Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Cephalocereus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(5 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Cephalocereus ==
{{Speciesbox|taxon= Cephalocereus}}
A '''''Cephalocereus''''' a kaktuszok (Cactaceae) családjába tartozó, kevés (mindössze néhány) fajból álló nemzetség. Tagjai Mexikó középső és északi területein őshonosak. A nemzetségbe tartozó fajok jellegzetesen magas, oszlopos növekedésűek, gyakran feltűnő, szőrzetet vagy gyapjút viselő hajtáscsúccsal. A gyűjtők körében különösen ismert és kedvelt a ''Cephalocereus senilis'', az „öregember-kaktusz”.
== Tudományos név ==


== Morfológia ==
* '''''Cephalocereus''''' Pfeiff., 1838
A Cephalocereus fajok oszlopos szárai természetes környezetben akár 10–15 méter magasra is megnőhetnek. A szár jellemzően hengeres, számos, függőlegesen futó bordával. A bordákon elhelyezkedő areolákból hosszabb-rövidebb tövisek fejlődnek, amelyek lehetnek szürkék, sárgák vagy fehérek.


Egyes fajokra jellegzetes a sűrű, fehér, szőrszerű borítás (cephalium-szerű képlet), amely a száron hosszabb szakaszt is fedhet. A virágok cső alakúak, többnyire éjszaka nyílnak, színük fajonként változik (fehér, rózsaszín, pirosas árnyalatok). A termések húsosak, magjaik aprók és sötét színűek.
=== A név eredete, etimológia ===


== Taxonómia ==
A nemzetségnév a görög ''kephalē'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik.
A nemzetség a Cactaceae család ''Cactoideae'' alcsaládján belül a ''Pachycereeae'' törzsbe tartozik. Közeli rokonai többek között a ''Pachycereus'', a ''Stenocereus'', a ''Carnegiea'' és a ''Lophocereus'' nemzetségek.
A névválasztás a kifejlett növények hajtáscsúcsán vagy oldalán kialakuló, sűrű gyapjúból és tövisekből álló speciális virágzati zónára, a ''cephalium''-ra utal, amely messziről úgy fest, mintha a kaktusznak “feje” lenne. '''Ludwig Karl Georg Pfeiffer''' 1838-ban különítette el ezt a csoportot a tágabb értelemben vett ''Cereus'' nemzetségtől.


A Cephalocereus nemzetség jelenleg néhány érvényes fajból áll, köztük a legismertebbek:
=== Típus ===
* ''Cephalocereus senilis''
 
* ''Cephalocereus columna-trajani''
* ''Cephalocereus senilis'' (Haw.) Pfeiff.; Gyűjtő: Thomas Coulter, '''Mexikó''', Hidalgo állam, Real del Monte környéke; Típuspéldány helye: Royal Botanic Gardens, Kew (K).
* ''Cephalocereus purpusii''
* '''Első leírása:''' Pfeiffer, L. K. G. (1838): ''Cephalocereus'', egy új nemzetség a kaktuszfélék között. Allgemeine Gartenzeitung 6: 142.
* ''Cephalocereus chrysacanthus''
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ludwig Karl Georg Pfeiffer, 1838.
 
{{Típusfaj|Cephalocereus senilis|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
 
A nemzetség fajai oszlopos növekedésűek, gyakran fatermetűek, magasságuk elérheti a 10–15 métert. A '''szár''' általában nem vagy csak az alapnál ágazik el, színe világoszöld vagy szürkészöld. A '''hajtás''' felületén számos (típustól függően 12–30) függőleges '''bordák''' futnak végig.
 
