Pterocactus és Grusonia.
+* ''Brasiliopuntia brasiliensis'' (Willd.) A.Berger; '''Willdenow Carl Ludwig''', '''Brazília'''.
+* '''Első leírása:''' Die natürlichen Pflanzenfamilien (ed. 2) 21: 652. (1926).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Berger Alwin''' 1926.
+{{Típusfaj | Brasiliopuntia | limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' subgen. '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' (K.Schum.) '''Schumann Karl Moritz''' (1898)
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' egyedülálló megjelenésű, fatermetű kaktusz, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert is. Jellemző rá a dimorfikus növekedés: egy központi, hengeres, függőlegesen növő '''szár''' (törzs) alkotja a vázat, amelyből horizontálisan ágaznak ki a lapított, vékony, levélszerű '''hajtás''' szegmensek. A törzs az idősebb példányoknál jelentősen megvastagszik és fásodik. Az '''areolák''' a törzsön és a szegmenseken is megtalálhatóak; a törzs areoláiból gyakran hosszú, merev '''tövisek''' fejlődnek, míg a lapított szegmensek areolái kevésbé tövisesek, de bőségesen tartalmaznak ''glochidium-ok'' csoportjait. A '''levelek''' aprók, hengeresek és rendkívül gyorsan lehullanak. A '''gyökérzet''' jól fejlett, mélyre hatoló és szétterülő, biztosítva a hatalmas test stabilitását.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' viszonylag kicsi, napközben nyílik, színe sárga vagy világosbarna, gyakran a lapított hajtások szélén jelenik meg.
+* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' sárga, finom textúrájú.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak és érzékenyek az érintésre, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' rövid lebenyekre oszlik.
+==== Termés ====
+A '''termés''' gömbölyded vagy tojásdad, lédús bogyó, amely éretten sárga, narancssárga, vörös vagy akár lila is lehet. A termés falán apró '''areolák''' és ''glochidium-ok'' találhatók.
+* '''Magja:''' A '''magja''' nagy (6–10 mm), lencse alakú, gyapjas szőrökkel borított arillusz védi.
 == Elterjedés és élőhely ==
-A Brasiliopuntia Dél-Amerikában őshonos, főként Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay száraz és félszáraz régióiban. Élőhelyük a homokos sivatagoktól a sziklás hegyoldalakig terjed. Egyes fajok széles körben elterjedtek (pl. '''Brasiliopuntia cylindrica'''), míg mások szűkebb elterjedésűek (pl. '''Brasiliopuntia brasiliensis'''). Több fajukat dísznövényként is termesztik, és behurcolták Európába, Afrikába és Ázsiába. Egyes fajokat invazívnak tartanak, például a '''Brasiliopuntia vulgaris''', amely Ausztráliában és Dél-Afrikában honosodott meg.
-== Termesztés és gondozás ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség széles körben elterjedt Dél-Amerikában: '''Brazília''', '''Paraguay''', '''Bolívia''', '''Peru''' és '''Argentína''' északi részén is megtalálható.
-A Brasiliopuntia fajok könnyen termeszthetők. Kedvelik a jó vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges, homokos talajt. Erős fényt és teljes napsütést igényelnek. Az öntözést mértékkel kell végezni, a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Szárazságtűrők, hosszabb ideig képesek víz nélkül túlélni. Szaporíthatók magról, dugványról vagy tőosztással. Gyakori kártevők a lisztespoloskák, takácsatkák, valamint gombás fertőzések.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben, nedvesebb szavannákon fordul elő. Más kaktuszokkal ellentétben kedveli a félárnyékot és a párásabb környezetet, gyakran magas fák árnyékában nő.
+== Kultúrában tartás ==
+Dísznövényként főleg trópusi kertekben vagy nagy üvegházakban tartható. A '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' fagyérzékeny, minimum 10–12 °C-ot igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű, de humuszban gazdagabb talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A nemzetség könnyen elkülöníthető az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségtől a hangsúlyos, hengeres központi törzs és a vékony, levélszerűen elhelyezkedő oldalsó szegmensek alapján. Hasonlíthat a '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''' nemzetségre, de virágszerkezete és földrajzi elterjedése (Dél-Amerika vs. Karib-térség) egyértelműen megkülönbözteti.
+== Szukkulens taxonok ==
+A nemzetség az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsalád egyik bazális vonalát képviseli. A fatermetű habitus és a dimorfikus hajtásrendszer a csoport egyik legősibb jellegzetessége, amely a kaktuszfélék fás szárú ősei felé mutat.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) pontosították a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' helyzetét az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribuson belül. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós ághoz tartozik.
+A jelenlegi filogenetikai modell alapján a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal jellemezhető:
+* '''Testvércsoportja:''' A legújabb elemzések szerint a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' legközelebbi rokona a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' nemzetség. Ezt a genetikai közelséget egy specifikus morfológiai bélyeg (szünapomorfia) is megerősíti: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál (annak tövénél) finom, apró szőrök találhatóak.
+* '''Helyzete a tribuson belül:''' A ''Brasiliopuntia-Tacinga'' ág alkotja az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus egyik fő alcsoportját. Ez a klád filogenetikailag jól elkülönül az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' s.s. és az '''''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]''''' (korábban ''Tunilla'') nemzetségek által alkotott „északi/andoki” ágtól.
+* '''Bazális kapcsolatok:''' A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a dél-amerikai '''''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'''''. Bár korábbi modellek (Majure et al.) a karibi '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''' nemzetséget tartották a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' közvetlen testvérének, a legfrissebb adatok a brazíliai diverzifikációt és a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'''''-val való szorosabb nukleáris genetikai kapcsolatot hangsúlyozzák.
+A filogenetikai adatok alátámasztják, hogy a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' fatermetű habitusa és dimorfikus hajtásrendszere (hengeres főtörzs és lapított oldalszagtövek) egy ősi jellegzetesség, amely a kaktuszfélék trópusi erdei környezethez való korai alkalmazkodását tükrözi.
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Brasiliopuntia}}
+== Forrás ==
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+* [https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/ The Last Cactus Classification - Brasiliopuntia]
-A Brasiliopuntia fajok ökológiai szerepe jelentős: biztosítják az élőhelyet és táplálékot száraz területeken élő állatok számára, emellett hozzájárulnak a talaj stabilizálásához. Gazdasági jelentőségük elsősorban dísznövényként, élelmiszerként és hagyományos gyógynövényként van. Egyes fajokat gyógyászati célokra használnak, például cukorbetegség és anyagcserezavarok kezelésére. Száruk faanyagát építőiparban és bútorgyártásban is felhasználják.
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:297839-2 Plants of the World Online - Brasiliopuntia]
+* [https://www.ipni.org/n/297839-2 International Plant Names Index - Brasiliopuntia]
-== Nevezetes fajok ==
+[[Kategória:Opuntieae]]
-* '''Brasiliopuntia brasiliensis''': Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
-* '''Brasiliopuntia chacoensis''': Argentína, Bolívia, Paraguay; nagy, lapos, fehér tövisekkel borított kladódák, piros vagy rózsaszín virág, ehető termés.
-* '''Brasiliopuntia cylindrica''': Dél-Amerika déli részén elterjedt; hengeres szár akár 4 m magas, rózsaszín vagy lila virágok.
-* '''Brasiliopuntia spinibarbis''': Brazília, Argentína, Uruguay; fekete tövisei lapos talppárnáit borítják, sárga virágok, ehető gyümölcs.