Az '''areolák''' sűrűn helyezkednek el. A leghíresebb képviselőnél (''C. senilis'') az areolákból hosszú, fehér, hajszerű, lecsüngő '''tövisek''' erednek, amelyek teljesen beborítják a növényt. A '''peremtövis''' vékony, sörte- vagy hajszerű, míg a '''középtövis''' (ha jelen van) erősebb és merevebb. Az idősebb példányokon a hajtás csúcsán vagy egyik oldalán sűrű gyapjúval és sörtékkel borított ''cephalium'' alakul ki. A '''gyökérzet''' erőteljes, mélyre hatoló karógyökérből és szétterülő oldalgyökerekből áll.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
A '''virág''' kizárólag a kifejlett ''cephalium'' területén fejlődik ki, éjszaka nyílik. A '''virág''' tölcsér vagy harang alakú, hossza 5–10 cm.
 
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' gyakran vöröses vagy barnás árnyalatú, a '''belső lepellevél''' színe fehéres, krémszínű vagy halvány rózsaszín.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többágú, krémszínű.
 
==== Termés ====
 
A termés húsos, bogyószerű, gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses, gyakran pelyhes vagy csupasz.
 
* '''Magja:''' A magok aprók, feketék, körte alakúak, sima vagy finoman szemcsézett felszínűek.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
A ''Cephalocereus'' fajok kizárólag Mexikóban fordulnak elő, főként Hidalgo, Veracruz, Puebla, Oaxaca és San Luis Potosí területén. Élőhelyük általában száraz, köves hegyoldal, sivatagi bozótos vagy mészkősziklákon kialakuló xerofil vegetáció. Gyakran együtt fordulnak elő más oszlopos kaktuszokkal, valamint agávékkal, jukkákkal és opuntiákkal.


== Termesztés ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség endemikus '''Mexikó''' területén (különösen Hidalgo, Puebla és Oaxaca államokban).
A ''Cephalocereus'' fajok tartása napfényben gazdag, meleg környezetet igényel. Főbb igényeik:
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területeken, meredek mészkősziklákon és kanyonok falain él. Kedveli a meleg, napsütötte kitettséget. Gyakran alkot domináns állományokat más oszlopkaktuszokkal és szukkulens cserjékkel társulva.
 
== Kultúrában tartás ==
 
A [[:Kategória:Cephalocereus|''Cephalocereus'']] fajok (különösen az “őszapó-kaktusz”) népszerűek, de lassú növekedésűek. Teljes napfényt és kiváló vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényelnek. Télen teljesen szárazon, hűvös (10–12 °C), de fagymentes helyen kell tartani őket. A fehér “szőrzet” hajlamos a porosodásra és a gombásodásra, ha a páratartalom túl magas.


* '''Talaj:''' jó vízelvezetésű, laza, ásványi jellegű közeg. 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
* '''Fény:''' teljes napfény, legalább napi 6 óra direkt fény. 
* '''Öntözés:''' ritkán, a talaj teljes kiszáradása után; a túlöntözés kerülendő. 
* '''Hőmérséklet:''' melegkedvelők; a hidegtűrésük korlátozott, ezért fagy ellen védeni kell őket. 
* '''Szaporítás:''' többnyire magról, egyes esetekben oldalhajtásról.


== Ökológiai és gazdasági jelentőség ==
A nemzetség legfőbb bélyege a jól fejlett ''cephalium'' és az oszlopos termet. Hasonlít a [[:Kategória:Pilosocereus|''Pilosocereus'']] nemzetségre, de utóbbiak virágai és termései eltérő szerkezetűek, és a “szőrzet” náluk nem alkot annyira elkülönült, zárt zónát a hajtás csúcsán.
A ''Cephalocereus'' fajok száraz területek fontos komponensei:
* élőhelyet és táplálékot biztosítanak madaraknak, rovaroknak és kisemlősöknek, 
* virágaik jelentős nektárforrások az éjszakai beporzók – főként denevérek – számára,
* természetes állományaikat helyenként veszélyezteti az élőhelypusztulás és az illegális gyűjtés.


== Jelentősebb fajok ==
== Szukkulens taxonok ==


'''''Cephalocereus senilis''''' Közismert neve „Őszapó-kaktusz”. Hosszú, fehér szőrzet borítja, amely védi az intenzív napsugárzástól. Szára akár 5–6 méteres is lehet. Virágai rózsaszínűek vagy lilásak, éjszaka nyílnak. Nagyon népszerű dísznövény.
A klád legismertebb szukkulens taxonjai közé tartozik a ''[[Cephalocereus senilis]]'', a ''[[Cephalocereus columna-trajani]]'' és a ''[[Cephalocereus apicicephalium]]''. Ezek a növények kiválóan alkalmazkodtak a víztároláshoz; a bordázott '''szár''' harmonikaszerűen tágul a víztartalom növekedésekor.


'''''Cephalocereus purpusii'''''
== Taxonómia és filogenetika ==
Közép-Mexikóban élő oszlopos faj. Szára akár 8 méteres magasságot elérhet. Bordái határozottak, az areolákból erőteljes tövisek fejlődnek. Virágai élénkpirosak, éjszaka nyílnak. Ritkábban tartott, de dekoratív faj.
Lásd itt: [[:Kategória:Echinocereinae#Clade_2_(N2)_–_Tartalmazott_nemzetségek:|Echinocereinae > Clade 2]]


'''''Cephalocereus columna-trajani'''''
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Cephalocereus}}
Az egyik legimpozánsabb faj: a szárak a természetben akár 15–20 méteres magasságot is elérhetnek. Tövisei rövidek, virágai rózsaszínesek vagy lilák, főként éjszaka nyílnak. Természetben ritkuló állományú faj.


'''''Cephalocereus chrysacanthus'''''
== Forrás ==
Közepes méretű faj, sárga vagy aranyszínű töviseiről ismert. Virágai rózsaszínek vagy lilák. Viszonylag ritka, de gyűjtők körében kedvelt.


== Szerzők és forrás ==
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/
* https://www.worldfloraonline.org/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Cephalocereus/ https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Cephalocereus/]
* https://en.wikipedia.org/wiki/Cephalocereus


* '''Szöveg:'''
[[Kategória:Cactaceae]]
* '''Kép:'''
[[Kategória:Echinocereinae]]
* '''Lektorálta:'''
* '''Forrás:'''

A lap jelenlegi, 2026. január 19., 21:36-kori változata

Cephalocereus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-
csoport
Echinocereinae
Nemzetség Cephalocereus

Tudományos név

  • Cephalocereus Pfeiff., 1838

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög kephalē (fej) és a latin cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. A névválasztás a kifejlett növények hajtáscsúcsán vagy oldalán kialakuló, sűrű gyapjúból és tövisekből álló speciális virágzati zónára, a cephalium-ra utal, amely messziről úgy fest, mintha a kaktusznak “feje” lenne. Ludwig Karl Georg Pfeiffer 1838-ban különítette el ezt a csoportot a tágabb értelemben vett Cereus nemzetségtől.

Típus

  • Cephalocereus senilis (Haw.) Pfeiff.; Gyűjtő: Thomas Coulter, Mexikó, Hidalgo állam, Real del Monte környéke; Típuspéldány helye: Royal Botanic Gardens, Kew (K).
  • Első leírása: Pfeiffer, L. K. G. (1838): Cephalocereus, egy új nemzetség a kaktuszfélék között. Allgemeine Gartenzeitung 6: 142.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ludwig Karl Georg Pfeiffer, 1838.
Cephalocereus senilis képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Cephalocereus szinonimái

  • Pilocereus
  • = Cephalophorus
  • = Cephalocereus subg. Mitrocereus
  • Mitrocereus
  • = Neobuxbaumia
  • = Haseltonia
  • = Neodawsonia
  • = Carnegiea subg. Rooksbya
  • Rooksbya
  • = Pseudomitrocereus


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség fajai oszlopos növekedésűek, gyakran fatermetűek, magasságuk elérheti a 10–15 métert. A szár általában nem vagy csak az alapnál ágazik el, színe világoszöld vagy szürkészöld. A hajtás felületén számos (típustól függően 12–30) függőleges bordák futnak végig.

Az areolák sűrűn helyezkednek el. A leghíresebb képviselőnél (C. senilis) az areolákból hosszú, fehér, hajszerű, lecsüngő tövisek erednek, amelyek teljesen beborítják a növényt. A peremtövis vékony, sörte- vagy hajszerű, míg a középtövis (ha jelen van) erősebb és merevebb. Az idősebb példányokon a hajtás csúcsán vagy egyik oldalán sűrű gyapjúval és sörtékkel borított cephalium alakul ki. A gyökérzet erőteljes, mélyre hatoló karógyökérből és szétterülő oldalgyökerekből áll.

Generatív test

Virág

A virág kizárólag a kifejlett cephalium területén fejlődik ki, éjszaka nyílik. A virág tölcsér vagy harang alakú, hossza 5–10 cm.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél gyakran vöröses vagy barnás árnyalatú, a belső lepellevél színe fehéres, krémszínű vagy halvány rózsaszín.
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe többágú, krémszínű.

Termés

A termés húsos, bogyószerű, gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses, gyakran pelyhes vagy csupasz.

  • Magja: A magok aprók, feketék, körte alakúak, sima vagy finoman szemcsézett felszínűek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus Mexikó területén (különösen Hidalgo, Puebla és Oaxaca államokban).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken, meredek mészkősziklákon és kanyonok falain él. Kedveli a meleg, napsütötte kitettséget. Gyakran alkot domináns állományokat más oszlopkaktuszokkal és szukkulens cserjékkel társulva.

Kultúrában tartás

A Cephalocereus fajok (különösen az “őszapó-kaktusz”) népszerűek, de lassú növekedésűek. Teljes napfényt és kiváló vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényelnek. Télen teljesen szárazon, hűvös (10–12 °C), de fagymentes helyen kell tartani őket. A fehér “szőrzet” hajlamos a porosodásra és a gombásodásra, ha a páratartalom túl magas.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség legfőbb bélyege a jól fejlett cephalium és az oszlopos termet. Hasonlít a Pilosocereus nemzetségre, de utóbbiak virágai és termései eltérő szerkezetűek, és a “szőrzet” náluk nem alkot annyira elkülönült, zárt zónát a hajtás csúcsán.

Szukkulens taxonok

A klád legismertebb szukkulens taxonjai közé tartozik a Cephalocereus senilis, a Cephalocereus columna-trajani és a Cephalocereus apicicephalium. Ezek a növények kiválóan alkalmazkodtak a víztároláshoz; a bordázott szár harmonikaszerűen tágul a víztartalom növekedésekor.

Taxonómia és filogenetika

Lásd itt: Echinocereinae > Clade 2

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Cephalocereus
  • Típusfaj: Cephalocereus senilis
  • Pilocereus
  • = Cephalophorus
  • = Cephalocereus subg. Mitrocereus
  • Mitrocereus
  • = Neobuxbaumia
  • = Haseltonia
  • = Neodawsonia
  • = Carnegiea subg. Rooksbya
  • Rooksbya
  • = Pseudomitrocereus
2 Cephalocereus apicicephalium
  • Neodawsonia apicicephalium
  • = Neodawsonia guengolensis
  • = Neodawsonia nana
  • = Neodawsonia apicicephalium subsp. totolapensisNeodawsonia apicicephalium subsp. totolapensis
3 Cephalocereus columna-trajani
  • Cereus columna-trajaniCephalophorus columna-trajaniPilocereus columnatrajaniCephalocereus columnaPachycereus columnatrajaniMitrocereus columna-trajaniHaseltonia columna-trajani
  • = Pilocereus columna
  • = Cereus columna
  • = Cereus lateribarbatus
  • = Pilocereus hoppenstedtiiCereus hoppenstedtiiCereus hoppenstedtii
  • = Pilocereus hoppenstedtiiCephalocereus hoppenstedtiiCereus hoppenstedtiiHaseltonia hoppenstedtiiPilocereus hoppenstedtii
  • = Pilocereus lateribarbatus
  • = Cereus hoogendorpiiPilocereus hoogendorpii
  • = Pilocereus lateralis
4 Cephalocereus euphorbioides
  • Cereus euphorbioidesCactus euphorbioidesPilocereus euphorbioidesLemaireocereus euphorbioidesCarnegiea euphorbioidesNeobuxbaumia euphorbioidesNeodawsonia euphorbioidesRooksbya euphorbioides
  • = Cereus olfersiiNeodawsonia euphorbioides var. olfersiiRooksbya euphorbioides var. olfersiiNeobuxbaumia euphorbioides var. olfersiiCarnegiea euphorbioides var. olfersii
  • = Cereus conicus
  • = Cereus oxygonus
5 Cephalocereus fulviceps
  • Pilocereus fulvicepsCereus fulvicepsMitrocereus fulvicepsPseudomitrocereus fulvicepsPachycereus fulvicepsCarnegiea fulviceps
6 Cephalocereus macrocephalus
  • Pilocereus macrocephalusCereus macrocephalusNeobuxbaumia macrocephalaCarnegiea macrocephala
  • = Pilocereus ruficepsCereus ruficepsPachycereus ruficepsMitrocereus ruficeps
7 Cephalocereus mezcalaensis
  • Neobuxbaumia mezcalaensisNeodawsonia mezcalaensisPilocereus mezcalaensisCarnegiea mezcalaensis
  • = Cephalocereus mezcalaensis var. robustusNeobuxbaumia mezcalaensis var. robustaNeobuxbaumia mezcalaensis var. robusta
8 Cephalocereus multiareolatus
  • Cephalocereus mezcalaensis var. multiareolatusNeobuxbaumia mezcalaensis var. multiareolataNeobuxbaumia multiareolataCarnegiea mezcalaensis var. multiareolata
9 Cephalocereus nizandensis
  • Neodawsonia nizandensis
10 Cephalocereus nudus
  • Cephalocereus tetetzo var. nudusNeobuxbaumia tetetzo var. nudaCarnegiea tetetzo var. nuda
  • = Neobuxbaumia squamulosaCarnegiea squamulosa
11 Cephalocereus parvispinus
12 Cephalocereus polylophus
  • Cereus polylophusPilocereus polylophusNeobuxbaumia polylophaCarnegiea polylophaCarnegiea polylopha
  • = Cereus angulosus
  • = Cereus nickelsii
13 Cephalocereus sanchez-mejoradae
  • Neobuxbaumia sanchez-mejoradaeCephalocereus sanchezmejoradae
  • = Carnegiea lauiNeobuxbaumia laui
  • = Carnegiea nova
14 Cephalocereus scoparius
  • Pilocereus scopariusCereus scopariusNeobuxbaumia scopariaCarnegiea scoparia
  • = Pilocereus sterkmanii
  • = Lemaireocereus setispinus
15 Cephalocereus senilis
  • Cactus senilisCereus senilisCephalophorus senilisEchinocactus senilisPilocereus senilisCephalocereus senilisEuporteria senilis
  • = Cactus bradypusCereus bradypus
  • = Echinocactus staplesiae
  • = Melocactus bradypus
  • = Pilocereus senilis var. cristatus
16 Cephalocereus tetetzo
  • Cereus tetetzoPilocereus tetetzoCephalocereus tetetzoPachycereus tetetzoNeobuxbaumia tetetzoCarnegiea tetetzoCereus tetazoCephalocereus tetazo
  • = Pilocereus tetetzo var. cristata
17 Cephalocereus totolapensis
  • Neodawsonia totolapensis

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.



Forrás

A(z) „Cephalocereus” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.